Nyáron, nagy melegben és hosszú nappalok hatására gyorsan magszárat képez a közönséges fejes saláta, termesztése még a nyári fajták esetében is nehéz és kockázatos. Helyette főleg Dél-Európában (Olaszországban, Spanyolországban, Görögországban) a jarovizációra kevésbé hajlamos kötözősalátát termesztik.
A kötözősaláta (Lactuca sativa L. var. longifolia) nem új zöldségfaj, termesztését már a rómaiak előtt az egyiptomiak is széles körben ismerték, és különleges csemegeként a belső, etiolált, zsenge leveleit szívesen fogyasztották. Az utóbbi években nálunk is néhány nagy élelmiszerkereskedő ház zöldséges polcain megtalálható (1. kép).
Botanikai tulajdonságai
A kötözősaláta egyéves, a fészkesvirágúak családjához tartozó levélzöldségféle. Gyökérzete nem hatol olyan mélyen a talajba, mint a fejes salátáé, ellenben dúsabb, szerteágazóbb. Levelei nagyobbak, szélesebbek és vastagabbak, széle gyakran fodros, alapszíne zöld, barnás színezettel. Felálló levelű, hosszúkás alakzatú rozettát, azaz fogyasztható termést képez.
Régen, hogy a levelek zsengébbek, fogyasztásuk kellemesebb legyen, a külső levelek végét egy idő után összekötötték, aminek hatására a saláta belseje erősen etiolálódott.
Virágzata a fejes salátáéhoz hasonlóan fészkes sátor, színe élénksárga, rá is az ötös szám jellemző. A virágok kétivarúak, tipikusan önbeporzó növény. Termése 3-4 mm hosszú, 1 mm vastag kaszattermés. A mag színe fajtánként változó, többnyire világos szürke, ezermagtömege 0,8-1,2 gramm, csírázó képességét 3-4 év után elveszti.
Őse, mint a fejes salátáé, a nálunk vadon előforduló keszegsaláta (Lactuca serriola L.).
Környezettel szemben támasztott igénye
Hőmérsékleti optimuma, mint a fejes salátáé 16 0C. A hideget is tűri, de a meleget jobban elviseli, mint a fejes saláta, elsősorban ezzel magyarázható dél-európai elterjedése.
Fényigénye nagy, hosszúnappalos növény, de később és lassabban megy magszárba, mint a fejes saláta. Köztestermesztésre alkalmatlan, így gyümölcsösben és szőlősorok között félárnyékban nem javasolt a vetése és az ültetése.
A talaj vízkészletét sekélyen elhelyezkedő gyökerei miatt kevésbé jól hasznosítja, ebből adódóan nyári és kora őszi termesztése öntözés nélkül elképzelhetetlen.
Kötöttség és talajszerkezet tekintetében nem igényes, leszámítva sóérzékenysége miatt a szikesedésre hajlamos területeket, viszont nagyon érzékeny a szermaradványokra.
Tápanyagigénye hasonlóan a fejes salátáéhoz nitrogénből jelentős, fajlagos igénye, azaz 1 tonna levéltermés előállításához szükséges hatóanyag mennyiség:
- nitrogén (N): 4,0 kg/t,
- foszfor (P2O5): 1,8 kg/t és
- kálium (K2O): 5,0 kg/t.
Átszámítva termőfelületre, közepes termés esetén megközelítően (~40 t/ha) 160 kg/ha nitrogént (N), 72 kg/ha foszfort (P2O5) és 200 kg/ha káliumot (K2O) igényel. Más zöldségnövényekhez képest jelentős még magnéziumból és vasból is a felvétele.
Fajtaválaszték
A fajták a levelek színárnyalatában, alakjában és a tenyészidő hosszában térnek el egymástól. Az újabb fajták csak nevükben kötöző saláták, nemesítésnek köszönhetően magától összeborulnak, zárt, tömör fejet képezve etiolálódnak.
Termesztése
Rövid tenyészidejéből adódóan a kertészeti vetésforgókba előnövényként termeszthető a kései ültetésű káposztafélék előtt, vagy másodnövényként jól beilleszthető a korai káposztafélék, gyökérzöldségek, borsó stb. után. Főnövényként nem termesztik, de gyakori az éven belüli monokultúrás, azaz több szakaszban egymás után történő ültetése.
Többnyire palántázzák a bizonytalan nyári kelés miatt, a válogatott, egyöntetű palánták kirakása lehetővé teszi az egy-két menetben történő szedését. Növényvédelmi okok miatt sekélyen kell ültetni!
Tenyészterület igénye fajtától és az értékesítés módjától függően (teljes növény, vagy csak az etiolált közepe) 25-35×15-30 cm. Gyakori, mint a fejes salátánál is az ágyásos ültetés, 4-5 sor után egy szélesebb (50-60 cm) művelő utat hagynak az ápolásra és szedésre.
Tenyészidő alatti gondozása – növényvédelmi permetezésen kívül – első sorban öntözésből, gyomtalanításból és fejtrágyázásból áll. Nyári és nyárvégi termesztése sekély gyökérzete miatt – főleg lazább talajon – folyamatos öntözést tesz szükségessé.
Természetes csapadék hiányában, nagy melegben gyakori, heti két alkalommal történő 15-20 mm-es vízpótlásra is szükség lehet.
Intenzív termesztési körülmények között tápoldatozzák, egyébként egyszeri fejtrágyázással, mindenekelőtt nitrogénigénye biztosítható.
Nagy leveleinek tulajdonítható, hogy kedvezően reagál a nitrogént, magnéziumot és vasat tartalmazó lombtrágyákra.
Gyomosodás ellen csak a tenyészidő elején szükséges védekezni, dús lombozata, nagy levelei a talajt gyorsan beárnyékolják, a gyomokat elnyomják.
Szedés és betakarítás
Tenyészideje valamivel hosszabb, mint a közönséges fejes salátáé, ültetéstől számítva 60-80 nap után szedhető. Van, hogy csak egy-két külső levelet távolítanak el róla, és van, amikor csak a zsenge közepét, „szívét” értékesítik.
