Szabadföldi étkezési paprika tápanyag-mérleg szerinti trágyázása, III.

Trágyakijuttatás módja

Termesztési tapasztalatok egyértelműen igazolják, hogy azokban az állományokban mutatkozik jelentősebb termés-ingadozás, ahol a növények kondíciója nem megfelelő. Jó növénykondíciót, pedig csak jól művelt talajon, szakszerű tápanyag- és vízellátás mellett lehetséges elérni, aminek egyik fontos eleme a trágyakijuttatás és talajba munkálás módja.

Az élenjáró, szabadföldi zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdaságok fokozatosan áttértek a hagyományos, szántóföldi növénytáplálási módról (szilárd vagy folyékony műtrágyák talajfelületére történő kijuttatása és talajba munkálása) a tápoldatos termesztésre.

A tápoldatos termesztés nem csupán a szilárd műtrágyák feloldása és folyékony formában való kijuttatása, vagy a folyékony műtrágyák vízzel törtnő hígítása. A hatékony tápoldatozásnak több technológiai, műszaki, biológiai és ökológiai feltétele van. A hagyományos és tápoldatos tápanyag utánpótlás közötti fontosabb különbségeket az 1. táblázatban foglaltuk össze.

Tápoldatos technológia	Hagyományos trágyázás
A tápanyagok kijuttatása oldott formában történik.	A tápanyagokat általában szilárd formában szórják ki a talaj felületére.
A vizet és a tápanyagokat a fejtrágyázások alkalmával együtt adják.	A víz és tápanyag adagolás különválik.
Alacsony-közepes induló talaj-tápanyagszint.	Ősszel nagyadagú alaptrágya kijuttatás.
Folyamatos tápanyag adagolás a tenyészidő folyamán.	„Lökésszerűen”, ritkábban, de nagyobb adagban kijuttatott tápanyagmennyiség, aminek következtében jelentős tápanyagszint-ingadozás a talajban.
Csak kismértékben számol a talaj tápanyag-szolgáltató képességével.	Épít a szerves anyag bomlása során keletkező tápelemeket, és a talaj tápanyag-szolgáltató képességét.
A növény igényéhez igazított, kevésbé ingadozó talajoldat koncentrációt tart fenn.	Erősen változó a talajoldat töménysége.
A tápanyagarányok és tápoldat koncentráció meghatározásánál figyelembe veszi a klimatikus tényezőket is.	A klimatikus tényezőkkel általában nem számol, ilyen okból a tápelemek arányát, töménységét nem módosítja.

A tápoldatos termesztés legfontosabb feltétele a jó minőségű öntözővíz, amivel sajnos sok kertészeti üzem nem rendelkezik. A laboratóriumi vizsgálatok szerint az öntözővizeknek közel 20-30 %-a szikesítő hatás, növényre nézve káros elem és vegyület tartalom (pl.: hidrokarbonát, nátrium, stb.) miatt alkalmatlan tápoldatozáshoz. Tápoldat készítésre nem(!) javasolt vizek:

• EC értéke meghaladja az 1,5-2 mS/cm-t (optimális érték a 0,5-1,5 mS/cm),
• 1500-2000 mg/l feletti sótartalmú vizek, 
• ha a HCO₃^– tartalom meghaladja az 5-6 mgeé/l értéket,
• 1,5-3 mgeé/l feletti klórtartalmú vizek, illeve
• csepegtetőn keresztüli tápoldatozás esetén az 1 mg/liter mangán- és vastartalmat jelentős mértékben meghaladók. 

A tápoldatozásra csak vízben tökéletesen, maradék nélkül oldódó, ún. tápoldatozó műtrágyák jöhetnek számításba. Ezekből a kereskedelemben meglehetősen nagy a választék, a mono egy (két) hatóanyagot tartalmazó műtrágyák mellett, 3-4 hatóanyaggal bírókat, továbbá komplexeket is forgalmaznak. Nemcsak gyártók (márkák) tekintetében széles a kínálat, összetétel (N-P-K arány) vonatkozásában is minden igényt kielégítő, sok esetben mikro- és mezo- tápelemekkel is kiegészítve.

A tápoldatozás az ún. törzsoldat készítésével kezdődik. A törzsoldat egy tömény műtrágya oldat, amit felhígítva juttatunk ki a növények alá. Készítésével kapcsolatban az alábbi fontos szabályokat érdemes megjegyezni: 

• Törzsoldatot is csak jó minőségű, lágy, alacsony sótartalmú vízből szabad készíteni, 14-18 ⁰C hőmérséklet a legkedvezőbb.
• Célszerű a törzsoldatot töménységét úgy beállítani, hogy felhasználáskor 100 x-ra kelljen hígítani. Ezzel jelentősen megkönnyítjük a tápoldat-töménységének és a kijuttatott műtrágya mennyiségének számítását.
• 200-300 g/liternél több a legjobban oldódó műtrágyákból sem oldható fel! 
• Csak annyi törzsoldatot készítsünk, amennyi egy nap alatt elfogy, ugyanis egyes komponensek idővel kicsapódhatnak (szulfát+kalcium).
• A törzsoldathoz növényvédő szert, növekedés szabályzó anyagokat nem szabad keverni!
• A törzsoldatot zárt, fénytől védett helyen tartsuk.

Míg a növény egy bizonyos határon belül szelektálja a számára fontos tápelemeket és kevésbé jelentős kémiai anyagokat, védekezik az alacsony, a magas hőmérséklet és kedvezőtlen páratartalom ellen, átmeneti tápanyaghiány esetén átépíti szervezetében a tápanyagokat, addig a tápoldat magas töménységével szemben „védtelen”. A tömény tápoldat a gyökérrendszert és a gyökérrendszeren keresztül az egész növényt károsítja. 

A szakszerű, a növényigénynek megfelelő, és a technológiához integrált trágyamegosztással nemcsak a tápoldatozás hatékonysága javul, de az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásoknak is jobban eleget lehet tenni. 

KERTÉSZETI GÉPEKET KERES? A RÉSZLETEKÉRT KATTINTSON A KÉPRE!

Hibaleltár, a paprika termesztése során gyakrabban előforduló élettani (nem fertőző) betegségek és kártevők:

• Az étkezési paprika különösen sóérzékeny, a beteg növény jellegzetes tünetet mutat a termésen (1.kép). A káros töménységű tápoldatnak, mint a talaj-túltrágyázásnak is (lásd korábbi írás) jellegzetes tünetei vannak: termésfoltosodás barna hajszálgyökérzet, vékony szár, rövid szár-ízköz, sötét, apróbb levélzet stb. A növény sótűrő-képessége azaz a sóérzékenysége a fejlődése folyamán is változik, palántakorban és gyökeresedés idején a fokozott mértékben érzékeny. Leggyakoribb okai: öntözések kimaradása, túltrágyázás, tömény tápoldat, szikesedésre hajlamos talaj. Legtöbbször a leghatásosabb gyógyítási mód a fokozott mértékű öntözés, kivéve ha a talaj valóban mészben szegény.

• Túl korai ültetés. Gyakran már áprilisban, május elején kedvezőnek tűnik az időjárás a szabadföldi paprika kirakására. Koraiság érdekében egyesek sietnek, kihasználva a jó időt, már május közepe előtt palántáznak. A növény nem „napokat számol”, a napi hőösszeg alakulása a döntő. Április végén, május elején 2-4 nap hőösszege jelent egy nap koraiságot a szedésben, nem is beszélve a május elején gyakori, majdnem rendszeresen jelentkező talajmenti fagyok okozta veszélyről. Helyes ültetési idő május közepe, ami kismértékben módosul és eltérő az ország egyes vidékei között.
• Kiültetés után sárguló levelű palánták műtrágyázása. Természetes folyamat az ültetés utáni klorózis, ilyenkor a talajon keresztül adott tápanyagnak nincs hatása, inkább káros. A még fejletlen, a palánták felszedésekor vagy az ültetéskor megsérült, megszaggatott gyökereknek idő kell a regenerálódáshoz, segíteni, gyorsítani komplex levéltrágyák adagolásával lehetséges, de a talajon keresztül adott trágya nem segít, inkább ront.

• Túl korai növekedés-indítás nitrogénnel. A virágok megjelenése előtt adott nagyadagú nitrogén és víz ugyan elősegíti a lombozat növekedését, de okozhatja a virágok, terméskezdemények elrúgását is. Célszerű a növény terméskötődését (több terméskezdemény) megvárni, és fokozatosan indítani a fejtrágyázást.
• Alsó levelek sárgulása, klorózisa. Oka: nitrogén- (2. kép), kálium (3. kép)-, magnéziumhiány. Gyakoribb fejtrágyázás a felsorolt elemek trágyáival.

• Alsó levelek barnás zöld színe, fonákon lila elszíneződés, levelek hullása.  Foszforhiány. A foszfor lassú talajmozgása miatt célszerű lombtrágya formájában is adni.
• Fiatal levelek, hajtások sárgulása. Mikroelem (bór, mangán, cink illetve vas hiánya). Komplex műtrágyával többszöri permetezés, illetve talajvizsgálattal kideríteni, hogy miért nem tudja a növény a szóban forgó elemeket hasznosítani (pl. pH; magas mésztartalom, talaj levegőtlensége, túlöntözés).
• Napégés levélen és termésen. A tünetek mindig a növénynek, vagy a termésnek nap felöli oldalán, világos színű, szabálytalan alakú száraz foltok formájában jelentkezik (4. kép). Védekezés árnyékolással, például raschelhálókkal történő takarás.

4. kép: Napégés paradicsom alakú paprika termésen

• Gyomirtó szerek és toxikus anyagok okozta fejlődési rendellenességek. Terméstorzulás, tápanyaghiányra nem visszavezethető klorotikus tünetek, főleg a hajtásokon, a levélereken (5. kép). Csak megelőzés lehetséges!

Egy-egy fejlődési rendellenesség-tünetet több környezeti tényező is kiválthat, a víz és a tápanyagok esetében különösen gyakran lehet ilyen esettel találkozni!