21℃ 13℃
április 24. György, Fidél, Debóra

Hogyan folytassuk a szilva növényvédelmét a virágzás utáni időszakban?

Agrofórum Online - Címlapfotó: Gribek Tímea

Hogyan folytassam a szilva növényvédelmét a virágzás utáni időszakot követően a termések éréséig?

Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A szilvafák esetében a virágzás utáni időszaktól is több kártevő és kórokozó megjelenésével, valamint jelenlétével kell számolnunk. A kártevők közül a legjelentősebbek a terméseken megjelenő szilvamoly és a keleti gyümölcsmoly hernyói, a hajtásokon a levéltetvek, a fás részeken pedig a pajzstetvek. A kórokozók közül a polisztigmás és a fómás levélfoltosság, valamint a szilvarozsda kártételével kell számolnunk leginkább.  

A levéltetvek közül a sárga szilva-levéltetűvel csak május végéig találkozhatunk, míg a hamvas szilva-levéltetű az egész vegetációs időszakban jelen van szilvafáinkon. Főként az intenzív hajtásnövekedés időszakában szaporodhatnak fel, ezért ekkor célzott kezeléssel speciális tetűirtókkal (pl. flonikamid) védekezzünk. A pajzstetvek közül a szilvafákon a közönséges teknős pajzstetű, a szilva pajzstetű és a kaliforniai pajzstetű lehet jelen, melyet szemrevételezéssel állapíthatunk meg. Biztos védelmet a pajzstetvek esetében a kémiai védekezés nyújthat. A tavasszal, illetve nyáron megjelenő mozgó lárvák sebezhetők a vegetációban a legjobban, ezért ebben a stádiumban szükséges rovarölő szerekkel védekezni (pl. acetamiprid).

A szilva termésben a szilvamoly, valamint a keleti gyümölcsmoly lárvája egyaránt károsíthat. Hernyóik nyár elején, a fejletlen zöld szilvákon is okozhatnak már károkat, azok kényszerérését és lehullását egyaránt eredményezhetik. A második, majd a harmadik nemzedék lárváinak táplálkozása során a gyümölcsök erős mézgafolyása, valamint gyümölcspuhulás, a csontmag környékének ürülékkel, rágcsálékkal való szennyezése, kényszerérése és korai gyümölcshullása is bekövetkezhet. A károsodott gyümölcsökön gyakori a monília megtelepedése is.

A három nemzedék rajzása szexferomoncsapdákkal követhető nyomon, melyeket április közepétől érdemes kihelyezni. A kémiai védekezést a rajzáscsúcs után 7-10 nap múlva végezzük el, ekkorra a kis lárvák hatékonyan pusztíthatók. A fogástól függően akár többszöri kezelésre is szükség lehet (lambda-cihalotrin, acetamiprid).

A levélfoltosságok közül a polisztigma és a fóma, valamint a szilvarozsda megjelenése adhat okot kémiai védekezésre. Nagymértékű fellépésük esetében ugyanis csökken a fák asszimilációs felülete, nő a lombveszteség, így romlik a fák kondíciója is. A virágzás utáni időszaktól az ellenük való rendszeres védekezés indokolt lehet az előző években tapasztalt fertőzési nyomás függvényében, főként csapadékos időjárás következtében. A tenyészidőszakban egyrészt a kíméletes réztartalmú készítmények, másrészt pedig a moníliás betegség ellen is alkalmazott készítmények e kórokozó ellen is hatékonyan felhasználhatók (ciprodinil).

Méhkímélő növényvédelem

2020. április 8. 14:48

A növényvédelmi munkálataink során kiemelt fontosságú a beporzó rovarok védelme, melynek szabályait a 43/2010 FVM rendelet 15. §-a szabályozza hazánkban. Ez alapján a növényvédő szerek felhasználását szabályozó engedélyokiratban is külön tételként felsorolják az adott készítmény méhekre gyakorolt hatását, besorolását, ezek az adatok a szerek csomagolásán olvashatók.

A kukoricabarkó

2019. május 26. 14:23

A kukoricabarkó az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe, a rovarok (Insecta) osztályába, a bogarak (Coleoptera) rendjébe, az ormányosbogár-félék (Curculionidae) családjába, Entiminae alcsalád Tanymecus nemébe tartozik. A nevezett genus két károsító fajjal képviselteti magát a Kárpát-medencei agrárfaunában.

Színre lép az új generáció: Ascra Xpro

2019. január 16. 06:36

Új korszak kezdetéhez érkezett a magyarországi kalászos gabona termesztés: változik (csökken!) a kalászosok súlya a vetésforgóban, növekszik a termesztés intenzitása és növekednek a termésátlagok is.