J. Simon kérdése: Ősszel a veteményes felásásánál szürkés színű, kövér hernyókat találtunk a kihúzott növények tövénél a talaj felszínéhez közel. Mik lehetnek ezek, károsak-e?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A bagolylepkék népes csoportjába olyan fajok is tartoznak, melyek fénykerülők, azaz tevékenységüket sötétedéstől kivilágosodásig fejtik ki, ekkor aktívak, így jelenlétük nappal rejtve marad. Az éjjel aktív bagolylepkék csoportjába tartoznak a vetési bagolylepkék (Agrotis segetum), a vetési fésűs bagolylepkék (Euxoa temera) és a felkiáltójeles bagolylepkék (Agrotis exclamationis). Hasonló életmódot folytató bagolylepke fajokról van szó, évente 1 vagy 2 nemzedékük fejlődik ki, polifágok, azaz sokféle növényfajt károsítanak lárváik, nappal a növények tövéhez a talaj felső rétegébe húzódnak, ott összesodródva, összegömbölyödve nyugalmi állapotban tartózkodnak. Közülük leggyakrabban a vetési bagolylepke fordul elő, nagy valószínűséggel Ön is azokat találta meg.
Vetési bagolylepke (Agrotis segetum)
Vetési bagolylepke lárvája, hernyója, amit mocskospajornak vagy pokukacnak is neveznek, a kártevő. Sokféle termesztett és vadon növő növényfaj is tápnövénye, ez biztosítja fennmaradását. A lárvák a fiatal növények szártövi részét rágják meg kívülről a talajszinten vagy 1-2 cm-rel felette. Gyakori, hogy nagyobb, fejlett növényeknél berágják magukat a szárba, azt kiodvasítják. A rágás mélysége és mérete határozza meg a kártételt, okozhat csak gyengülő növekedést, de növénypusztulást is. Évente 2 lepkenemzedéke fejlődik ki, a lepkék fényre repülnek, jelenlétüket fénycsapdákkal is szokták ellenőrizni.
A petékből kikelő hernyók fejlődésük során többször (5x) vedlenek, gyorsan nőnek, minél nagyobbak, annál falánkabbak, annál erősebb kártételt okoznak. Méretük 10-50 mm között változó, színük szürkésbarna (piszkos színű), zsíros felszínű. Májustól szoktak megjelenni az első nemzedék lárvái zöldségféléken, kártételük hetekig eltarthat. A második lepkenemzedék rajzását követően lárváik augusztustól várhatóak. Ezeknek a másodvetésű és az őszi telepítésű, áttelelő növények a fő tápnövényei. A kifejlett lárvái még a fagyokig károsítanak, a talajban telelnek, tavasszal még bebábozódásuk előtt is károsítanak.
Mocskospajor (vetési bagolylepke lárvája)
Védekezés ellenük meglehetősen nehéz, mivel a lárvák a talajba húzódva, ugyan felszínesen, de védetten helyezkednek el. A fénykerülő bagolylepkék jelenlétét szexferomon csapdákkal tudjuk ellenőrizni, mindhárom faj ellen forgalmaznak csapdákat. A veteményesben a növényápolás, sarabolás során figyeljük a megbolygatott felső talajréteget, és a lárvákat gyűjtsük össze. A vetési bagolylepke hernyói a gyomokon is megélnek, távolítsuk el a gyomokat is a termesztett növények mellől. Kémiai kezelésre üzemi viszonyok között alkalmazott klórpirifosz hatóanyagú szerek I. forgalmi kategóriásak, házi kerti alkalmazásuk nem javasolt. A szabad forgalmú szerek közül a teflutrin hatóanyagú talajfertőtlenítő sorkezeléssel, valamint a Steinernema carpocapsae fonalférget tartalmazó biopreparátum talajba bedolgozva megfelelő védelmet ad.
