32℃ 17℃
június 3. Klotild, Cecília, Károly

Mi ellen kell permetezni a frissen telepített kajszifát?

Agrofórum Online

Frissen telepített kajszifákat milyen betegségek, illetve kártevők ellen kell permetezni?

Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A kajszinak számos kártevője és kórokozója ismeretes, viszont ezek közül a nem termő években csak a lombkártételt okozó szervezetek ellen kell védekezni. Ezek közül sem feltétlenül fordul elő mindegyik minden évben, hiszen megjelenésüket számos környezeti tényező is befolyásolja. A kártevők közül a pár éve megjelent kajszi levéltetű egy általánosan előforduló tavaszi kártevőnek számít. Jelenlétükre kb. májusig számíthatunk, mivel akkor már egyedei nyári tápnövényeire vándorolnak. Nemcsak közvetlen kártételt okoznak szívogatásuk által, mely növekedésbeli visszamaradásban és torzulásban is megnyilvánulhat, hanem a vírusok terjesztésében egyaránt szerepük lehet. Már fakadáskor táplálkozhatnak az apró kis leveleken, így nagyobb mértékű előfordulásuk esetében lambda-cihalotrin, deltametrin hatóanyagú készítménnyel is védekezhetünk.

A kórokozók közül levélfoltosságot okoz a gnomónia, mely az egyik legfontosabb lombbetegsége a kajszinak. Csapadékos nyarakon védekezés hiányában akár korai lombhullást is eredményezhet ez a gomba által okozott megbetegedés, mely nagymértékben rontja a fa kondícióját. A tünetek kezdetben halványsárga színűek, 4-5 mm nagyságúak. Idővel szélük elmosódik, a foltok mérete nagyobbodik, a levél nagy részére kiterjednek, színük pedig vörösesbarnára, majd szürkésre változik. Az így kialakult foltokat sárga udvar veszi körbe.

A sztigminás levélfoltosság okozója szintén gomba, mely nedves és hűvös tavaszokon korai és erős levélfertőzést válthat ki. A foltok pár mm átmérőjűek, sárgászöld színűek, melyeket keskeny és barna szegély határol. A foltok közepe idővel kiesik, barna szegélyüket azonban megtartják. A hajtásokon is kialakulhatnak a tünetek, ezeken hosszú és ovális barna foltok képződnek, melyek nyár végére kiszürkülnek. Abban az esetben, ha a folt a vesszőt körbeéri, a vessző elszáradása is bekövetkezik. A kórokozók elleni védekezés alapja a megelőzés, melyet a lehullott lomb összegyűjtésével vagy talajba forgatásával érhetünk el. Fontos továbbá a lemosó kezelések elvégzése réztartalmú készítménnyel, valamint az arra hajlamosító csapadékos időjárás esetén a kémiai védekezés pl. ciprodinil és penkonazol hatóanyagokkal.

Kalászos Különszám – ingyenesen letölthető szakmai kiadvány (PDF)

2021. március 13. 09:37

A Nufarmer Magazin legfrissebb különszámában a kalászosokkal foglalkozunk. A gabonafélék Magyarországon a legnagyobb területen vetett szántóföldi növénycsoportot képezik, ezért növényvédelmük minden részletre kiterjedő ismerete akár tonnákban mérhető többlettermést és gazdasági hasznot jelent a gazdáknak.

Beszámoló a Növényvédelmi Klub „Fás részeket károsító kártevők előrejelzése csapdázással” témájú előadásáról

2019. szeptember 12. 04:36

A Magyar Növényvédelmi Társaság Növényvédelmi Klubja által szervezett 397. előadáson vettünk részt szeptember 2-án, a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának Budaörsi úti telephelyén.

Inváziós kártevők: a nyugati virágtripsz

2019. március 28. 09:03

A nyugati virágtripsz egy ma már világszerte elterjedt, rettegett inváziós kártevő, mely hazánkban a hajtatott zöldség- és dísznövénytermesztés meghatározó károsítója. Európában megközelítőleg 30 éve van jelen, és az ellene való védekezés több kultúra védelmét alapjaiban határozhatja meg.

Mikor kell védekezni a szilvadarazsak ellen?

2019. április 12. 04:36

Sz. László kérdése: Tavaly a szilvatermés jelentős részén szilvadarázs kártétele volt megfigyelhető a permetezés ellenére. Mikor kell védekezni ellenük?