Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A gyümölcsfáknak nemcsak a termését kell védeni a kártevők és kórokozók ellen, hanem az egész fa egészségét meg kell őrizni annak érdekében, hogy fáiról évről évre jó minőségű és elegendő termést tudjunk szüretelni. A kajszi esetében a metszés időpontjának megválasztása is fontos növényvédelmi szempontból, hiszen a gutaütés kórokozói elleni védelme miatt nem a nyugalmi időszakban, hanem a szüreti időszak után, vagy kora tavasszal, a rügypattanás előtti időszakban végezzük metszésüket. A rügypattanás előtti időszakban minden évben érdemes lemosó kezelést végezni, mellyel a fákon áttelelt szervezetek ellen tudunk eredményesen védekezni. A tavaszi időszakban, a virágzás idején a moníliás betegség ellen kell mindenképp kémiailag is védekezni, melynek nagyobb mértékű károsítására főként csapadékos időjárás esetében kell számítani. A virágzás kezdetén, fővirágzás idején, valamint a sziromhulláskor is szükséges lehet a kezelés elvvégzése, amennyiben a környezeti tényezők is optimálisak a kórokozók terjedésének. A készítmények közül pl. a ciprodinil, pankonazol hatóanyagot tartalmazók eredményesen használhatók.

A kórokozók közül a sztigminás betegség, vagyis a levéllyukacsosodás okozójának fertőzéséhez a 15 fokos hőmérséklet, valamint a csapadékos tavasz kedvez. Nemcsak levéltünetek jelentkezhetnek, hanem a termésen, valamint a hajtásokon egyaránt kialakulhatnak foltok jelenléte által. Az apiognomóniás levélfoltosság terjedésének szintén kedvező feltételeket biztosít a csapadékos időjárás, súlyos járvány általában az intenzív májusi esők hatására alakul ki. A kórokozók ellen már a monília elleni, virágzáskori permetezéssel is védekezünk, valamint a későbbiekben ezek a készítmények egyaránt védelmet biztosíthatnak e kórokozók ellen is.  

A tavaszi időszakban, a levelek megjelenésével párhuzamosan a levéltetvek is elkezdhetik szívogatásukat a kajszi levelein, melyek elleni védekezésnek nemcsak a közvetlen kártétel miatt van jelentősége, hanem a kajszihimlő terjedésének megakadályozása érdekében is (pl. acetamiprid). A kártevők közül a terméseken a barackmoly és a keleti gyümölcsmoly okozhat károkat a gyümölcsökben való táplálkozásukkal. A károsított terméseken megjelenhet rágcsálékuk, ürülékük, de mézgafolyás egyaránt, valamint a termések károsodásuk következtében le is hullhatnak. A tavaszi időszakban mindkét fajra jellemző, hogy a hajtásokba rágnak, a hajtások visszahajlását, elszáradását, mézgásodását okozzák. A védekezés már a károsított hajtások levágásával elkezdhető. A molyok rajzása feromoncsapdával nyomon követhető, a permetezést a rajzáscsúcs után egy héttel érdemes időzíteni, a lárvakelés időpontjára (lambda-cihalotrin).