Növényvédelem
Fizetett tartalom
Növényvédelem
Fizetett tartalom

A csávázás és a Bayer neve elválaszthatatlan

A csávázás és a Bayer neve elválaszthatatlan

Bayer Crop Science

Elérkezett az őszi vetésű gabona vetőmagok csávázásának ideje. A munka megkezdése előtt nem árt felfrissíteni a tudásunkat, feleleveníteni az elmúlt évek tapasztalatát.


A csávázószerek és alkalmazási eljárások kutatásában és fejlesztésében a Bayer Crop Science, a jogelőd vállalatain keresztül, több mint 100 éves tapasztalattal rendelkezik. Az első Bayer csávázószer a XX. század legelején 1914-ben került piacra. A Bayer a csávázószerek gyártását és forgalmazását tekintve napjainkban is előkelő helyen szerepel, és fejlesztéseivel a mai és a jövőbeni kihívásoknak is folyamatosan meg kíván felelni. Cégünk filozófiája, hogy ne csak pusztán egy terméket adjunk a felhasználó kezébe, hanem gondnokságot vállaljunk azok alkalmazási körülményeit tekintve is, a csávázást végző üzemtől kezdve egészen a csávázott vetőmag elvetéséig.

Ez azt jelenti, hogy támogatni kívánjuk a partnereinket minden olyan információval, amely a termékeink felelős és biztonságos alkalmazását segíti – hozzá kívánunk járulni a vetés körüli munkafolyamatok egyszerűsítéséhez és hatékonyságához, ezáltal minimális mértékűre csökkentve a csávázószereink és a kezelt vetőmag szakszerűtlen alkalmazásából eredő esetleges negatív hatásokat.

A jó minőségű csávázott vetőmag előállítása érdekében az alábbi alapelvek betartását tartjuk szükségesnek:

A vetőmagok kezeléséhez minden esetben csak megfelelő formulációjú, csávázószerként engedélyezett terméket szabad használni. Csak a csávázószer formulációktól várható el, hogy megfelelő hatékonysággal védjék a vetőmagot, és alkalmazásukkal ne tegyünk kárt a felhasználók egészségében vagy a környezetben. A megfelelő minőségi paraméterekkel rendelkező csávázószerekkel biztosítható a pontos adagolás, a jó tapadás a vetőmagok felületén, továbbá a boltozódás kiküszöbölése a vetőgépek magtartályában.

Csak a kellően megtisztított vetőmagtételeket szabad csávázni, hogy minimális mértékűre korlátozzuk a por kialakulását. A minden vetőmagtételben meglévő szerves eredetű por egy bizonyos határon túl képes negatív irányba befolyásolni a csávázás minőségét, ugyanis a nagy fajlagos felület miatt nem a vetőmagra jut az adagolt csávázó szer, hanem a porszemcsékre. Ez a csávázó szerrel szennyezett por megnöveli a kockázatát annak, hogy – kijutva a vetőmagüzem légterébe vagy a zsákok bontásánál/ürítésénél a környezetbe – káros hatást gyakoroljon a csávázást végzőkre vagy a vetést kivitelező dolgozókra. Ezen túl csökkenhet az alkalmazott termék kártevőkre/kórokozókra gyakorolt hatékonysága is.

Csak olyan csávázási eljárásokat szabad alkalmazni, amelyek biztosítják a vetőmag értékmérő tulajdonságainak (csírázási erély, vigor, tisztaság) a megőrzését, és az alkalmazott csávázószerek biztos megtapadását a vetőmagok felületén. Ennek érdekében a Bayer támogatja a termékeit alkalmazó vetőmagüzemeket a megfelelő csávázási irányelvek és módszerek (csávázási receptúra, lémennyiség, gépbeállítások stb.) kidolgozásában és fejlesztésében.

Minden vetőmag kezelési folyamatot rendszeresen ellenőrizni kell a megfelelő mintavételi és vizsgálati módszertan szerint. A csávázást végző személy biztos tudással kell, hogy rendelkezzen a megfelelő csávázószer-receptúra elkészítéséhez és a gépek, valamint a berendezések üzemeltetéséhez.

Irányelvek a csávázószerek biztonságos alkalmazásához

• Csávázószereket csak az erre a célra kialakított, jól zárható, megfelelő világítással és szellőztetéssel ellátott épületben szabad raktározni, amelyben a tárolt készítmények védettek a szélsőségesen alacsony, vagy magas hőmérsékletektől.
• Felhasználás előtt olvassuk el a használati utasítást és győződjünk meg róla, hogy az abban foglaltakat teljes mértékben megértettük.
• A címkén felsorolt egyéni védőfelszerelések megléte és alkalmazása nélkül ne kezdjük el a csávázást.
• A csávázólé elkészítéséhez tartsuk be a címkén felsorolt utasításokat.
• Minden csávázószeres göngyöleget legalább háromszor öblítsünk ki vízzel, és a mosólevet öntsük a csávázóléhez. A kiürült és kimosott göngyölegeket a CSEBER Kht. begyűjtőpontokon kell leadni.
• A jogszabályban leírtak szerint a csávázott vetőmagos zsákokon fel kell tüntetni az alkalmazott készítmények nevét és dózisát.
• A csávázott vetőmagot elkülönítve és feltűnő módon megjelölve (kitáblázva) kell tárolni. A csávázott vetőmag kizárólag vetésre használható fel.
• A csávázott vetőmagos zsákokat mozgatás közben ne tegyük ki túlzott mechanikai hatásoknak – ezzel elkerülhető a csávázószer-leporlás a magok felületéről.

Csorba Csaba
Bayer Crop Science

 

Homoki prérifű: futótűzként terjed homokterületeinken az új inváziós fűfaj

2019. október 16. 05:36

A homoki prérifüvet 2017 óta számos helyen találták meg a kiskunsági homokterületeken, ahol korábbi parlagokon és elsődleges homoki gyepekben fordul elő, valamint Debrecen belterületén, fajszegény leromlott gyepekben megtelepedve, gyakorlatilag egynemű, összefüggő foltokat, néhol többhektáros állományokat képez.

Elatus Era – új fejezet a kalászosok védelmében

2019. október 8. 13:47

A Syngenta idén bevezetett új fungicid terméke az Elatus Era idén is bizonyította a kórokozók elleni hatékonyságát, magas fokú biztonságot, teljes körű védelmet biztosított.

Ne csak álom legyen a magas terméshozam! – Alkalmazza a Syngenta teljes regulátor/gombaölő szeres technológiáját ősszel és tavasszal is repcében

2019. szeptember 30. 12:04

A repce a második legfontosabb olajos növényünk, mivel a vetésszerkezet fontos eleme, ezért vetés területe viszonylag stabil.

Veszélyes kártevők: Repcedarázs

2019. szeptember 20. 04:36

A repcedarázs elleni sikeres védekezés kulcsa a kártevő helyes, több szempontot mérlegelő előrejelzése, a gyakori táblabejárás és az időben elvégzett kezelés.

Veszélyes kártevők: Kukoricamoly

2019. június 18. 10:56

A kukoricamoly elsődleges tápnövényei az egyszikűek osztályába tartoznak. Több mint 240 növényfaj ismert, amelyen képes a kártevő lárvája kifejlődni, melyek közül kiemelkedik a kukorica.

A kukorica gombás betegségei és ellenük való védekezés – A kukorica csövét károsító betegségek (2/1.)

2019. június 8. 04:36

A kukorica a legnagyobb területen termesztett, egyben legfontosabb takarmánynövényünk, bár az elmúlt években változást mutat a felhasználás szerkezete. Az élelmiszeripari hasznosítása fokozatosan nő, jelenleg mintegy 2,7 millió tonna, ezzel ellentétben takarmányként egyre kevesebbet (2,3 millió tonna) használunk fel. A hazai piacra szánt kukoricánál a deoxinivalenol (DON), és az aflatoxin mennyiségét kell tanúsítvánnyal igazolni, míg az exportra szánt tételeknél akár 4-5 féle toxinra is kérhetnek vizsgálatot.

Fontos a megfelelő növényvédelem a zöldségeknél és a gyümölcsösöknél is a sok csapadék miatt

2019. május 28. 13:19

A gombás megbetegedések főként a most érő szamócánál, meggynél, cseresznyénél és az almánál okozhatnak gondot, ha a termelők nem tudják elvégezni a megelőző intézkedéseket.

Permetezőgép a somogyi dombokra szabva

2018. november 22. 14:20

Az első Hardi permetezőgép 12 évvel ezelőtt került Kiss Lajos családi gazdálkodó tulajdonába, és azóta is járja a Somogy megyei földeket. Idén egy új Navigator 4000 permetezőgéppel bővült a gépállomány.

Gépészet Videó