Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus

Kedves Kérdező!

A beküldött képen egyenletes, nagy felületen látszik a fekete elszínződés, ami mindenképpen gombafertőzésre utal. A kép alapján két lehetőséget tudok felvázolni.

Elfeketedő fakéreg a fákon – sebek környékén – megtelepedő patogén gombák hatására is ki tud alakulni. Ez esetben a kéreg alatt a faszövet is barnán, különböző alakzatban elváltozik, nem marad a faszövet világos és egyszínű. Az ilyen belső fertőzésnél a fát csak oly módon tudjuk mentesíteni, ha a beteg részt visszavágjuk, leválasztjuk. Minél hamarabb történik, annál eredményesebb a beavatkozás. A bekerülő kórokozókat nem lehet a szövetben elpusztítani, nincs ellenük ható szer.

Gyakoribb és kevésbé veszélyes, amikor a fás növényeken, leveleken, virágokon, és a fakérgen is megtelepedik egy finom fekete bársonyos bevonat, ami korompenész néven ismert. Több gombafaj is okozhatja (Aureobasidium, Alternaria és Cladosporium spp.), megjelenésük feltétele a növényeken bevonatot képző mézharmat megtelepedése.

Levelében azt írta, hogy a fekete bevonat lehúzható, alatta minden a szokott színű, állományú, a fa teli van élő rügyekkel, és tavaly is „csak” levéltetves volt a fa.

Közismert, hogy bizonyos szívó szájszervű rovarok, a növény nedvének szívása közben édes, sok cukrot tartalmazó, ragadós, mézhez hasonló, áttetsző bevonatot bocsátanak ki a növény felületén, ezt nevezik mézharmatnak. Levéltetvek mellett, pajzstetvek, liszteskék és kabócák, levélbolhák is képeznek mézharmatot, amin a felsorolt gombafajok megtelepednek, abból táplálkoznak. A fekete bevonat a gomba micéliumából és konídiumtartóiból áll, attól bársonyos a felülete. A gomba a növénnyel nem lép kapcsolatba, nem parazitálja, csak az édes váladékot fogyasztja. Közvetve károsítja a növényt, mert azon a felületen, ahol a mézharmat bevonat kialakul, és rajta a korompenész, a növény légzőnyílásait befedi, elzárja, így a normál anyagcseréjét lassítja, a növény legyengül a bevonat felületének arányában. A mézharmat és rajta a korompenész vegetációs időben a leveleken, termések héján, hajtásokon és vesszőkön is megtelepedhet szabálytalan vagy összefolyó foltokban. A fákról kerti bútorra, kövezetre lecsöpögő mézharmatra is képes a korompenész rátelepedni.

Védekezni elsősorban a mézharmatot képező rovarok ellen lehet, lehetőleg a tömeges felszaporodásuk elején. Sajnos a tetvek természetes ellenségei (parazitái) súlyos fertőzésnél nem tudják a növényeket időben megszabadítani tőlük, ezért 1 alkalommal szükséges lehet rovarölő szerrel kezelni a növényeket.

A szerek hatását nagyon lecsökkenti a mézharmat és a korompenész bevonat, ezért a gyakorlat szerint először a bevonatokat kell a növényről eltávolítani káliszappanos lemosó permetezéssel, melyre ismételten is szükség lehet. Utána erős vízsugárral már a mézharmat is lemosható. Nyári intenzív zápor is hasonló tisztító hatást képes kifejteni. Bármelyik rovarölő szer felhasználható a rovarok ellen, a levéltetvek elleni Pirimor, Teppeki, vagy az általános rovarölő hatású, növényi eredetű NeemAzal, és a gyérítő hatású narancsolaj-tartalmú készítmények is.