Kertünkben gyümölcsfákon, körtén is, hernyófészkeket találtam. Milyen kártevők élnek szövedékben fák lombján? A medvelepkét és annak hernyóit ismerem, ezek nem voltak szőrösek. Hogyan védekezhetünk ellene?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Valóban a leggyakoribb az amerikai fehér medvelepke, fehér szövőlepke (Hyphantria cunea), melynek lárvái fészekben élnek, ezt nevezik hernyófészeknek. A szövedékben élő lárvák még jól kezelhetők, együtt eltávolíthatók. Évente 2 nemzedéke fejlődik az első lepkenemzedék nyár elején, a második nyár végén rajzik. Lárvái színe sárgászöldtől a barnás színig változhat, méretük teljesen kifejlődve 35-40 mm. Testükön csík és fekete szemölcs-párok láthatók, jellegzetességük a testüket fedő hosszú szálú szőrcsomók. Fejük színe lehet piros vagy fekete, két változatuk ismert. Minden gyümölcsfát, sorfát, díszfát megfertőzhet, kifejezetten sok tápnövényű veszélyes kártevő.
A pókhálós szilvamoly (Hyponomeuta padellus) is elterjedt hazánkban, kökény, galagonya, berkenye mellett almatermésűeken és csonthéjasokon is megjelennek. Kártételük bár feltűnő, igazi veszélyt ritkán okoznak. Évente egy nemzedékük van. Tavasszal lombfakadás után jelennek meg hernyói, melyek a rágás mellett összeszövik a leveleket. Fejlődésüket júniusban fejezik be és a hernyófészekben bábozódnak be. A lárvák végső nagysága 10-16 mm, színük sárgástól szürkés színig változik, fekete szemölcssor díszíti minden testszelvényüket, fejük fekete. A lepkék rajzása június-július hónapokban várható. Petéiket a fás részekre rakják, a kikelő lárvák ott telelnek. Több rokon pókhálósmolyfaj él még a gyümölcsfákon, melyek lepkéi és lárvái nehezen különböztethetők meg, de életmódjuk és kártételük hasonló. Például a pókhálós almamoly (H. malinellus) ide sorolható.
Idén több helyről is jelezték a szövedékben élő körte szövődarázs (Neurotoma saltuum) lárváinak megjelenését. A hernyók teljes kifejlett mérete 25 mm, színük jellegzetes narancssárga, fejük fekete és testük végén 2 fekete tüskeszerű nyúlvánnyal rendelkeznek. Nagy számú álhernyói csoportban, szövedékben, ágak védelmében élnek. Leveleket és a termést is rágásukkal károsítják. Évente 1 nemzedékük fejlődik. Általában nem szokott súlyos rágási kártételt okozni. Körtén kívül alma-, birs-, kajszi-, őszibarack-, cseresznyefákon, galagonyán és madárbirsen is előfordulnak.
A leírások alapján, a lárvák megfigyelése után, meg lehet állapítani, hogy melyik rovarlárva él a fán. Bármelyik is legyen, a védekezési eljárás azonos. Fiatal lárva állapotban hatékony a védekezés ellenük: a hernyófészkeket észlelés után minél előbb el kell távolítani a fáról , amíg együtt élnek a szövedék védelmében. A levágott ágakat célszerű a helyszínen megsemmisíteni (égetés, eltaposás), ne szórodjanak szét a lárvák. Kémiai védekezésre a Bacillus thuringiensis (Dipel) vagy az azadirahtin hatóanyagú (Neemazal) rovarölő szereket javaslom elsősorban. De hatásosak a hagyományos, rágó kártevők elleni cipermetrin, lambda cihalotrin hatóanyagú rovarölők is. A fák folyamatos figyelésével a hernyófészkek időben észlelhetők, ez legyen a megelőző védekezés alapja.
