Gyümölcs
Gyümölcs

Az ázsiai kajszilevéltetű (Myzus mumecola)

Az ázsiai kajszilevéltetű (Myzus mumecola)

Agrofórum Online

A népszerű kajszibarack származásáról, fajtáiról, telepítéséről, környezeti igényéről, fagyérzékenységéről, termesztéséről, a növényvédeleméről, a gyümölcs felhasználásáról, stb. szóló internetes és nyomtatott források könyvtárnyi mennyiségben állnak az érdeklődők rendelkezésére. Ennek okán ebben a rövid tanulmányban csak egy szűkebb témakörrel, a kajszin nemrég megjelent ázsiai kajszilevéltetű (Myzus mumecola) fajjal foglalkozunk.

Európai kitekintésben a kajsziról mintegy 40 mikroorganizmust (vírusok, baktériumok, fitoplazmák, mikrogombák) mutattak ki. Az állati kártevők száma kb. 130 faj, ezen belül a levéltetvek 10-13 fajjal képviseltetik magukat.

Utóbbiak Magyarországon is élnek, de konkrétan a kajsziról bizonyítottan csak a következő 4 faj előfordulását jelezték: 

  • mandula-levéltetű (Brachycaudus amygdalinus)
  • hamvas szilva-levéltetű (Hyalopterus pruni)
  • zöld őszibarack-levéltetű – (Myzus persicae)
  • tündérrózsa-levéltetű – (Rhopalosiphum nympheae) 

Néhány összefoglaló ismeret a levéltetvekről:  A levéltetvek szúró-szívó szájszervű, hártyásszárnyú, 0,3-8 mm nagyságú, puhatestű állatok. Mindegyik fajnak többféle, szárnyas és szárnyatlan megjelenési alakja van, amelyek ugyanabban a nemzedékben is jelen lehetnek. Szájszervük a szipóka, amelyet az állatok nyugalmi állapotban a hasoldal hosszában hátrafelé tartanak. A potrohukon két jellegzetes (fajtól függő alakú és méretű) függelék van: az 5. szelvényen párosan elhelyezkedő potroh cső (a védekezési reakciókban van szerepe), az utolsó potrohszelvényen pedig a farkocska.

Fejlődésük bonyolult, ismertetése meghaladja e közlemény kereteit. Rövid összefoglalásként csak annyit, hogy az ivaros úton létrehozott, az ősz végén lerakott (frissen zöldes, sárga) peték rövid időn belül megfeketedve telelnek a fő gazdanövényeken. 

1. kép: Rhopalosiphum padi  – zelnicemeggy-levéltetű peték 
Budapest – Budai Arborétum, 2019.10.15. – májusfán (Prunus padus) 
Ősszel a fő gazdanövényen lerakott peték megfeketedési folyamata.

Tavasszal a petéből kikelő ősanyák szűznemzéssel és eleven szüléssel szárnyatlan majd szárnyas nemzedékeket hoznak létre. Több levéltetű fajnak lehet azonos a fő gazdanövénye, ilyenkor a kolóniák több fajból állhatnak.

A nyár elején megjelenő szárnyas alakok a másodlagos gazdanövényekre migrálnak, ahol (szűznemzéssel és eleven szüléssel) újabb szárnyatlan nemzedékeket hoznak létre. Ősszel, az itt kifejlődő szárnyas ivaros alakok visszarepülnek a fő gazdanövényre, ahol a megtermékenyített nőstények lerakják az áttelelő petéiket. A nemzedékszám 1 év alatt (fajtól és a körülményektől függően) elérheti a 15-18-at is.

Mérések szerint egy levéltetű naponta a saját súlyának többszörösét is képes kiszívni a növényből. Ennek oka az, hogy a kiszívott növényi nedv viszonylag sok cukrot de – a levéltetű szükségletéhez képest – kevesebb aminosavat tartalmaz. Emiatt a levéltetvek jóval több táplálékot vesznek magukhoz, mint amennyit ténylegesen megemésztenek. Az emésztetlen cukortartalmú nedvet kiürítik. Ezt a „mézharmat”-nak nevezett ürüléket egyes rovarok pl.: hangyák, darazsak fogyasztják.

A levéltetvek közvetlen kártétele a szívogatás okozta gyenge növekedés, a mézharmaton a korompenész megjelenése (asszimiláció gátlása), torzulások, levélsodródások (álgubacsok) létrejötte, korai lombhullás, hajtásszáradás. Közvetett kártételük a vírusok terjesztése.

A Myzus mumecola hazai megjelenéséről (2020 tavasz) a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem munkatársai számoltak be elsőként (2021-ben) több nemzetközi és hazai tudományos- és tudományos ismeretterjesztő médiában (pl.: Agrofórum Online). A kártevőt a kajszin Magyarország számos pontján azonosították. Ez arra utal, hogy a kártevő hazánkban már korábban megjelent és elterjed.

A fajt eredetileg Ázsiából (Japán, Kína, Tajvan, Kelet-Szibéria, Kelet-India, Északnyugat-Himalája) jelezték, innen került Olaszországba (2016), Németországba (2020), és Magyarországra. A hazai észleléseket követően Szerbiában is megtalálták (2021).

A kártevők gyűjteményes fényképezése során (5K rendszer), Szadán (Pest vármegye) egy vegyszermentes művelésű magánkert kajszi fáin 2018.05.14-én mi is észleltük a jellegzetes tüneteket. A helyszínen készült és a gyűjtött minták beltéri fényképei közül az alábbiakban mutatunk be néhányat.

A kártevő által okozott tünetek:

2. kép: A fiatal hajtásvégi levelek torzulása és megvörösödése

A kajszin korábban nem tapasztalt elváltozások közül nagyon feltűnő volt a fiatal hajtásvégek leveleinek torzulása és megvörösödése, amely a hajtáscsúcs alatti 4-7 levélemeleten volt a legerősebb. Ezen a szakaszon a hajtástengely kismértékű görbüléseket is mutatott. A 2. kép jobb felső sarkában a belső képen egy másik hajtás hasonló szakasza látható. Ezen jól látszik a rövid szártagúság is.

3. kép: A levelek és a levélnyelek vörösödése és deformálódása

A felső levélemeleteken a levélnyelek is elszíneződtek és a levelek érrendszere is vörösebb, mint az érközi terület. A levéllemezek torzulása az idősebb levelekéhez képest fokozottabb, mert a levélszéleknek a fonák felé történő behajlása mellett a levelek a középérre keresztben is kanalasodtak. A 3. kép bal felső sarkában lévő belső képen egy utolsó stádiumú – a levélnyél tövében elhelyezkedő – szárnykezdeményes lárva (nimfa) látható.

4. kép: Az idősebb levelek sodródása

A hajtáscsúcstól távolabbi, idősebb levelek vörösödését nem tapasztaltuk, de a levélszélek a főérrel párhuzamosan a fonák irányába behajlottak és álgubacsot képeztek.

5. kép: Levéltetű kolónia az álgubacsban

Az álgubacsba a levélalap felől „nézett be” a fényképezőgép. A levél fonákán egy levéltetű kolónia zöldes színű egyedei, közöttük pedig a levetett fehéres lárvabőrök láthatók.

6. kép: Az előző levél fonáki oldala

A képen jól látható, hogy a behajló levélszélek milyen takarást és védelmet nyújtanak a kolóniának. A bal alsó sarokban egy kolóniát látogató hangya látható.

7. kép: Egy „vegyes/kevert ” fajú kolónia

Az azonos gazda növényen élő, de különböző fajú levéltetvek egyedei gyakran közös kolóniát alkotnak. A képen egy ilyen kolónia részletét látjuk. A sötétebb zöld, hátukon fehér keresztcsíkos egyedek a hamvas szilva-levéltetű (Hyalopterus pruni) fajhoz tartoznak. A fehér keresztcsíkok, foltok az állatok által kiválasztott viaszporból állnak, amely az egyedek környezetében a levél fonákát is hamvasra színezi.

8. kép: Egy tisztán kajszilevéltetű egyedekből álló kolónia részlete
9. kép: Egy lárva közelképe dorzális (háti) nézetben

A lárvák fő vonásaikban hasonlítanak a kifejlett szárnyatlan (nőstény) egyedekhez. Az ismertető a 11. számú kép alatt olvasható.

10. kép: Egy utolsó stádiumú szárnykezdeményes lárva (nimfa) elölnézete – szívogatás közben
11. kép: Egy kifejlett szárnyatlan nőstény felülnézetben

A szárnyatlan nőstények testhossza 2,0-2,4 mm, halvány sárgászöldek vagy szalmasárga színűek, halvány csápokkal, lábakkal, potrohcsövekkel és farkocskával. A potroh csövek az alapjuktól kezdve fokozatosan vékonyodnak, különösen azok csúcsainak tájékán. A farkocska rövid és háromszög alakú. 

12. kép: Szárnyas migránsok egy levél fonáki oldalán

Az irodalmi adatokkal egyezően május közepén a levelek fonákán mi is megtaláltuk a szárnyas imágókat. A legtöbb levéltetű fajnál a migráns alakok a 3.-4. nemzedékben jelennek meg. A szárnyasok feladata a faj nagy távolságokra történő eljuttatása, a téli gazdanövény elhagyása és a nyári tápnövény megtalálása. Jelenleg a kajszilevéltetű nyári tápnövényeit még nem ismerjük.

A Myzus mumecola szárnyasok sötétzöld színűek, a potroh IV-VI hátlemezén széles fekete középfolt, a VII. hátlemezen elkülönült fekete keresztsáv található. A potroh oldalán az oldalfoltok szintén feketék. A potroh csövek és farkocska sötét.

13. kép: Június 4-én, ugyanazon a fán

Az első fényképezést követően 20 nappal később újra felkerestük a fényképezett fákat. A korábban erősen fertőzött hajtásvégek leszáradtak. A korábban kialakult levélnyél és levéltorzulások száraz állapotban is felismerhetők voltak.

Természetes ellenségek és hangyák: a 2018.05.14.-i fényképezés során a kolóniákban csak egy esetben találtunk hangyákat, ragadozókat nem észleltünk. Irodalmi források szerint a kajszilevéltetű telepeit a fekete fahangya (Lasius niger) látogatja, a ragadozó rovarok közül a kolóniákban a Harlekin-katica (Harmonia axyridis), a közönséges fülbemászó (Forficula auricularia) és az ékfoltos zengőlégy (Episyrphus balteatus) fajokat figyelték meg. Utóbbi fajnak csak a lárvái ragadozók.

Az Európában a kajszin előforduló zöldes színű levéltetű fajokkal történő összehasonlítás kedvéért néhány faj képét bemutatjuk és felhívjuk a figyelmet néhány jól látható különbségre:

14. kép: Néhány Európában és Magyarországon, kajszin előforduló levéltetű összehasonlító képe

1. Aphis spiraecola  – zöld gyöngyvessző-levéltetű lárvák és szárnyatlan nőstények Budapest – Budai Arborétum, 2014.04.23.  – kerti gyöngyvesszőn (Spiraea vanhouttei)  Farkocskája nyelv alakú és potroh csövei feketék – Mo.-on kajszin nem találták

2. Phorodon humuli – komló-levéltetű szárnyatlan nőstény Mosonmagyaróvár, 2020.05.17. – vad komlón (Humulus lupulus)  Színben méretben hasonló, de a csápok tövében páros homloknyúlvány van. Mo.-on kajszin nem találták

3. Hyalopterus pruni – hamvas szilva-levéltetű  -2018.05.14. Szada, Mo.-on kajszin előfordul

4. kép Myzus persicae – zöld őszibarack-levéltetű nőstény Mosonújhely, 2020.05.20. – napraforgón (Helianthus annuus) A felsorolt fajok közül morfológiailag és genetikailag is legközelebb áll a kajszilevéltetűhöz, Mo.-on kajszin előfordul

Megjegyzés: A rokon Myzus fajok közül több is okoz álgubacsot – levélsodródást. Néhány példát bemutatunk:

15. kép: Fekete meggy- és cseresznye-levéltetű (Myzus cerasi)
Mosonmagyaróvár, 2016.05.05. – cseresznyén (Ceasus avium)
A levél főerére keresztben fonák felé irányuló besodródás és torzulás (álgubacs)
16. kép: Fagyal-levéltetű (Myzus ligustri) 
Budapest – Budai Arborétum, 2017.03.31. – közönséges fagyalon (Ligustrum vulgare)

A levél főerével párhuzamos fonák felé irányuló besodródás és torzulás (álgubacs)
17. kép: Őszibarack-iszalag levéltetű (Myzus varians) 
Budapest – Bikás park, 2016.04.20. dísz-őszibarackon (Persica sp.) 
A levél főerével párhuzamos fonák felé irányuló besodródás és torzulás (álgubacs)

Korábban Magyarországon a kajszin a levéltetvek ellen külön nem szoktak védekezni. Az ázsiai kajszilevéltetű megjelenése és súlyosabb kártétele az eddig alkalmazott védekezési módszereket/technológiát valószínű módosítani fogja.

Az ENIR (Magyarországon engedélyezett növényvédő szerek hivatalos adatbázisa) (elérés: 2023.11.11) szerint 2024. január 1.-től a kajszi rovarkártevői ellen a következő hatóanyagok engedélyezettek: acetamiprid , azadiraktin , deltametrin , eszfenvalerát , lambda-cihalotrin , spirotetramat. Természetesen a nyugalmi állapotban végzett lemosó permetezések sem nélkülözhetők.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A málna visszaszorult a kiskertekbe, pedig a feldolgozóipar vevő lenne rá

2024. július 11. 15:40

Málnát már csak elszórtan termelnek hazánkban, összefüggő nagyobb ültetvények csak elvétve akadnak az országban.

Minden a gyümölcsösök lombtrágyázásáról – Fókuszban az alma

2024. július 5. 17:10

A lombtrágyázás nagy előnye, hogy a talajtulajdonságok nem befolyásolják, serkenti a gyökerek tápanyagfelvételét, és hatékonyabb a felszívódás.

Napégés elleni védekezési lehetőségek

2024. június 17. 08:40

A nyári metszést követően a fényre kerülő, korábban árnyékban lévő gyümölcsökön szinte soha nem figyelhető meg napégés.

Csoda lenne, ha nem lenne drága a meggy, kisebb termés várható belőle

2024. június 9. 08:10

A magyarországi ültetvényekben jelenleg látható kép alapján 50-57 ezer tonna közé becsülhető az idei meggytermés.

Milyen készítmény alkalmas lemosó permetezésre?

2023. március 18. 04:36

A felsorolt szerek közül melyiket használhatom lemosó permetezésre gyümölcsfákhoz (birs, körte, szilva, meggy)? Ezek vannak itthon: Alfa Solo; Bordómix DG; Meteor rézoxiklorid; Champion WG. Rézhidroxid; Rézoxiklorid 50 WP. Ha valami hatékonyabbat tudnak ajánlani azt is szívesen venném.

Milyen kártevők élnek a málna vesszőiben?

2020. február 27. 05:38

Gy. Adrienne kérdése: Megmetszettük a málnáinkat. Egyes vesszőkben apró lárvákat találtunk. Milyen rovarkártevői vannak a málnának, amik a málna hajtásaiban élnek?

Jelentős a poloskák és az amerikai lepkekabóca térnyerése

2019. augusztus 7. 10:25

A jelenlegi időjárás az őshonos károsítók mellett egyértelműen kedvező az inváziós kártevők számára.

Mérjük fel a mezei pocok fertőzöttséget!

2018. október 13. 09:18

A mezei pocok veszélyes kártevőnek minősül, ellene a védekezési kötelezettséget jogszabály írja elő.