A mezei pockoknak évente 5-6, de akár 10 generációja is kifejlődhet. Ráadásul szinte minden növényi részt elfogyasztanak, a gyökerektől a termésekig vagy akár a fiatal fák kérgéig.
Jól belátható a helyzet
Az egyelőre alacsony vegetáció segítségünkre van, hiszen most jól látható, hogy mi a helyzet a pockokkal. Érdemes ellenőrizni a repcét és azokat a pillanatnyilag művelés alatt nem álló földeket, amelyeken az előző kultúra gabonaféle vagy repce volt. Ezeken ugyanis a pockok járatait, amelyek a talajszint alatt 30 centivel húzódnak, nem tette tönkre a forgatásos talajművelés, így a rágcsálók zavartalanul folytathatták áldásosnak semmiképpen sem nevezhető tevékenységüket.
Ugyanígy érdemes végignézni a szántóföldek szélét, árkokat, a réteket és legelőket is. A jellemzően pocokkal fertőzött szegélyeken és árkokban a növényzetet tél előtt rövidre kell vágni, ami minimálisra csökkenti a pockok számára a fedezéket. Ugyanez vonatkozik a legelőkre is.
A T alakú rudak a természetes pocokirtás közvetett eszközei
Ha nincsenek természetes ülőrudak, például fák, célszerű ülőrudakat felállítani a ragadozó madarak számára. A ragadozómadarak nem túl válogatósak az ülőhely kiválasztásakor. Elég egy 2,5-4 méter hosszú, 5-10 centiméter átmérőjű rúd, amelynek a tetején egy 20-40 centiméter széles és 3-5 centiméter átmérőjű keresztrúd van. A stabilitás érdekében a karót körülbelül 40-50 cm mélyre kell a talajba beásni. Minél magasabb a karó, annál messzebbre látnak róla a madarak.
Ha sok a pocok, kártevőirtó termékeket kell használni
Ha a megelőző intézkedések ellenére a pockok még mindig nagy számban fordulnak elő, akkor érdemes a területeken vegyszeres védekezést végezni. Magyarországon vannak a pockok ellen engedélyezett hatóanyagok, ezeket azonban lehetőleg a járatokban elrejtve szabad elhelyezni, mert más nem célállatokra is veszélyt jelenthetnek. Használatuk esetében távolítsuk el a T fákat is annak érdekében, hogy a ragadozó madarak ne kerüljenek veszélybe azzal, hogy mérgezett pockot fognak és ezzel maguk is mérgezés áldozatává válnak.
A Nébih honlapja szerint a Magyarországon mezei pocok elleni védekezésre engedélyezett készítmények: az Arvalin LR (40 g/kg cink-foszfid), az Arvalin 2,5 (25 g/kg cink-foszfid), a Ratron GL (8 g/kg cink-foszfid), a Ratron GW (25 g/kg cink-foszfid), a Ratron ST (8 g/kg cink-foszfid), valamint a Delu és Detia Carb (800 g/kg kalcium-karbid). Ezek lakott járatok nyílásába helyezve alkalmazhatóak, és a rágcsáló okozta kártételt kellő mértékben csökkentik.
A szabadforgalmú Delu és Detia Carb kizárólag riasztó hatással rendelkezik, egész évben használhatóak.
Szükséghelyzeti felhasználásra alkalmazható a Pocok Tox MAX (75 mg/kg klórfacinon) és a Rodent Stop (75 mg/kg klórfacinon). E rágcsálóirtók szántóföldi kultúrákban, kertészeti kultúrákban, gyep területeken és ruderálián alkalmazhatóak. Kisebb járatszám esetén járatkezeléssel, 25 db lakott járat/100 m2 feletti fertőzés esetén felületkezeléssel, növényorvos felügyeletével használhatóak. A hatóanyagok kombinálásával a rezisztencia kialakulása is megelőzhető.
