Milyen kórokozó fertőzheti szüret után a cseresznyét?

Milyen kórokozó fertőzheti szüret után a cseresznyét?

Agrofórum Online

J. Erzsébet kérdése: A cseresznyefám gyümölcsei már letermettek. Milyen növényvédelmi teendőkre van még szükség a nyár folyamán? Mire figyeljek oda?

Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

Nagyon fontos, hogy a szüret után is figyeljük, megóvjuk gyümölcsfáinkat a betegségektől. A következő évi megfelelő termésmennyiség szempontjából elengedhetetlen a fák kondíciójának megtartása, télre való felkészítése.

A cseresznye esetében kiemelt jelentősége van a blumeriellás levélfoltosságot okozó kórokozó (Blumeriella jaapii) elleni védekezésnek a szüret utáni időszakban is. A tünetek leggyakrabban a levélen jelentkeznek, ritkábban a gyümölcsök kocsányán is. A levél színén apró, 1-3 mm átmérőjű kerek vagy szegletes, lilás foltok képződnek. A levél fonáki oldalán a gomba sárgásfehér képletei figyelhetők meg. Az idő előrehaladtával a levélfoltok összeolvadnak. A levéllemez fokozatos sárgulása, majd végül a levélhullás is bekövetkezik. Súlyos esetben akár a fák teljes lombjukat is elveszíthetik. A fertőzés a fa alsó részében található leveleken kezdődik és fokozatosan halad felfelé. A korai lombhullás következtében gyengül a hajtásnövekedés, csökken a termőrügyképződés és romlik a fák kondíciója.

A betegség kialakulását és terjedését döntő módon befolyásolják az időjárási viszonyok. A fertőzéshez nedvességre van szükség, ugyanis a spórák vízcseppekkel jutnak a levelekre, és ottani csírázásukhoz is elengedhetetlen a víz. A spórák csírázáshoz 21 °C optimális, 15 °C alatt és 27 °C felett csíraképtelenek. Éppen ezért nedves, csapadékos tavaszt követően fokozódik a járványveszély.

A kórokozó a lehullott levelek fonákán található sötétbarna, pontszerű, kiemelkedő képletek formájában telel. A spórák szóródására már általában áprilistól (lombfakadás) számíthatunk. A kórokozó spórái a felcsapódó vízcseppekkel kerülnek a levelekre, és a légzőnyílásokon keresztül hatolnak be a levelekbe. Egy-két hét (10-12 nap) lappangási idő után jelennek meg a betegség tünetei. A védekezés alapja a lehullott lomb talajba forgatása, mellyel a következő évi fertőzésveszélyt csökkenthetjük. A tavaszi fertőzések ellen a valós veszélyhelyzetnek megfelelő kémiai védelem mankoceb, boszkalid, piraklostobin hatóanyagú gombaölő szerekkel valósítható meg. A termés betakarítása után a levélbetegségek ellen lombpermetezésre az előbb felsorolt készítmények szintén felhasználhatóak.

Jobb, ha megszokjuk a szélsőséges időjárást

2019. július 11. 08:17

Ezek az ellentétes éghajlati anomáliák – az Európa északi részén tapasztalt forró szárazság és a déli viharos esőzések – azonos időben nem fordultak elő az elmúlt 500 év során.

Változékony hetünk lesz, további csapadékra is számítani kell

2018. április 1. 21:11

Napközben 15, néhol 20 Celsius-fok körüli maximumok várhatók, de sokszor erős, olykor viharos lesz a szél.

1901 óta a legmelegebb év volt a tavalyi hazánkban

2020. január 8. 15:16

A tavalyi ősz rekord meleg volt. A szeptember 1 fokkal, az október csaknem 2 fokkal, a november pedig 4 fokkal volt melegebb a normálnál. A november 1901 óta a 3. legmelegebbnek adódott.

Újra 30 fok lesz - nincs vége a nyárnak

2018. szeptember 7. 06:25

A szeptember első napjaiban a Kárpát-medence térsége fölött áthelyeződött légörvény hatalmas mennyiségű csapadékot okozott, azonban nem egyenletes területi eloszlásban. Míg a dunántúli folyókon árhullámok vonulnak le, addig keleten helyenként tovább tart az aszályos idő. A folytatás nyári végi meleg, nagyrészt száraz időt ígér a következő bő egy hétre.