Milyen növényvédelmi feladataink vannak a meggyfákon a virágzást követő időszakban, a termések szüretéig?
Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Érdeklődő!
A virágzás utáni időszakban a meggyfákon a kártevők közül a levéltetvek jelenléte lehet a meghatározó, majd az érés közeledtével a cseresznyelegyek okozhatják a legnagyobb problémát terméseinken. A kórokozók közül a blumeriellás levélfoltosság ellen szinte az egész tenyészidőszakban szükséges a védekezés, de a gyümölcsöket fertőző antraknózis is komoly odafigyelést és megelőző védekezést igényel.
Virágzás után a fekete cseresznye-levéltetűvel fáinkon már csak rövid ideig találkozhatunk, május vége felé ugyanis gyomnövényekre vándorolnak. Nagy egyedszámuk esetében azonban speciális tetűirtókkal érdemes ellenük védekeznünk. A termésekben az európai és az amerikai cseresznyelégy nyüvei is károsíthatnak. Általában május közepén rajzanak és a zsendülő, sárga gyümölcsök epidermisze alá rakják tojásaikat. Megjelenésük sárga ragacslapok kihelyezésével monitorozható, melyeket a korai fajtáknál akár már május elején érdemes kihelyezni. A csapda sárga színe miatt nemcsak cseresznyelegyeket, hanem más rovarokat is találunk rajtuk!
A kémiai védekezést az imágók rajzásához kell időzíteni, ez általában akkor szokott bekövetkezni, ha a gyümölcs már zöldborsó nagyságú. Az elhúzódó rajzás miatt szüretig akár 2-3 kémiai beavatkozás is szükséges lehet. A védekezés megkezdésekor felszívódó (acetamiprid), majd később az érés előtt a rövidebb várakozási idejű kontakt készítményeket (lambda-cihalotrin, deltametrin) alkalmazzunk.
Az antraknózis tünete a gyümölcsökön kezdetben alig észrevehető barna fénytelen folt, ami gyorsan növekszik. Rajtuk nedves időben sárgásbarna lepedék jelenik meg, amely szárazabb időszakban kiszárad. Az erősen fertőzött gyümölcs deformálódik, töpped, megrohad. A vegyszeres védekezés akkor lehet hatékony, ha a virágzáskor végzett monília elleni permetezések után a kémiai védelmet tovább folytatjuk. A gyümölcsök kötődése után egy kontakt készítménnyel, majd kb. a tervezett betakarítás előtt, három héttel, majd pedig egy héttel előtte is védekezzünk.
A blumeriellás levélfoltosság tünetei a levél színén apró, 1-3 mm átmérőjű kerek vagy szegletes, lilás foltok. A levélfoltok idővel összeolvadnak, a levél elsárgul, majd lehull. Szélsőséges esetben akár a fák teljes lombhullása is bekövetkezhet. Nemcsak az érést megelőző időszakban, hanem a szüret után is fontos a lombozat védelme (ciprodinil, fludioxonil).
