Mit jelent az, hogy egy gyümölcs utóérő?

Agrofórum Online

Kérem szíves segítségüket, tájékoztatásukat. Mit jelent az, hogy egy gyümölcs utóérő? Mely fajok utóérők és melyek nem?

Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

Érés szempontjából a gyümölcsöket két nagy csoportra, az utóérő és nem utóérő gyümölcsfajokra szokás felosztani. Az utóérők csoportjába tartoznak az almatermésűek, vagyis az alma, körte, birs és a naspolya. E fajok leszedett termései szüret után is tovább élnek, bennük különböző biológiai folyamatok játszódnak le, mely által egy megadott idő után válnak csak fogyaszthatóvá. A nem utóérő gyümölcsfajok termései ezzel szemben leszedésük után azonnal fogyaszthatók, hiszen színük és ízük sem fog már változni. A nem utóérő gyümölcsök tipikus képviselői a bogyós gyümölcsök, illetve a cseresznye, meggy és a szilva.

A kajszi és az őszibarack esetében egy köztes csoportról is említést kell tennünk, ebben az esetben úgynevezett félig utóérő termésekről beszélhetünk, hiszen bizonyos mértékű utóérésen képesek termései keresztül menni a szüret utáni is. Azt azonban jobb, ha tudjuk, hogy a legízletesebb gyümölcsök a barackok esetében is a teljesen érett gyümölcsök szedése által érhető el, viszont az éretlenebb gyümölcsök, szedés után még képesek színesedni, puhulni és ízletesebbé válni.

Annak ellenére, hogy az utóérő gyümölcsfajok terméseit nem teljes érettségükben szedjük le, nagyon fontos meghatározni szüretük optimális idejét. Az időben leszedett termések megfelelő körülmények között ugyanis tovább érnek, beltartalmi értékei javulnak, színesebbé és ízletesebbé, ezáltal pedig fogyaszthatóvá válnak. A folyamat során kialakul az adott fajtára jellemző íz, illat, hússzín és héjszín egyaránt. A leghosszabban tárolható, így leghosszabb utóérési időszakkal is rendelkező alma- és körtefajták ősszel érnek.

Az augusztus közepétől érők kb. karácsonyig tárolhatók, míg a nyári fajták utóérése szinte már a fán végbemegy, így szedésük után kis idővel már fogyaszthatók. A szedésre való érettség, illetve a tárolás utáni fogyaszthatóság megállapítása is nagy gyakorlatot igényel, de a fajta sajátos tulajdonságai is segítségünkre lehetnek ebben, melyek közül házikertekben a termések fizikai jellemzőinek változását követhetjük nyomon.  

Kiemelt kép: Pixabay

Alma- és körteültetvények pollenadó nélkül?

2019. március 20. 07:39

Alma- és körteültetvényekben porzófajták alkalmazása nagyobb mértékű gyümölcskötődést eredményez, de fokozhatja a kötődött termések heterogenitását is, illetve nehezítheti a termésritkítás kivitelezését. Porzófajták nélkül megfelelő méhkaptár elhelyezésével sikeres lehet az almatermesztés. Körteültetvényekben pedig porzófajta hiánya esetében a megfelelő metszés, növénykondicionálás és gibberellinek alkalmazásával segített terméskötődés eredményezhet megfelelő termésmennyiséget.

Az almafa védelme eső után

2020. május 5. 12:13

Sok eső esett az elmúlt pár napban, félek, hogy almafáimon megjelenik a lisztharmat és a varasodás. Mikor, és milyen szerrel védekezzek ellene?

Az Essex grófságból hazánk kertjeiig – olvasóink kedvenc történelmi almái

2019. február 19. 08:36

Újabb három történelmi almafajta kerül bemutatásra, melyeket még ma is örömmel emlegetnek hazánkban, sőt, még akár termesztik is őket. Ezek a fajták a London pepin, a Bőralma és a Pónyik alma.

Sokkal kevesebb lesz idén az alma

2019. július 24. 08:42

Az előzetes termésbecslések alapján idén mintegy 450 ezer tonna almatermés várható Magyarországon, ami 25 százalékkal elmarad az átlagtól. Hazánkban az egy főre eső étkezésialma-fogyasztás 12-15 kg/év.