A Szatmári-Ízek Kft. 2005-ben alakult a térség gyümölcstermelő gazdálkodóinak bevonásával, 2008-ban pedig elnyerte az előzetesen elismert TÉSZ címet. Fő profiljuk az alma, amelyből éves szinten 10.000 tonnát termesztenek, de jelentős mértékű a körte, szilva és meggy előállítás is. A megtermelt gyümölcs egy részéből valódi, 100%-os gyümölcsleveket és szárított gyümölcsöket készítenek, mindennek 50% a minősül bio-nak.

Mint azt az ügyvezető elmondja, az össztermékeik 95%-át, az aszalványoknak pedig a 100%-át határon túl értékesítik. Gulácsi Mihály ennek okát abban látja, hogy a Lajtán túli vásárló tudatosabb, és közel sem mellékesen fizetőképesebb, mint a hazai. Az sem elhanyagolható tény azonban, hogy az állami támogatás következtében a közétkeztetésben kötelező valamilyen (30-100%) mértékben bioélelmiszert biztosítani.

Habár a nyugat-európai piac folyamatos felvevője a Kft. portékáinak, az ügyvezető szilárd elhatározása, hogy a magyar piacon is markánsan jelen legyenek a biotermékeikkel is:

„Véleményem szerint egy nemzet fejlettségét az is megmutatja, mennyire tudatos az egészséges táplálkozás terén, mennyire figyel az emberek egészségére, illetve a betegségek megelőzésére. Ma sokszor már nem tudjuk mit fogyasztunk. Az úgynevezett E-anyagokkal, tartósítószerekkel vannak tele az élelmiszerek, azaz egészségtelenül táplálkozunk, amelyet megtetézünk az agyon cukrozott üdítőitalok fogyasztásával is. A biotermesztés, illetve a bioélelmiszerek fogyasztása egyenlő az egészséges táplálkozással.”

Az ügyvezető szerint a Nemzeti Vidékstratégia (2012-2020.), „A magyar vidék alkotmánya”, amely alapján elkészült a Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért (2014-2020.), nagyon jól meghatározta a tennivalókat, amely mindezeken változtatott volna, de az abban foglaltakból sajnos csak kevés valósult meg.

Gulácsi Mihály tapasztalata szerint jelenleg a magyar lakosság nagyrésze bizalmatlan a bioélelmiszerek iránt, sokan még mindig azt hiszik, hogy például „csalnak” a permetezéssel, és az éjszaka leple alatt végzik el ezt a munkát.

„A bio-t is kell permetezni, hangsúlyozza az ügyvezető, de csak nagyon kíméletes permetszerek felhasználásával, fontos, hogy nem lehet gyomirtót és műtrágyát használni, és ez jól van így, hiszem, hogy ezek nagyon sok betegségnek az okozói lehetnek.”

Azt, hogy valóban nem folyamodnak tiltott szerekhez, a BIOKONTROLL HUNGÁRIA szigorúan ellenőrzi, nem éri meg kockáztatni. A büntetés szigorú, a vétkest kizárják az ökológia termesztésből, amely azt jelenti, hogy három évig csak „átállásos” kategóriájú az általuk előállított termék. Az előállítónak, termelőnek tanúsítvánnyal kell rendelkeznie, amelyet a már említett tanúsító szervezet ad ki. Aki bioterméket vásárol, kérheti a zöld színű tanúsítványt, ha ezt nem tudja bemutatni a termelő vagy kereskedő, akkor az nem felel meg az előírásoknak.

Gulácsi Mihály szerint a helyes táplálkozás alapjait minél hamarabb kell lerakni, így érthető, hogy a TÉSZ aktívan részt vesz az iskolagyümölcs programban. A Szatmári-Ízek Kft. éves szinten 50.000 gyerek részére szállít gyümölcsöt, illetve bio almalevet.

„Véleményem szerint az iskola lenne az egyik legmegfelelőbb helyszín arra, hogy a biogyümölcsök, biotermékek fogyasztásának fontosságával a gyerekeket megismertessük”.

Mindezt nem csak gondolja Gulácsi Mihály, hanem tesz is a cél érdekében, hiszen kezdeményezte az iskolagyümölcs rendelet módosítását. A javaslata szerint, külföldi példának megfelelően, kötelező lenne valamilyen mértékben bioalmát is biztosítani a tanulóknak ennek a programnak a keretei között.

Fejleszteni, fejleszteni, fejleszteni

Mint azt az ügyvezető elmondja, a Szatmári-Ízek Kft. az elkövetkező öt évben a termesztési és „szüreti”, esetleg telepítési kíséreltek és a feldolgozott termékekre irányuló kísérletek területén tervez kutatást, és kísérleti termesztést végezni. A kutatások célja mindkét esetben az egészséges termékek előállítása, és ezáltal új piacok megszerzése, és ilyen jellegű értékláncokba való bejutás.

A termesztési és „begyűjtési”, valamint telepítési kíséreltek esetében kiemelt szerepet kapnak a biotermesztési kísérletek. A Szatmári-Ízek Kft. által megvalósított 8 ha-os, valamint a szintén 8 ha-os szuperintenzív télialma ültetvény átállítása biotermesztésre a meglévő 8 ha-os, már bioültetvényen. Itt a fajta összetétele hagyományos „RE” (Remo, R.E. NORA, Reglindis) sorozatú alma, tő és sor távja is hagyományos (5x2m), és alapja is a MM 106.

„Az ültetvényen folyó kísérletekkel azt szeretnénk tagjainknak megmutatni, hogy milyen növényvédelmi technológiát, tápanyag utánpótlást, gépi eszközöket kell biztosítani a megfelelő gyommentesség eléréséhez. Terveink szerint éves bontásban határoznánk meg a kísérleti tennivalókat, ahol lehetőséget szeretnénk biztosítani kontroll sorokkal a kísérleti eredmények látványosabb bemutatására. Külső partnerek bevonását is tervezzük, olyan módon, hogy helyet biztosítunk azoknak a kísérleti szerveknek és technológiáknak, ahol a jövőben bemutatókat tudunk majd tartani.

Előtérbe szeretnénk helyezni a biológia védekezési módszerek alkalmazásait (pl.: különböző rovarcsapdák, szer feromonok), a tápanyag utánpótlásnál pedig a természetes szerves anyagokat, és azok kivonatait (pl.: szerves trágya, levél komposzt), illetve az ezekből nyerhető szerves anyaggal dúsított vizet, amely lombtrágyaként is hasznosítható. A gyommentesség biztosítására, különböző mechanikus gyomzúzókat kívánunk alkalmazni, emellett tervezzük, hogy kísérleteket folytatunk a „lángszórós” módszerekkel, valamint a gyomirtásra engedélyezett biogyomirtókkal is. A kísérletek eredményeit évente értékelnénk, amelynek eredményeiről tájékoztatnánk a TÉSZ tagokat.”

A termesztési és „begyűjtési”, telepítési kíséreltek másik iránya a piros húsú almára irányul. Erről így számol be az ügyvezető igazgató:

„A termőre fordulás stádiumban lévő 1,5 ha-os piros húsú alma ültetvény termesztés technológiáját szeretnénk az elkövetkező években kikísérletezni, amelybe beletartozik a növényvédelem, a tápanyag pótlás, és a művelési technológia. Célunk az eltelepített fajtákat összehasonlítani termelési hozamok, minőség, és költségek szempontjából.

Az alma termesztést különböző vizsgálatokkal kívánjuk elemezni, beltartalmi szempontból a „pirosság” esetleges élettani hatásainak elemzése is a vizsgálat részét fogja képezni. A piros húsú alma, és az abból készült termékek (almalé, almachips) piaci felmérése szintén a rövidtávú célkitűzéseink közé tartozik. Összességében a kísérletezés célja a termesztési technológián túl a piac fogadóképességének felmérése, és ezzel együtt a jövedelmező termesztés bizonyítása, amelynek eredménye lehet a tagi termelés ösztönzése”

Mindezek mellett a van egy harmadik, szintén nem elhanyagolható terület, ez pedig a termesztésben jelen lévő vadon termő növények, valamint zöldségek. A vadon termő növények, a csipkebogyó és kökény kapcsán Gulácsi Mihály kiemelte, hogy ezekről a népi hagyomány állítja, hogy jótékony hatással vannak az emberi szervezetre.

„Az almával, illetve almalével való „házasítással” szeretnénk bebizonyítani, hogy a népi hagyomány igaz. Olyan „GYÜMIX” levet szeretnénk előállítani, amelyet funkcionális élelmiszerként is elfogadható. Úttörő szerepet szánunk magunknak, hiszen a későbbiek során termeszteni kívánjuk ezeket.”

Az édesburgonya (batáta) szintén szerepel a Kft. palettáján, hiszen egyre nagyobb mennyiségben kezdték termeszteni, elsősorban a laza, homokos talajon. Ebben az esetben a batáta feldolgozását szeretnék kutatni, elsősorban szárítmány, illetve az abból készült őrlemények irányába.

A feldolgozott termékekre irányuló kísérletek esetében a Szatmári-Ízek három irányt tervez a közeljövőben. Az almalével kevert egészséges ivólé (GYÜMIX) előállítását, amely a már említett csipkebogyón, kökényen és édesburgonyán túl sárgarépát, céklát, paradicsomot és csicsókát is tartalmazna. A cél három korosztály szervezeti igényeinek megfelelő GYÜMIX kifejlesztése.

Az egészséges édesség előállításával is kísérleteznek, a tervek szerint almalekvárból, alma szárítmányból, és a fentebb már említett termékek szárított őrleményeiből készült olyan „GYÜMIX desszerttel” kívánnak a piacra lépni, amelyet természetes édesítéssel terveznek ízletessé tenni.

Van olyan fejlesztési terület is, amelyet a piaci igény követel meg, ez pedig az alma és gyümölcs szárítmányok „csokizása”. Mivel a Kft. célja, hogy a fenntarthatóság elvei szerint járjon el, ezért az alma hulladék hasznosításnak lehetőségeit is feltérképezték. Az alma cider előállítása tűnt az optimális megoldásnak, ennek jövedelmezőséget azonban a jelenlegi jövedelemadó egyelőre megkérdőjelezi.

Amikor a pályázati forrásokról, lehetőségekről kérdezem az ügyvezetőt, elmondja, hogy megítélése szerint egy átfogóbb öko pályázatra lenne szükség, amely kiterjedne a gépbeszerzésre, és a bioélelmiszerek tárolására és feldolgozására is. Véleménye szerint a sikeres megvalósításhoz pedig legalább 60%-os támogatást kellene biztosítani.

Ha már támogatásról beszélünk, mondja, nagyon fontos lenne a biopiac építésének kormányzati szintű támogatása is, és hatékonyabb marketing sem ártana.