A térségnek lehetősége nyílik Hany Istók alakját egy olyan turisztikai célú egységes arculati elem létrehozására felhasználni, mely többek között lehetőséget biztosítana a turisták helyben tartására.

Az elmúlt hét túlnyomóan száraz és meleg időjárását a hónap utolsó napjaiban csapadékosabb periódus váltotta fel. Az erősen változó mennyiségű esővel együtt az időjárás is ősziesebbre váltott. A csapadék mennyisége tájegységenként igen eltérően alakult, nagyrészt csupán néhány milliméter, de Nyugat-Dunántúl és Dél-Alföld térségében jelentősebb mennyiség hullott, így az ország nagy részén továbbra is az aszályos idő az úr. A napraforgó és a kukorica aratása nagy erőkkel folyik, az őszi káposztarepcét elvetették, helyenként már megkezdték az őszi árpa vetését.

A drónokkal kijuttatható növnyvédő szerek egyelőre nem állnak rendelkezésre, pontosabban fogalmazva nincs elegendő ismeretünk erről a kijuttatási módról. Ennek okán olyan készítményekkel lehet drónos permetezést végezni, amelyek erre kifejezetten engedélyezettek. A részletekről Jordán Lászlót, a Nébih növény-, talaj- és agrárkökrnyezet-védelmi igazgatóját kérdeztük.

Első hallásra talán furcsa lehet a gondolat, mert ugyan miért lenne érdemes járnunk egyet a már betakarított napraforgótáblán? Pedig sok érdekes, egyben értékes tapasztalatot szerezhetünk ilyen módon.

A várakozásban a visszaesés oka az, hogy az esőzések későn érkeztek, és akkor pedig túl hevesek voltak.

A talaj élet, a talpad alatt. Stefanovics Pál megfogalmazását használva: a talajon nem csak állsz, hanem élsz is.

A kövér porcsin vagy porcsinka, porcsin keserűfű mind ugyanaz a növény a köznyelvben és igen megosztó növény. Van, aki szereti, salátába is teszi, van aki növényi ázalékoknak alapjaként használja, mások irtják mindennel, amivel csak tudják. De valójában mit kell tudni a porcsinkáról?

Az agrokémiában a tápanyag-utánpótlás kapcsán négy elemet szokás figyelembe venni, a mennyiség mellet, a trágyaösszetételt, a trágyakijuttatás időzítését (trágyamegosztást) és a kijuttatás, illetve bemunkálás módját.

Egy egészen megdöbbentő pusztítást és természetkárosítást okozó, rekord méretű madármérgezés hívja fel a figyelmet a szemléletváltás fontosságára, természetes környezetünk sérülékenységére, a szabályok áthágásának kockázatára.

Bár a parlagfű már hosszú évtizedek óta megtelepedett Európában, azonban természetes ellenségei Magyarországon ez idáig még nem jelentek meg. Érthető hát az öröm, hogy immár hazánkban is megtalálható a parlagfű-olajosbogár.