„Büszke vagyok a 6 tonnás repcémre” – Kiváló tapasztalatok az UMBERTO KWS repcével! (Nyárád)
Varga Balázs családi gazdálkodó a Pápához közeli Nyárád térségében termeszt őszi búzát, őszi árpát, kukoricát, napraforgót, a zöldítés részeként némi lucernát, és 2005 óta őszi káposztarepcét is. A kultúrnövény vetésterülete az elmúlt majd másfél évtizedben 10-20 hektárról 100 hektárra, a termésátlagok pedig 2 tonnáról 4-5 tonnára emelkedtek.
Ketreces vagy mélyalmos tojás? - Ilyen a feljavított ketreces tojástermelés a Kereki-Farmnál
Indokolatlannak, sőt, egyenesen károsnak tartják a magyarországi termelők azon áruházláncak törekvését, amelyek 2025-től kirázólag alternatív, mélyalmos vagy volieres rendszerben előállított tojást forgalmaznának. Mindezt úgy, hogy a 2012-től hazánkban is 80-85%-ban alkalmazott, EU szabványnak megfelelő feljavított ketreces technológia gazdaságosabb, és állategészségügyi szempontból az tyúkoknak is kedvezőbb.
Egy szerethető kukoricaállomány
2020. szeptember 29. 13:05
Augusztusban nagyon szép képet mutatott a KWS Kashmir kukoricahibrid Tiszalök és Tiszavasvári térségében. Az 500 hektáron szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó Agro-Szolg Szövetkezetnél zöldségnövényeket, csemegekukoricát és zöldborsót, de takarmánykukoricát és repcét is termesztenek. Utóbbi kettőt minden évben külön-külön 75-80 hektáron vetik - 2018 óta pedig KWS repce és kukorica is kerül a talajba.
Az élelmezésbiztonság alapja: az egészséges talaj
A Magyar Talajtani Társaság idén először szervezte meg figyelemfelkeltő kampányát, mely keretein belül országszerte közel 40 helyszínen tártak fel, és jellemeztek talajszelvényeket az ország neves talajtani szakemberei annak érdekében, hogy felkeltsék a figyelmet a talaj egészségének jelentőségére.
HEKTÁR: No-till a magyar ugaron - Szántóföldi növénytermesztés talajművelés nélkül
A HEKTÁR podcast adásában ezúttal a no-till technológiáról beszélgetünk több mint 2 órán keresztül - méghozzá 3 stúdióvendégünkkel, és 13 interjúalanyunkkal. Tényleg elhagyható a talajművelés a hazai talajainkon is? Vagy csak egy szűk kör hóbortja az egész, és Magyarországon esély sincsen a rendszer működtetésére? Mik a no-till technológia legkomolyabb kihívásai? Mi a helyzet a takarónövényekkel, a gyomosodással, a szerkivonásokkal, a tápanyag-utánpótlással és egyáltalán milyen egy jó direktvetőgép? Adásunkban virtuálisan ellátogatunk Somogyba, a Szigetközbe, a Tisza mellé, Barcs térségébe, de Nógrád megyei Kozárdra és a keleti országrészbe, Szatmárba is. Beszélgetünk a hazai talajok állapotáról, az agrárképzés hiányosságairól, de azt is eláruljuk, hogy milyen vetőgépeket ajánl a Väderstad, a Horsch és a Multiva. Mindezek mellett a VulcanAgro ezúttal is tápanyag-gazdálkodási szakmai tanácsot nyújt olvasóinknak.