„Óriási rizikó a gabonatermesztés” – Így aratták le az őszi búzát Tolnában
Július elején felzúgtak a kombájnok a Duna árterében is. Tallós Attila Fadd, Gerjen, Dombori és Tolna térségében 1993 óta foglalkozik növénytermesztéssel. A 350 hektár saját, bérelt és szolgáltatott területen néhány nap alatt végeztek a kalászosok aratásával, amit nehezített, hogy az időben szinte teljesen összecsúszott a repce betakarításával. Az eredmények ebben az évben nem a legjobbak, bár az idei szezonhoz képest az őszi búza 7 tonna feletti termésátlaga komoly szakértelemről tesz tanúbizonyságot.
Negyedik generáció a kádárkodásban
Az Agrofórum videós stábja ezúttal Erdőbényére látogatott. A Tokaj-Hegyalja egyik legrégebbi településén lakók élete szorosan összefonódott a szőlőműveléssel, és borászattal, de a település kádár mestereiről is híressé vált, olyannyira, hogy a mondás is úgy tartotta, hogyha valamit eldobnak Erdőbényén, és az embert talál, akkor minden bizonnyal kádár, vagy kőfaragó lesz a sértett.
Hardi Percek XIII. - Dynamic Fluid 4 szabályzó rendszer
A HARDI DynamicFluid4 rendszere egy gyors, azonnali beavatkozással dolgozó, nyomás alapú folyadékmennyiség-szabályozó rendszer, amely alkalmazkodik a fokozatmentes sebességváltóval felszerelt traktorok sebességváltozásához, és egyidejűleg az aktív automata szakaszvezérlő rendszer változtatásait is képes kezelni.
A bioszója gyommentesítése
A bioszója esetében nem alkalmazunk növényvédő szereket, így herbicideket sem a gyomirtás során. A kultúra gyommentesítése kapcsán hasznos információkat oszt meg velünk egy olyan gazdálkodó, aki bioszóját értékesít huán-élelmezési, valamint takarmányozási céllal egyaránt.
A talajtakarás előnyei szőlőben
A szőlőültetvényekben jelenleg is általános az intenzív talajbolygatás, főleg ami a szőlő sorközeit érinti. Ezzel szemben megoldást jelentő alternatíva lehet a növénytakarásos kezelés. A sorközvetés folytán azonban a talajt átszövő gyökérzet vízkonkurenciaként jelenhet meg a szőlő számára, és azokban az esetekben, amikor ez kerülendő, például telepítés esetén, megoldást jelenthet a szalmatakarás.
A sötétbarna, humuszban gazdagabb talaj felmelegedésre, ezáltal a párologtatásra való hajlama sokkal kifejezettebb, így jelentős mennyiségű vizet veszíthet, így szalmatakarással csökkenthetjük a vízveszteség mértékét.
A kellően vastag, elhalt növényi maradványnak, jelen esetben szalmatakarásnak köszönhetően a gyomok csírázásához szükséges fényviszonyok sem alakulnak ki, és így nem szükséges a kapálás sem. Hogyha intenzív kapálás, és szervesanyag-beforgatás zajlik egy talaj esetében, a szervesanyagot lebontó korhadéklakó szervezetek felszaporodnak a mikrobiális közösségen belül.