Módosultak a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény egyes, mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó rendelkezései is.
Módosultak a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény egyes, mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó rendelkezései is.
2016. július 1. napján hatályba lép a módosított személyijövedelemadó-törvény. A jogszabály pontosítja az őstermelő fogalmát, meghatározza az ügyfél által igazolni, illetve nyilatkozni köteles adatok körét, továbbá az érintett hatóságok feladatmegosztásáról is rendelkezik. A törvénybe foglalták, hogy az őstermelői nyilvántartás egyes adatait a NAK nyilvánosságra hozza, ingyenesen, bárki számára elérhetővé teszi.
Őstermelő továbbra is csak olyan magánszemély lehet, aki a 16. életévét betöltötte, saját gazdasággal rendelkezik, és a törvény által meghatározott termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, amely tevékenységre nézve egyidejűleg nem egyéni vállalkozó. Az őstermelői tevékenység igazolására, továbbá az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására továbbra is az érvényes őstermelői igazolvány szolgál.
A módosított törvény a korábbiakhoz képest pontosabban fogalmazza meg az őstermelői tevékenység végzéséhez szükséges feltételeket. A saját gazdaság alatt ugyanis nem csak a saját tulajdonú földterületeket kell érteni, hanem a bérelt földterületeket, eszközöket is. A saját gazdaságnak ugyanakkor minden esetben Magyarország területén (belföldön) kell elhelyezkednie. A törvény most már egyértelműen fogalmaz arra vonatkozóan is, hogy az őstermelőként végzett tevékenységet egyidejűleg egyéni vállalkozóként nem lehet végezni, ellenkező esetben a 436/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet rendelkezései alapján a termelő két hónaptól akár két évig terjedően is „eltiltható” bármely őstermelői tevékenység végzésétől.
A törvény a nyilatkozati elv alkalmazhatóságával biztosítja az azonnali, illetve gyorsabb ügyintézést. A törvényben felsorolásra kerültek azok az adatokat, amelyekre vonatkozóan az ügyfélnek nyilatkozatot kell tennie. Ilyen adatok például a családtagi minősítés, a saját gazdaság megléte, illetve a termelésre vonatkozó adatok. A közölt adatok valóságtartalmára vonatkozóan az őstermelőnek büntetőjogi felelősségének tudatában kell nyilatkoznia. Ennek következtében a NAK az igazolványok kiadásával, érvényesítésével, cseréjével, módosításával és bevonásával kapcsolatos hatósági feladatokat is gyorsabban láthatja el, csökkenhet az ügyintézési idő.
Az ügyintézés során a termelőnek azonban továbbra is igazolnia kell valamennyi, az azonosításához szükséges adatát. Így az ügyintézéshez többek között a személyi igazolványra, lakcímkártya, adókártyára továbbra is szükség van. Továbbá amennyiben rendelkezésre áll, úgy az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben tárolt ügyfél-azonosítóját (MVH regisztrációs számát), agrárkamarai nyilvántartási számát, családi gazdaság esetén a családi gazdálkodóként való nyilvántartásba vételről szól határozat számát és az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott azonosító számát (FELIR számát) is, mindezt a közös igazolvány esetén a családtagokra vonatkozóan is igazolnia kell az ügyfeleknek.
Az igazolvány és az értékesítési betétlap használata jogszerűségét, valamint az őstermelő által közölt és nyilvántartásba vett adatok és nyilatkozatok valódiságát továbbra is a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi, és a nem jogszerű használatról az adóhatóságot tájékoztatja.
Az őstermelő és az igazolványok adatainak nyilvántartására továbbra is az őstermelői nyilvántartás szolgál. Az őstermelővel, valamint az igazolvány kiadásával, érvényesítésével, cseréjével, módosításával, bevonásával, illetve a törvény erejénél fogva már a visszavonásával kapcsolatos adatokat is a NAK rögzíti a nyilvántartásban. A nyilvántartás vezetője továbbra is a NÉBIH marad. A NÉBIH a hatósági nyilvántartást az őstermelők tevékenységének átláthatóbbá tétele és az ellenőrzés hatékonyságának biztosítása céljából a FELIR keretén belül működteti. A törvény rögzíti, hogy a nyilvántartás az igazolvány száma, az igazolványhoz tartozó dátumok, a visszatartásának, visszavonásának oka és ideje, a termelésre vonatkozó adatok, valamint őstermelő (technikai) azonosító száma tekintetében minősül közhitelesnek.
Az őstermelői nyilvántartás az adatokat az őstermelői jogosultság megszűnését követő év első napjától számított 10. év végéig tárolja majd. A nyilvántartásból továbbra is a NÉBIH szolgáltat adatot, ideértve különösen a NAV és MVH felé továbbá a kezelt adatok a KSH és az agrárgazdasági adatbázist működtető szerv részére statisztikai, gazdaságelemzési célra egyedi azonosításra alkalmas módon, egyéb statisztikai valamint tudományos kutatási célra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók és felhasználhatók lettek.
Újdonságként jelent meg a törvényben, hogy a nyilvántartás egyes adatai nyilvánosak, amelyet a NAK bárki számára ingyenesen, naprakészen az interneten, valamint mobiltelefonon használható alkalmazás keretében 2016. szeptember 1. napjától megismerhetővé tesz. Ezáltal a fogyasztó meggyőződhet arról, hogy az adott őstermelő rendelkezik-e érvényes igazolvánnyal, eltiltás alatt áll vagy sem, illetve, hogy az értékesíteni kívánt terméket ténylegesen az őstermelő termelhette-e. A széleskörű fogyasztói tájékoztatást célja, hogy erősítse a fogyasztói tudatosságot, az őstermelők és vásárlók közötti bizalmat, továbbá támogassa az élelmiszerbiztonságot a termék nyomon követhetőségén keresztül.
(Jelen összefoglaló nem terjed ki az őstermelői igazolvánnyal rendelkező magánszemélyek adózásával, biztosításával, illetve járulékfizetésével kapcsolatos, a törvényi rendelkezésekben történt valamennyi változásra.)
(NAK)
