Tápanyag-utánpótlás
Fizetett tartalom

Célzott talajművelés és tápanyag-utánpótlás

Talajaink tudatos művelése és táplálása a sikeres növénytermesztés kulcsa. A növények tényleges igényeit kielégítő trágyázás – azon túl, hogy biztosítja az optimális fejlődéshez szükséges tápanyagokat – segít elkerülni a túlzott mennyiségben és nem megfelelő arányban történő kijuttatásból, vagy a tápelemek gyenge hasznosulásából adódó pazarlást, illetve veszteségeket. A gyakorlatban akkor tudjuk megvalósítani a legjobb hatékonyságot biztosító tápanyag-utánpótlást, ha ismerjük a talajaink feltöltöttségét az egyes tápelemekből és a talaj azon tulajdonságait, melyek a hasznosulásukat befolyásolják. Ezek ismeretében ellensúlyozhatjuk az esetleges talajhibákat, az adott növény igényeinek és a terméscéloknak megfelelően összeállíthatjuk a tápanyaggazdálkodási tervet.

A talajvizsgálati eredményektől az adott táblára és növénykultúrára szabott kijuttatási tervig eljutni alapos, és a gazdálkodók számára is érthető szakmai iránymutatásra van szükség. Ezt felismerve a Timac AGRO 2014-ben életre hívta YIELD SERVICE programját, melynek célja, hogy a helyi körülményeknek és fejlődési lehetőségeknek megfelelő tápanyag-technológiákat ajánlja minden gazdálkodó számára a valós hatékonyságnövelés érdekében. A javaslatok szakmai megalapozottságához a lehető legtöbb információt gyűjtjük össze, amiben a legpontosabb információkat a talaj adhatja.

A talaj kémhatása meghatározza az irányt

A talajok elsavanyodása rövid távon, akár egy tenyészidőszakon belül is, rontja a termelés eredményességét, hosszú távon pedig a talaj fokozatos leromlásához vezet, mellyel együtt romlik a termelés hatékonysága is. A folyamat oka, hogy a kalcium a talaj mélyebb rétegeibe mosódik (> 60 cm), előidézve a talaj szerkezetének és kémhatásának folyamatos romlását. A szerkezeti elemek szétesése miatt elporosodó talajfelszínen nagyobb az erózió mértéke, romlik a magágy minősége, mely kelési problémákban és végső soron hozamcsökkenésben nyilvánul meg. A savanyú közegben romlik a tápanyagok felvehetősége és növekszik a hatóanyag lekötődés mértéke, ami tápanyaghiányhoz és hozamcsökkenéshez vezet. A kedvezőtlen környezetben a mikroorganizmusok életfeltételei is romlanak, mely a talajélet és ezzel a humuszképződés és ásványosodás csökkenését idézi elő. A talaj nemcsak a tápanyagokra és mikroorganizmusokra, hanem a kultúrnövényre is közvetlen hatást gyakorol. Lassul a gyökérnövekedés, csökken a gyökérszőrök fejlődése, ami víz- és tápanyagfelvételi korlátot jelent a tenyészidőszakban.

Savanyú közegben a kijuttatott hatóanyagok (elsősorban a foszfor) gyorsan lekötődnek, ezért veszítenek hatásukból. A lekötődés mellett a növények gyökérfejlődése és tápanyagfelvétele is korlátozott. Az EUROFERTIL TOP termékcsaládunkat kifejezetten a savanyú talajokra fejlesztettük, annak érdekében, hogy Ön minden körülmények között maximalizálni tudja növényei terméshozamát.

Lúgos közegben nagy mennyiségű kalcium lép reakcióba a foszfátionokkal, és ez gátolja a foszfor felvehetőségét. Karbonátos talajokon ezért másfajta védelem szükséges, mint savanyú közegben. A lekötődés mellett a növények gyökérfejlődése és tápanyagfelvétele is korlátozott. A DUOFERTIL TOP termékcsaládunkat kifejezetten a lúgos talajokra fejlesztettük, annak érdekében, hogy Ön minden körülmények között maximalizálni tudja növényei terméshozamát.

Talajkondíció javítása és Ca utánpótlás

Savanyú talajok javítása elsősorban CaCO₃ tartalmú anyagokkal végezhető el, melyek közül bár a mészkőpor és granulált mész a legismertebb, de korántsem ezek fejtik ki a legjobb hatást. Az elmeszesedett Lithothamnium calcareum magas kalcium- és magnéziumtartalma mellett több mint 20 féle mikroelemet tartalmaz, melyek nélkülözhetetlenek a növények számára. Mikroporózus szerkezetének köszönhetően hatékony módon vesz részt a talaj kémhatásának beállításában és fenntartásában. A talajalkotó szerkezeti egységek kötéséhez szükséges, gyorsan ható kalciumot visz a talajba, ezáltal hozzájárul a talajszerkezet javításához, a jobb vízháztartás kialakulásához, és a talajaink könnyebb megműveléséhez. A talajszerkezetre gyakorolt előnyös hatásai mellett biztosítja a növények megfelelő fejlődéséhez nélkülözhetetlen kalciumot is.

A kalcium kettős funkciót tölt be a növények fejlődése során. Biztosítja a sejtfal és a sejtmembrán stabilitását. Az anyagcsere folyamatokban másodlagos hírvivőjeként nélkülözhetetlen a gyökérzet fejlődésében, a pollentömlő növekedésében, a megtermékenyülés folyamatában és a környezeti stresszfaktorokra adott válaszreakció kialakításában. PHYSIOMAX termékünk alkalmazását elsősorban a talaj állapota határozza meg, de kimagasló terméseredményeket hozhat a magas mészigényű szántóföldi növények, mint a repce és napraforgó, illetve minden zöldség- és gyümölcskultúra termesztése során.

A jó talajkondíció kialakítása és fenntartása mellett a foszfor utánpótlása is létfontosságú a növénytermesztés során, hiszen minden energiaigényes és anyagcserefolyamat csak akkor tud biztonságosan lezajlani, he ez a tápelem megfelelő mennyiségben és felvehető módon van jelen a talajban. Különösen igaz ez a csírázás és a kezdeti fejlődés időszakában. PHYSIO MESCAL G18 termékünk speciális alapanyaga és biostimulátor komplex tartalma segíti a kijuttatott és a talajban lévő, felvehető foszforkészlet hasznosítását és beépülését. A gyökérfejlődés erőteljes lesz, a gyökérszőrök képződése intenzívvé válik.

Talajélet és a szerves anyagok lebontása

A talajban élő mikroszervezetek nem egymástól elszigetelten fejtik ki tevékenységüket, hanem szoros kölcsönhatásban, bonyolult biokémiai rendszereken keresztül végzik a szerves anyagok lebontását és a mineralizáció folyamatát. A szárbontás kezdeti szakaszában a különböző gombafajok lebontó tevékenysége dominál, melyek felhasználják a könnyen értékesíthető szerves savakat, cukrokat és keményítőt. Ezt követően a baktériumok lebontják a cellulózt, hemicellulózt és pektint, a legnehezebben mineralizálható lignin lebontásában pedig ismét egyes gombafajok játszanak létfontosságú szerepet. Ezen összefüggések egyértelműsítik, hogy a jól működő talajélet fenntartása érdekében nem elegendő egyes baktériumpopulációk számának növelése, hanem a talaj teljes mikrobiológiai állományát táplálni és segíteni kell.

A talajba került szerves nitrogénvegyületeket a mikroorganizmusok mineralizálják, és a folyamat végén keletkező szervetlen nitrogénvegyületek már a növények számára felvehetők. A baktériumok első lépcsőben extracelluláris enzimek segítségével peptonokká és peptidekké bontják a fehérjéket. Ezek intracelluláris reakciók révén aminosavakká alakulnak. Az aminosavak bekapcsolódnak a szervezet energiatermelő folyamataiba, ezáltal N tartalmuk ammónia formában ürül.

C/N arány, a pentozán-hatás csökkentése

Ha a talajba kerülő szerves anyagok (szármaradványok, szerves trágya) C/N aránya >20, akkor a szénhidrátbontó baktériumok szaporodnak el, melyek a felszabaduló ammóniát elvonják a növények elől és felhasználják saját testük felépítéséhez (N-immobilizáció).

A pentozán-hatás csökkentésének érdekében elengedhetetlen a baktériumok szaporodásához szükséges, jó levegő- és vízháztartású talajszerkezet kialakítása és fenntartása, a mikroorganizmusok biokémiai folyamatainak stimulálása, valamint megfelelő mennyiségű N utánpótlás a lekerülő szármaradványok mennyiségének ismeretében.

A talajélet célzott javítása, a pentozán-hatás csökkentése és friss K kijuttatása volt az elsődleges cél a KALISOL termékünk magyarországi forgalomba helyezésekor.

62 év nemzetközi és 16 év hazai gyakorlattal a hátunk mögött bátran kijelenthetjük, hogy a Timac AGRO szolgáltatása és termékei valóban támogatják a gazdálkodókat a kitűzött terméscélok elérésében.

Kürthy-Molnár Zoltán
Marketing menedzser
Timac AGRO Hungária Kft.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A kalászosok megfelelő tápanyagellátása jó befektetés

2024. december 14. 16:10

A tápelemek közül nemcsak a makroelemeket igénylik, hanem a mikroelemek kijuttatását is meghálálják: termésmennyiséggel és az ezerszemtömeg növekedésével.

Mit tehetünk télen a komposzttal?

2024. december 10. 08:10

A téli hideg jelentősen lelassítja a komposztálás természetes folyamatait, mivel a bomlásban kulcsszerepet játszó mikroorganizmusok hőmérsékletérzékenyek.

Értelmezzük és értékeljük ki a talajvizsgálati eredményeket!

2024. december 4. 17:10

A bővített talajvizsgálat tartalmazza a talaj magnézium-, réz-, cink- és mangánellátottságának a megítélését lehetővé tevő paramétereket is.

Az őszi alaptrágyázás jelentősége őszi búzában

2024. november 21. 16:10

Kísérletek bizonyítják, hogy a búza még csernozjom talajon is képes megduplázni, hektáronként 9 tonna fölé növelni a termés mennyiségét.

Látogatás Johann Sebastian Bach és a Sack eke városában

2019. június 4. 15:47

Az Amazonen-Werke Kft. meghívására egy ötvenfős társaság (kereskedők, gazdálkodók) tett látogatást az Amazone-BBG lipcsei gyárában.

„Néhány táblánkról több követ szedünk le, mint búzát” - Az első magyarországi ELHO kőfelszedő a Sümegi vár tövében

2020. május 6. 13:19

Nem kis munka a sokszor focilabda, alkalmanként MTZ elsőkerék méretű kövek összegyűjtése a mezőgazdasági területekről, ám elengedhetetlen. Az ilyen műveletekre szokták azt mondani, hogy „szükséges rossz”. Ezekből pedig érdemes kihozni a legjobbat, a legtöbbet. Így van ez Tóth Tamás egyéni vállalkozónál is, a Veszprém megyei gazdálkodónál ugyanis nagyon komoly járulékos költségeket okoznak a helyi viszonyok.

Magyarország talajai: a kőzethatású talajok típusai   

2022. július 8. 05:36

A kőzethatású talajok főtípusába azokat a talajokat foglaltuk össze, amelyekre az erőteljes humuszképződés, valamint a talajképző kőzet tulajdonságaitól jelentős mértékben függő szerves-ásványi kolloidok kialakulása a jellemző.

A talajművelési gyakorlat módosíthatja a szőlőtőkék alatti mikroszkopikus élővilágot

2020. december 11. 09:34

Triviálisnak tűnő, ám kevéssé kutatott és ismert megállapítás, hogy a szőlőtermesztők által megválasztott talajművelési gyakorlatok befolyásolhatják a szőlő gyökérzeténél élő, mikroszkopikus élőlényközösségek összetételét és ezáltal a talajegészség állapotát. Ezt a kérdést járta körül Kovács Barnabás, a Szent István Egyetem Georgikon Campus fiatal kutatója, aki kollégáival a Szent György-hegy három szomszédos szőlőültetvényén végzett talajbiológiai vizsgálatokat.