A tej pozitív tulajdonságai miatt, valamint, hogy felhívják az emberek figyelmét a kalciumbevitel fontosságára, az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezete (FAO) június 1-jét jelölte meg a Tej Világnapjának. Ezen a napon tisztelgünk az egyik legfontosabb és legsokoldalúbb alapélelmiszerünk és mindaz előtt, amivel a tejágazat hozzájárul az emberiség megfelelő táplálkozásához, a fenntarthatósághoz, a gazdasági fejlődéshez és az egészséghez.
Az idei évben a Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. Országos Szakmai Partnertalálkozója és a Tej Terméktanács Tej Világnapi rendezvényét 2022. június 2-án szervezték meg közösen.
Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár kiemelte, hogy a magyar tejágazat stabil lábakon áll, amely folyamatosan, jó minőségű tejtermékkel látja el a hazai lakosságot. A tejágazat a magyar mezőgazdaság egyik legjelentősebb és legsikeresebb ágazata, amely az utóbbi időszak kihívásai ellenére folyamatosan biztosítja a lakosság jó minőségű, biztonságos élelmiszerrel történő ellátását. Hangsúlyozta, hogy a magyar tejből és tejtermékekből az önellátottság megközelíti a 100 százalékot, miközben a tejtermékeink export értéke megduplázódott az elmúlt tíz évben. Tehenenkénti tejhozamunk az Európai Unió élmezőnyében található, az elmúlt évtizedben 25%-ot nőtt.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a drasztikusan emelkedő inputárak miatt a hatékonyságot növelő fejlesztések kiemelt fontosságúak, mert csak így maradhat versenyképes az ágazat. Mindehhez 2027-ig soha nem látott mértékű vidékfejlesztési támogatás áll rendelkezésre, hiszen a Kormány az uniós forrásokat maximális mértékben, 80 százalékban egészíti ki nemzeti forrásból. Kormányzati cél, hogy összesen mintegy 750 milliárd forinttal támogassuk az élelmiszeripar fejlesztését, amely óriási lehetőséget jelent a tejágazatnak is.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke elmondta, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségeket tovább tetézi a háborús helyzet. A mezőgazdasági termelőknek és az élelmiszer-feldolgozóknak – így a tejipar szereplőinek is – három évtizede nem tapasztalt mértékű inputanyag-áremelkedéssel, sőt akár ellátási zavarokkal is szembe kell nézniük. A versenyképesség növeléséhez, de már a megőrzéséhez is elengedhetetlenek a fejlesztések, ezért is van óriási jelentősége annak, hogy a kormány a lehető legmagasabb, 80 százalékos társfinanszírozási arányt biztosítja a 2027-ig terjedő időszakban a Vidékfejlesztési Programhoz. Mindez azonban hiábavaló, ha az Európai Bizottság nem veszi komolyan az orosz-ukrán háború agráriumra gyakorolt globális hatásait, és továbbra is ragaszkodik a termelést nehezítő, alaptalan környezetvédelmi elvárásaihoz. Gátat kell szabni tehát a sötétzöld lobbinak, de ugyanúgy fel kell lépni az élelmiszerek megtévesztő elnevezése és a tejtermékeket övező hamis állítások ellen is.
Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke – többek között elmondta -, hogy a tej és tejtermékek fogyasztása része az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak, melyet itthon a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által megalkotott OKOSTÁNYÉR® foglal össze. Köszönhetően értékes tápanyagtartalmuknak és kedvező élettani hatásuknak, a tejtermékeket naponta javasolt beépíteni az étrendünkbe. Két pohár tej biztosítja többek között a fehérjeigény 20-25, míg a kalciumszükséglet 70 százalékát.
Kulik Zoltán, a 2022-es Tej Világnap rendezvénynek otthont adó Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy nagy örömmel tettek eleget a felkérésnek. A Vitafort legrangosabb szakmai partnertalálkozóján közel félszáz nagyüzemi partner vesz részt, döntő többségben a nagyüzemi tejtermelő gazdaságok vezetői és munkatársai. Hangsúlyozta, hogy a Vitafort Zrt. tevékenységének több mint 50%-át a tejtermelő ágazat takarmányozása teszi ki, ezzel a magyar tejelő szarvasmarha takarmányozás piacvezetői. Számos újítással, innovatív termékfejlesztésekkel és szoros partnerkapcsolati munkával a jövőben is elsődleges céljuk, hogy ágazati összefogással biztosítsák a termelők gazdaságos termelését, piacképességük fejlesztését. Hosszú távon ugyanis Magyarország kedvező pozícióba kerülhet az elkövetkező években az európai tejtermelő országok között, mivel a termeléshez adottak az optimális nagyüzemi keretek, ellenben kevésbé nyomasztóak a termelési megszorítások a karbonkibocsátás tekintetében. A kormány támogatási politikájának köszönhetően évek óta folyamatosak és világszínvonalúak a telepi fejlesztések országszerte. Kiemelte, hogy a Vitafort Zrt. szarvasmarha takarmányozási csapata az országban elsőként fejlesztette ki speciális terméksorát pld. a robot takarmányozáshoz, amellyel a robottechnológiával rendelkező korszerű telepek versenyképes és jövedelmező gazdálkodását takarmányozással segítik. Elmondta, hogy a Vitafort Zrt. pontosan tíz évvel ezelőtt kötött együttműködési megállapodást a Tej Terméktanáccsal. Kiemelt pártoló tagságuk keretében az eltelt időszakban számos szakmai és hivatalos platformon közösen léptek fel a hazai tejtermelő ágazat fejlesztése, jövője és érdekképviselete érdekében.
Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnöke elmondta, hogy talán a legjobb hír az, hogy a Covid és az ukrán háború okozta nehézségek ellenére is működik az európai és hazai tejipar.
A rekord magas nyerstejárak dacára – a magas input költségek okán – nehéz helyzetben vannak a tejtermelők. Az input költségek – kiszámíthatatlan ütemű és időtartamú – emelkedése a feldolgozók helyzetét sem könnyíti meg. A növekvő infláció elérte a fogyasztókat a tejtermékek esetében is. Átlagosan 30-35%-os éves nyerstej, illetve tejtermék áremelkedésen vagyunk túl.
Az ágazatot kívülről érő erős stressz ellenére a tejvertikum működik. A termelők, feldolgozók és kereskedők megértették, hogy a stabilitás mindhárom félnek fontos. A Terméktanács Elnöke – az egész tejvertikum nevében – köszönetet mondott az Agrárminisztériumnak, az Agrárkamarának, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének és Vitafort Zrt-nek a szakmaközi együttműködés külső támogatásáért.
Szautner Péter, a Tej Terméktanács társelnöke kiemelte, hogy a feldolgozó vállalatoknak soha nem tapasztalt kiszámíthatatlan piaci helyzetben kell működniük, folyamatos költségnövekedéssel együtt, amely már a tavalyi évben elkezdődött, de a háború miatti gazdasági bizonytalanságok tovább rontották a helyzetet. A tej-alapanyag árának drasztikus növekedését tovább tetézi az energiahordozók árának sosem látott robbanása, a HUF árfolyam ingadozása, amely például a felhasznált csomagolóanyagok árában jelentkezik, az üzemanyagárak növekedése, munkabérek növekedése. Ezekben a kihívásokkal teli években az ágazat legfontosabb és sikerrel végrehajtott küldetése az volt, hogy minden, hazánkban megtermelt liter nyerstej kerüljön felvásárlásra és a hazai kereskedőket és a fogyasztókat zavartalanul, a korábban megszokott magas minőségben lássa el megbízható és jó minőségű hazai tejtermékekkel. Szautner Péter kiemelte, hogy a hazai tejtermék fogyasztás növekedése pozitív hír és visszajelzés mindannyiunknak, de tudjuk, hogy jelentős tér van még a további növekedésre, ha meg akarjuk közelíteni az EU-s átlagfogyasztás szintjét.
Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora az agrárfelsőoktatás megújításának nemzetgazdasági jelentőségét hangsúlyozta. Kiemelte, hogy az agrárfelsőoktatás több, mint korszerű agrárismeretek átadása. Be kell illeszteni olyan társadalom- és gazdaságfilozófiai környezetbe, amely révén a vidék fejlesztésének intellektuális bázisát és hátterét lehet megteremteni. Ilyen értelmiség képes arra, hogy olyan körülményeket, életminőséget, kultúrát hozzon létre, amely a vidéki lakosság elvándorlását megállítja, illetve helyben tartja a népességet. „A ma végzett mérnökeink tudása alapozza meg a következő 40-50 év élelmiszer-gazdasági sikereit” – emelte ki előadásában a rektor.
