Október második dekádjára visszatért a csöndes, száraz, vénasszonyok nyarát idéző időjárás. A nappali maximum hőmérsékletek általában 20 Celsius fok közelében alakulnak, de reggelente 10 fok alatti hőmérsékletet mérhetünk. A csapadékhajlam megszűnt, néha azonban helyi gyenge záporok kialakulhatnak. Már rendszeres a hajnali párásság és erős a harmatképződés, ami kedvezően hat az almatermés színeződésére. A talajok felső, 100 cm-es rétege nedvességgel feltöltődött, de az altalaj elszívó hatása még tart. A kedvező talajállapot miatt a T1-T2 életformájú gyomnövények erőteljesen kelnek és fejlődnek, de a T4-es gyomok is virítanak, mert talajmenti fagy még nem volt.
A faiskolai lerakatokban elkezdődött az őszi telepítési szezon. Most még elsősorban konténeres csemetéket árusítanak, de hamarosan a szabadgyökerű oltványok is sorra kerülnek. A faültetés több évre szóló elhatározás, ezért a fák helyét alaposan elő kell készíteni. Akkor járunk el a legjobban, ha az ültetőgödröt legalább 60-70 cm mélyen átforgatjuk, a felső termőréteg kerüljön a facsemete gyökérzónájába, mert ez kedvezően hat a gyökeresedésre. Ültetés előtt töltsük fel a gödröt szervestrágyával, lassan oldódó műtrágyával. Ha talajlakó kártevővel (cserebogár pajor, drótféreg, lótücsök) találkozunk az ültetőgödör előkészítése során, akkor fertőtlenítsük a talajt rovarölő granulátummal.
A csemeték ültetésekor ügyeljünk arra, hogy csak a szemzés mélységéig tegyük a gödörbe, alaposan tömörítsük a talajt a gyökérzethez, iszapoljuk a talajt. Az elültetett fácska körül alakítsunk ki „fatányért”, így nem folyik el a víz, hanem a gyökérzethez fog szivárogni. Végezetül szalmás trágyával, fakéreggel, érett komposzttal fedjük le a fácska környékén a talajt, így állandóan kedvező talajállapot alakítható ki. A fakorona kialakítását hagyjuk tavaszra, most ne bántsuk.
Folytassuk a lehullott falevelek összegyűjtését, hogy ne takarja a pázsitot tartósan, mert különösen csapadékos időben károsítja a füvet. Legjobb, ha fűnyíróval kissé felaprítjuk, mert így gyorsabban beindul a komposztálódás. Más falevelekkel keverve a dió lombja is bátran komposztálható, nem okoz semmi gondot a későbbi felhasználás során. A korhadási folyamatot felgyorsíthatjuk nitrogén tartalmú szilárd vagy folyékony műtrágya kijuttatásával. A komposztálóba elhelyezett falombot tartsuk folyamatosan nedvesen, hogy minél gyorsabban beinduljon a mikrobiológiai tevékenység. Ma már számos mikrobiológiai készítményt kínálnak a komposztálódás serkentésére, ezek használatával felgyorsítható az érlelési folyamat, de mindig gondoskodni kell, hogy levegős maradjon a komposztálandó közeg, mert a mikroorganizmusok aerob körülmények között fejtik ki tevékenységüket.
Ha levegőtlen marad a közeg, akkor rothadásos folyamatok kerülnek túlsúlyba, ami káros a komposztálódásra. Az összegyűjtött falevelek és más szerves kerti hulladék komposztálódás nélkül, közvetlenül is felhasználhatók mulcsozásra, azaz talajtakarásra. A veszélyes kórokozókkal fertőzött növényi hulladékokat viszont ne használjuk komposztálásra, mulcsolásra, ezeket inkább semmisítsük meg, ellenkező esetben tovább terjesztjük a betegségeket.
