A korábbi időszakhoz hasonló hőmérsékletű napok nem okoztak meglepetést hazánkban. Csupán egy-két alkalommal alakult ki enyhe talaj menti fagy, bár a mélyebb fekvésű területeken -5-6 °C-os minimumokat is mérhettünk. A nappali felmelegedés mérsékelt volt (14-20 °C) a néhol napsütéses néhol borongós időben.
A csapadékhiány folytatódott országszerte, számottevő mennyiség továbbra sem hullott (1-5 mm). Jelenleg legnagyobb bizodalmunk az időjárás előrejelzésben és a csapadék érkezésében van, mert a felmelegedés mellett több napos esőket is jósolnak a szakemberek, amely létfontosságú lenne a szántóföldi kultúráinknak.
Nehezen kelnek az őszi kalászosok – a vetések megkésettek
Az őszi kalászosok vetési munkálatai megkésett ütemben, jelenleg is zajlanak, különösen az alföldi területeken. A talaj szárazság miatt gyenge minőségben megmunkált rögös, poros talajokból a csapadék érkezéséig sajnos nem számíthatunk optimális kelésre, fejlődésre. A már elvetett gabonaállományokban a gyomnövények kelése korlátozott volt, ugyanakkor a bemosó csapadék hiánya miatt a preemergens kezelések nem megfelelő hatása is valószínűsíthető.
Azokon a területeken ahol az őszi gabonák még most kerülnek a földbe, a kelés előtti preemergens kezelések tervezése mindenképp javasolt. Ezt a táblák esetleges gyomfertőzöttsége (pl. magról kelő egyszikűek) és a várható esők is indokolják.
A gyomok már most veszélyeztetik a kelő gabonákat
Az őszi gabonákkal gyakran együtt kelő nagy széltippan, olasz perje, vékony egércsenkesz, parlagi ecsetpázsit stb. már az ősz és az enyhe téli napok folyamán is olyan mértékű borítottságot érhetnek el az állományokban, hogy az később, egy tavaszi gyomírtással már kevésbé orvosolható, ezért a kezelésekkel ne késlekedjünk!
Kórokozók egyelőre nem, de kártevők már megjelentek
A soroló, 1-3 leveles őszi gabonákban (őszi búza, őszi árpa) kórokozók fellépését egyelőre nem tapasztaltuk, de a fertőzésveszély az esős napokkal növekedni fog. Észlelési szintű a levéltetvek jelenléte, valamint egy-egy táblán a kabócák nagyobb egyedszámával illetve a gabonafutrinka lárvák góc-szerű rágásával is találkozhatunk a frissen kikelt kalászosokban (több alföldi területen).
A repce fejlettsége elmarad – fokozódik a rovarkár
Az aszályos területeken a repce fejlettsége még mindig visszamaradott, a növények táblán belüli eloszlása gyakran egyenlőtlen. A heterogén, gyenge fejlettségű állományokon a nagy repcebolha károsítása folyamatos és a repcedarázs álhernyója is károsít hellyel-közzel. A kisebb-nagyobb lehűlések ellenére a fejlettebb állományok sincsenek még biztonságban, mert egyes táblarészeken a káposztalepke és a különböző bagolylepke-fajok fejlett hernyói (L4-L5) okoznak látványos rágás kárt (6-8 db fejlett lárva/m2).
A gombabetegségek a szárazság ellenére is terjednek
A szárazság ellenére a repce peronoszpóra és legfőképp a fómás betegség terjedése folytatódott, ugyanis a fertőzéshez bőven elegendőek voltak az éjszakai, hajnali páralecsapódások. A 4-6 leveles növények alsó levelei már közepes mértékben fertőződtek, amely gombaölőszeres (regulátoros) kezelés hiányában tovább erősödik majd.
A káposzta gyökérgolyva továbbra is fenyeget
A káposzta gyökérgolyva fellépésének tisztázása céljából a táblákat továbbra is érdemes szemlézni. Az erős mértékben fertőzött (gyökér) növények levelei mostanra fokozottabb lankadást, sárgulást, antociános elszíneződést mutatnak, mivel a vízhiány most már itt is érvényesül.
A betegség ellen gombaölő szerrel repcében nem tudunk hatékonyan védekezni de P és B tartalmú lombtrágyák kijuttatásával mérsékelhetjük a betegség következményeit, javíthatjuk a beteg növények telelési esélyeit!
A mezei pocok már a repce táblákba is betelepül
A mezei pocok felszaporodása tovább folytatódott, ugyanis a ruderális területek valamint a lucerna mellett megkezdődött a repce állományokban történő betelepedés is. A kártételi küszöbérték elérése esetén (1-3 db lakott járat/100 m2) a védekezéseket ezeken a táblákon is célszerű megkezdeni.
Az előrejelzés a Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Zala vármegyei Növényorvosi Kamarák szakembereinek megfigyelései alapján készült.
Kiemelt kép: Pixabay.
