Az elmúlt napok mérsékelt nappali felmelegedése (14-20 °C) mellett folytatódott a száraz időjárás. Enyhe talaj menti fagy szinte az ország egész területén mérhető volt, de a fagyzugos, mély fekvésű részeken nem volt ritka a -5 °C körüli minimum hőmérséklet sem. Csapadék továbbra sem hullott figyelemre méltó mennyiségben, így aztán ennek következményei tovább fokozódtak a kertészeti kultúrákban is.
A lombhullás mindenütt erősödött, a korábban említett csonthéjasok, héjasok mellé mostanra betársult a körte is a nagyarányú lombvesztésével. A nagyobb mértékben elterjedt termesztett gyümölcsfajok közül az alma még tartja magát, főleg a rendszeresen védett, gondozott kertekben. A dunántúli területeken (ahol kisebb mértékű volt a hőmérséklet csökkenés), a szőlő lombhullása lassú ütemben folytatódott, nem úgy, mint egyes alföldi területeken, ahol az éjszakai lehűlés hatására egységesen elbarnult, lefagyott a lomb.
Így tehát a lemosó permetezések a következő időszakban is folytathatók még, bár az erőteljes mértékben lombja vesztett fák, tőkék esetében és tartósan negatív tartományú hőmérséklet fellépésekor már jobb a tavaszi időszakra halasztani.
Körtevarasodás és tűzelhalás: a két legveszélyesebb kórokozó
A körte károsítói közül az idei évben az április-májusban fokozottabban megjelenő körtevarasodást és erwiniás betegséget célszerű kiemelni.
A körte varasodás annyiban különbözik az almafa varasodástól, hogy a betegséget kiváltó kórokozó nemcsak a fertőzött lehullott levelekben telel át (ivaros termőtesttel, pszeudotéciummal) hanem a fertőzött vesszőkön ivartalan formában is. Sőt ez utóbbi telelési forma annyival jelentősebb, hogy a konídium tönkökön képződő ivartalan spórák, konídiumok, tavasszal már akár rügypattanás előtt is képződhetnek. Vagyis a kórokozó ily módon korán fertőzhet, jóval korábban, mint az ivaros áttelelési forma.
Az erwiniás betegséget okozó baktérium számára is kedvező feltételek álltak rendelkezésre a virágzás időszakában, így aztán gyakoriak voltak a virág, hajtás és később a gyümölcs tünetek is a csapadékosabb tájakon. Ennek maradványait most is láthatjuk a többé-kevésbé csupasz fákon (most igazán feltűnő), ugyanis ezek a fertőzött termések a fán mumifikálódnak, fennmaradnak.
A fertőzés természetesen nemcsak a gyümölcsöt érintheti, hanem a hajtást, a vesszőt, illetve az ágakat is, amelyek rákos sebeiben telel át nagy sikerrel a kórokozó. Amennyiben még az idei szezonban lemosó permetezésben gondolkodunk, ezekben az esetekben bő lé mennyiséggel használjuk a réz tartalmú készítményeket, de előtte a fertőzött növényrészeket távolítsuk el!
Nagyon fontos, hogy az erwiniás betegséggel fertőzött, levágott vesszőket, ágakat még aprítás után sem javasolt komposztálni, mert a komposztálás során nem biztosítható hosszú időn keresztül, kiegyenlítetten az elpusztulásukhoz szükséges hő. Amennyiben lehetőségünk van rá, e növényrészeket a fa környezetéből mindenképp távolítsuk el és inkább égetéssel semmisítsük meg!
Fitoplazmás szőlő: eljött a kivágások ideje
Szőlőben lassan a fitoplazmás betegség felderítésének a végéhez érkezünk. A lomb természetes színeződése és pl. az edénynyaláb betegségek tüneteinek erősödése már így is nehezíti a tünetek felismerését. Megkezdődött a hatóság által eddig felderített, megjelölt tőkék kivágása.
A beteg növények kihúzásakor elengedhetetlen a gyökérmaradványok eltávolítása, hogy ezzel is megakadályozzuk a fitoplazmás növény tavaszi újrahajtását. Az eltávolított tőkék helyére – ellentétben számos, téves szakmai állásponttal – újra telepíthető szőlő, ugyanis a fitoplazmás betegség talajon és gyökéren keresztül nem képes fertőzni, terjedni!
ESCA-fertőzés után óvatosan a visszatelepítéssel!
Amennyiben a kivágott szőlőtőke nem csak fitoplazmával hanem pl. edénnyaláb betegséggel (ESCA) is fertőzött volt (idei évben ez gyakori tünet együttes!), célszerű várni az újratelepítéssel. Ha mégis telepítés mellett döntünk, segíthet, ha a talajt valamilyen hiperparazita gombát tartalmazó készítménnyel kezeljük (Trichoderma-fajok), mely a gyökérmaradványokkal is terjedni képes kórokozókat gyérítheti. Ezeket a kezeléseket +4 °C vagy afeletti hőmérsékleten még elvégezhetjük, oly módon, hogy a kipermetezett készítményt mihamarabb forgassuk be a talajba.
Az előrejelzés a Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Zala vármegyei Növényorvosi Kamarák szakembereinek megfigyelései alapján készült.
A képek a szerző felvételei.
