A cikkből kiderül, mi a különbség a puhafa és a keményfa között, mely fafajok adják a legjobb tűzifát, és mik az előnyös tulajdonságaik. Érdemes ezzel a háttértudással felfegyverkezni, mielőtt tűzifát vásárolnánk.
Az elmúlt hónapokban ugrásszerűen megnőtt a tűzifa iránti érdeklődés, és egyre növekszik az igény a fával való fűtésre. Sokan sajnos mindennemű háttérinformáció és utánanézés nélkül vágnak bele a vásárlásba és az otthoni felhasználásba, saját maguk és sokszor a környezet kárára is. Készüljünk fel a tűzifa-beszerzésre, és nézzük végig a legfontosabb tudnivalókat!
A cikksorozat részeiként érkeznek még a témában a vásárlással kapcsolatos legfontosabb intelmek, valamint a helyes tárolással, szárítással és a felhasználással is foglalkozunk. Az első és legfontosabb tudnivaló, hogy milyen fafajtából válik jó tűzifa, és mi a különbség a keményfa és a puhafa között.
Keményfa és puhafa
A faiparban ezt a tulajdonságot a faanyag sűrűsége határozza meg. Az, hogy egy fa keménynek vagy puhának számít, az lényegében azt jelenti, hogy maga a fafajta mennyire ellenálló a külső hatásokkal szemben. A keményfa fajták nagyobb sűrűségűek, mint a puhafa fajták, tehát egységnyi térfogatban nagyobb mennyiségű a tiszta faanyag, ennélfogva alkalmasabbak tűzifának. Például a nyárfa sűrűsége frissen kivágva 750 kg/m3, légszáraz állapotban már csak 460 kg/m3, míg a keményfák közé tartozó csertölgy frissen kivágva 1100 kg/m3, légszáraz állapotban 800 kg/m3
| Puhafa | Keményfa |
| A faanyag sűrűsége kisebb, mint 500 kg/m3. | A faanyag sűrűsége nagyobb, mint 500 kg/m3. |
| Alacsonyabb fűtőérték (~14 MJ/kg). | Jóval magasabb fűtőérték (~15-17 MJ/kg). |
| Gyorsabban kiszárad. | Nehezebben szárad ki. |
| Égési hőfoka magasabb, gyorsabban elég. | Elégésével több hamu keletkezik. |
| Könnyen lángra kap, ezért gyújtósnak kiváló. | Hosszabb ideig ég. |
| Példa: lucfenyő, nyárfa. | Példa: bükk, csertölgy, gyertyán, akác. |
Miből lesz a tűzifa?
Az alábbi táblázatban részletesen fel vannak sorolva a tűzifának alkalmas fafajok és fafajták, és a felhasználás szempontjából fontos tulajdonságaik. Mint mindenhol, hazánkban is megvannak a „slágerfajok”, amelyeket a vásárlók ár-érték arányban a legjobban értékelnek, és amelyek nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésre a telepeken. Ilyen például az akác.
| Tűzifának alkalmas fafajok és fafajták | Előnyös tulajdonságok | Tűzifának való felhasználás szempontjából kevésbé jó tulajdonságok |
| Tölgyfajok (kivéve cser) | Fűtőértéke magas; Hosszú, állandó égés; Kályhában való fűtéshez ideális; Viszonylag könnyen hasad. | Égés közben sistereg, ezért teljesen száraznak kell lennie, különben füstgáz képződik; Minimum 1 nyár szükséges a száradáshoz. |
| Csertölgy | Egyik legjobb tűzifa-fajta; Legnagyobb kalóriatartalmú; Fűtőértéke magas (16,8 MJ/kg); Hosszú, állandó égés; Legjobb parázstartó; Nem fülled; Jól hasad. | Hosszabb idejű tárolást igényel, mert ez a faj szárad ki a leglassabban (2 nyár). |
| Bükk | Fűtőértéke magas (15,6 MJ/kg); Hosszan ég; Jó parázstartó; Kisebb a kéregszázaléka; Bármely típusú kandallóhoz és kályhához kitűnő. | Hosszabb idejű tárolást igényel felhasználás előtt, mert lassabban szárad ki; Könnyen fülled; Égetése során több hamu keletkezik. |
| Gyertyán | Fűtőértéke magas (15,8 MJ/kg); Hosszú, állandó égés; Kisebb a kéregszázaléka. | Kitermelés után azonnal fel kell dolgozni; Nehéz felhasogatni; Fülledésre érzékeny, ezért fontos a gyors felaprítás és a megfelelő tárolás; Hosszú száradási idő (2 nyár). |
| Kőris | Fűtőértéke magas (16,9 MJ/kg); Hosszú, állandó égés; Könnyen fűrészelhető; Bármely típusú kandallóhoz és kályhához kitűnő. | Nehezen hasítható. |
| Akác | Közepes fűtőérték (14,9 MJ/kg); Fülledésre nem érzékeny; Könnyű hasogatni; 1 nyár alatt is teljesen kiszárad; Nedvesen is jól ég. | Nagyobb a kéregszázaléka; Kevésbé tartja a parazsat; Erős füstképző; A keményfák között gyengébb fűtőértékű. |
| Nyír | Gyorsan kiszárad; Kiváló gyújtósnak is; Szép lánggal ég; Nyitott kandallókhoz alkalmas választás. | Alacsonyabb fűtőérték (14,2 MJ/kg); Nem hasítható, ezért felhasználása korlátozott. |
| Fenyőfélék (pl.: lucfenyő) | Könnyű bánni vele; Gyújtósnak kiváló; Könnyen meggyullad; Fatüzelésű kazánban és cserépkályhában is használható. | Alacsonyabb fűzőérték (14 MJ/kg); Gyorsan elég (puhafa); Égés közben szikrázik. |
| Nyár | Könnyű bánni vele. | Alacsony fűtőérték (13,4 MJ/kg); Gyengén ég. |
| Fűz | Gyorsan kiszárad. | Alacsony fűtőérték; Gyengén és szikrázva ég; Szárazon égve is szikrákat szór. |
| Szil | Jó parázstartó. | Jelentős kórokozói (pl.: szilfagomba) jelentősen rontják a fűtőértékét. |
| Galagonya és kökény | Magas fűtőértékű; Nagyon jól és lassan ég. | |
| Tiszafa | Magas fűtőértékű; Lassan ég; Nagy hőt áraszt; Kellemes az illata. | |
| Cédrus | Kis lánggal ég és sok hőt ad; Kellemes az illata. | Csak teljesen kiszárítva használható tűzifának; Pattogva és sercegve ég, ezért nyitott kandallóba egyáltalán nem ajánlott. |
| Vadgesztenye | Magas fűtőértékű. | Pattogva ég. |
| Almafa Körtefa Szilvafa | Jó tűzifa alapanyag; Lassan, folyamatosan, kis lánggal ég; Kellemes az illata. | |
| Cseresznyefa | Magasabb fűtőértékű; Lassan ég, sok hőt áraszt; Kellemes az illata. | |
| Diófa | Magas fűtőértékű; Kellemes az illata. | |
| Bodzafa | Közepes fűtőértékű. | Gyorsan és nagy füsttel ég; Kevés hőt ad. |
Fontos tudni!
Bár a következő cikkekben bővebben lesz róla szó, de itt is fontos megemlíteni: az akácfánál láthattuk, hogy előnyös tulajdonságai közé tartozik, hogy nedvesen is jól ég. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy minél nagyobb a faanyag nedvessége, annál jobban ront a fűtőértéken, hiszen az energia egy jelentős része a víz elpárolgására megy el.
Külső tulajdonságok
A nagy érdeklődésre való tekintettel rendkívül sok helyen láthatunk hirdetéseket tűzifa-árusítással kapcsolatban. A nagy számok törvénye itt is él, ugyanis minél nagyobb az érdeklődés, annál nagyobb az esély a nyerészkedésre – az elmúlt években rendkívül sok csalás és visszaélés történt a tűzifa-árusítás során is. Egyik módszere lehet a megvezetésnek, ha például a beígért és a megegyezés tárgyát képező keményfa helyett puhafa fajtát kapunk, ezért érdemes tisztában lenni, hogy milyen külső jegyei vannak a legelterjedtebb tűzifa-fajtáknak.
| Tűzifa faja | Tulajdonságok |
| Tölgyfajok (kivéve cser) | Belseje sárgás színű, rostszerkezete sűrű; Kérge sötétbarna színű, sűrűn barázdált. |
| Csertölgy | Belseje sárgás színű, rostszerkezete sűrű; Kérge sötétbarna színű, a többi tölgyfajhoz képest is mélyen barázdált. |
| Bükk | Belseje enyhén sárgás árnyalatú, rostszerkezete sűrű; Kérge szürke színű, sima, vékony. |
| Gyertyán | Belseje fehér színű, rostszerkezete sűrű; Kérge szürke színű, vékony, erősebben barázdált a bükknél. |
| Akác | Belseje nyersen élénksárga, rostszerkezete laza; Kérge világosbarna, mélyen barázdált. |
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
