Az Európai Bizottság célja az algatermelés jelentős növelése az EU-ban. Az ágazatot az „Alga-kezdeményezés” részeként stabillá és fenntarthatóvá akarják tenni, hogy megfeleljen a növekvő keresletnek.
Ezzel összefüggésben a brüsszeli hatóság 23 cselekvési területet határozott meg, amelyeknek többek között elő kell segíteniük a kedvező gazdasági feltételek kialakulását, valamint az algák és algatermékek elfogadását; a kutatás és fejlesztés terén meglévő hiányosságokat is pótolni kell. A Bizottság szerint megfelelő „eszköztárat” kell kidolgozni az algatermelők számára; ezzel összefüggésben meg kell határozni a termelés optimális helyszíneit is, és megkönnyíteni az ezekhez való hozzáférést.
A brüsszeli hatóság az algákból származó összetevőkre, az esetleges szennyeződésekre és az algákból származó bioüzemanyagokra vonatkozó szabványokkal kívánja fellendíteni az eladásokat; a trágyázásra való felhasználását is fontolóra veszik. A kutatás és fejlesztés területén a Bizottság olyan kísérleti projekteket kíván támogatni, amelyek az éghajlatváltozás mérséklésének módjait, valamint a feldolgozási technikákat és a termesztési rendszereket is megvizsgálják.
A Bizottság szerint az EU jelenleg a tengeri moszattermékek egyik legnagyobb importőre a világon; 2016-ban az érintett behozatal értéke 554 millió eurót tett ki. A felhasználást tekintve az élelmiszereken, a kozmetikumokon és a gyógyszereken van a hangsúly. 2030-ra a kereslet várhatóan eléri a 9 milliárd eurót. A chlorella és a spirulina egysejtű algák felhasználásának piaca a következő években várhatóan több mint 6%-kal nő majd évente – írta a német proplanta agrároldal.
A Bizottság szerint az EU-ban az algatermelés még gyerekcipőben jár, és a tengeri algaként ismert fajok természetes állományainak betakarítására korlátozódik.
