Zöldség

Primőr paprikán és paradicsomon gyakran jelentkezik termőkorban a magnéziumhiány

Agrofórum Online

A magnézium hiánya gyakori a primőrzöldségeken, így tavasszal, a már termőkorban lévő paprikán és paradicsomon rendszeresen megfigyelhető, de az uborka, a sárgadinnye és a padlizsánhajtatók is találkozhatnak vele. Gyakran összetévesztik a káliumhiány betegséggel, és ennek megfelelően kezelik, pontosabban félrekezelik a növényeket.

A magnézium, mint növényi tápelem hatásában és megjelenésében sok vonatkozásban eltér a többi elemtől. Nem nevezhető igazi makroelemnek, mint a nitrogén, a foszfor vagy a kálium, de a növény által hasznosított mennyisége alapján sem lehet a cinkkel vagy a bórral egy csoportba, a mikroelemekhez sorolni.

A termőkorban lévő paprika és paradicsom szárán, középtájon, vagy valamivel alsóbb levélemeleten, de sohasem a legalsókon – mint ahol a káliumhiány-tünetek mutatkoznak – a főerek közötti szövetek kisárgulnak, de a legvastagabb erek a zöld színüket megtartják. Első ránézésre megtévesztésig hasonlítanak a káliumhiány betegségre, főleg a Solanaceae család (paprika, paradicsom, padlizsán, burgonya) esetében téveszthető össze, de az uborka és a káposztaféléknél is a kálium- és a magnéziumhiány szimptómái több vonatkozásban megegyeznek. A magnéziumhiánynak másik jellegzetessége, hogy gyors lombnövekedés esetén, átmenetileg akár a hajtásokon, a legfiatalabb leveleken is megjelenik, ami üvegházakban és fóliák alatt április végén, május elején, borús időt követő, intenzív napsütés hatására szokott rövid időre, átmenetileg kialakulni.

Nehéz a káliumhiánytól megkülönböztetni. A magnéziumhiány tünete is a káliumhoz hasonlóan az erek között jelentkezik. A vastagabb levélerek és közvetlen az erek mentén elhelyezkedő szövetek sokáig élénkzöld szint mutatnak, miközben az erek között megindul a klorózis, ami ritkábban megy át nekrózisba, azaz a levélszövetek elszáradásába, mint a káliumnál. Egyik különbség a nekrózis tónusában van. Míg a kálium esetében világos, fakó sárga elszíneződés figyelhető meg, addig a magnéziumnál élénksárga, narancssárga, nem egy esetben vörösessárga szín alakul ki. (A sárga szín árnyalata fajtól és fajtától is függ.) Másik eltérés a két elem hiánytünetei között a kezdeti fázisban van, kálium esetében a levél hegyén kezdődik, míg a magnéziumé a levélnyélnél, a levél széle és hegye sokáig zöld marad (1-2 kép). Ezt a különbséget legjobban a kabakos féléken (sárgadinnye és uborka) lehet megfigyelni, ahol a sárgulás tenyérszerűen a levél nyelénél indul, és a levélszél irányába halad, súlyos esetben azt el is éri.

Magnéziumhiány paradicsom levelén (1. kép)

A magnéziumhiány lassítja a paprika és a paradicsom asszimilációs és szintetizáló folyamatait (egyetlen ásványi eleme a klorofill-molekulának), zavart okoz az anyagcsere folyamatokban, a cukrok, a keményítő a levelekben halmozódik fel és nem a termésben. Továbbá gátolja a nitrátreduktáz enzim működését, ebből adódóan növekszik a termésben a nitráttartalom, lassul a karotin („A” vitamin) és a fehérjeképződés is. Azáltal, hogy más kationokhoz hasonlóan (pl. kálium, kalcium) erősíti a sejtfalakat, javítja a pulton-tarthatóságot (átmeneti tárolhatóságot) és a szállíthatóságot, más fajoknál a betegség-ellenálló képességet (pl. burgonya, sárgarépa, cékla, petrezselyemgyökér stb.).

Többnyire a levelekben, lombozatban halmozódik fel, egészséges növény leveleiben 0,3 %-os koncentrációban mutatható ki. A 0,2 % körüli Mg már kritikus értéknek tekinthető.

Intenzív termesztést folytató gazdaságokban, így a hajtató üzemekben, a termőkorban lévő primőrökön két tényező az, ami kiváltja a tavaszi magnéziumhiányt: a javuló fényviszonyok hatására a fokozott lombképzés, és a kálium túladagolás következménye, az ionantagonizmus. Márciustól a fényviszonyok gyorsan javulnak, nemcsak a nappalok hossza, de a fény intenzitása is fokozódik, a február havi fényszegény 150-200 M j/m2-ről április és május hónapokra megduplázódik a havi érték, és eléri 400-500 M j/m2.

Magnéziumhiány paradicsom levelén (2. kép)

Az ionantagonizmus gyakori jelenség a hajtatásban, a talaj pufferoló hatása kisebb mértékben érvényesül, és túlsúly esetén a magnéziumnál gyorsabban mozgó ionok, mint az ammónia-ion (NH4+) és kálium (K+) kiszorítja a lassúbb mozgású magnéziumot, előidézve ezzel enyhébb vagy súlyosabb hiányt. (A NO3-nitrogén ionok – ellentétben az ammónia N ionokkal szinergisták – kedvezően hatnak a magnézium felvételére). A kálium esetében is ismert a jelenség, amely szerint egy határig nincs gátló hatással a magnézium felvételére, sőt kifejezetten segíti azt, viszont egy bizonyos koncentráció felett blokkolja a magnéziumnak a növénybe jutását. Zöldségféléknél a K/Mg 3-4/1 arány mondható ideálisnak.

Az intenzív trágyázás (tápoldatozás) során a K adagok emelése következtében, ami a fényszegény hónapokban a szár megnyúlása miatt indokolt, elmarad a magnézium kálium arányos pótlásának visszaállítása, márciusban-áprilisban megjelennek a középső leveleken a magnéziumhiány élénksárga tünetei.

Az eredményes gyógyítás a magnézium pótlásával, és a kálium átmenetei csökkentésével lehetséges. Ennek gyors és hatékony, de kevésbé tartós megoldása a magnézium-nitráttal vagy magnézium-szulfáttal történő lombtrágyázás, aminek nem az említett készítmények minősége (hatása), hanem az ilyen formán kijuttatható kis mennyiség az oka. A magnéziumot levélen keresztül jól és gyorsan hasznosítja a növény, de az így, egy-egy alkalommal kijuttatott mennyiség – még ha ismételjük is – töredéke az ilyenkor jelentkező igénynek. Szükséges a fejtrágyaként adott tápoldatban a K/Mg arányt két-három hétre átmenetileg átállítani, és a tünetek megszűntéig 2/1 K/Mg arányt alkalmazni, azaz csökkenteni a kálium mennyiségét, és növelni a magnéziumot. A lombtrágyázással kombinált tápoldat változtatás, ha nem is fogja a megsárgult levelek színét visszahozni, de a további klorózist megelőzhetjük vele.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A legegyszerűbb téli zöldség: galambbegy-saláta

2025. december 2. 14:10

A galambbegy-saláta a tél egyik legbiztosabb zöldsége, amely minimális gondozással is bőségesen terem a kertben vagy fóliában.

Miért romlik meg a zöldség? Tartsa frissen egész télen!

2025. november 22. 08:10

A gondos őszi betakarítás és a szakszerű téli tárolás döntően befolyásolja a zöldségek eltarthatóságát és vitamintartalmát.

HOLARAS hagymatermesztési gépek az AGRITECHNICÁN

2025. november 19. 13:10

Az állattenyésztés (takarmányozás és silózás) és a vöröshagyma betakarítás gépeire specializálódott, 114 éves gépgyártói múlttal rendelkező holland Hoopman Machines BV gépgyártó cég Holaras márkával forgalomba hozott gépei kiváló minőségű, stabil gépek - erről győződhettünk meg a hannoveri Agritechnica 2025 kiállításon.

FEDELE kertészeti gépek az AGRITECHNICÁN

2025. november 18. 11:10

A szántóföldi zöldség- és gyümölcstermesztés gépesítéséhez megbízható bázist biztosít az olasz Fedele Mario gépgyártó vállalat, amely gépkínálatát a hannoveri Agritechnica 2025 kiállításon az érdeklődők is megtekinthették.

Mit csináljak a túl korán megérkezett szamócapalántákkal?

2023. március 4. 04:36

Rendelt cserepes szamócapalántáim már most megérkeztek. Mit lehet ezzel most csinálni? Jelenleg fátyolfóliával takarom. Cserépben lesznek, de még szerintem korai kihelyezni, kiültetni.

Tényleg lehet még most sóskát vetni?

2023. szeptember 15. 11:37

Szomszédom javasolta, hogy ősszel is vessek sóskát. Tényleg lehet még most sóskamagokat vetni?

Batátát a kertekbe! II. rész

2019. január 17. 05:38

A batátát nagy sor- és tőtávolságra ültetik, a kezdeti felgyomosodása igen jelentős lehet. Bár később, a hatalmas lombtömegének köszönhetően jó gyomelnyomó, a gyomprobléma megoldására érdemes agroszövetet használni. Homokos talajon termelt batátáról tövenként 1,5-2,5 kg termést takarítanak be, ahol az átlag gumóméret 200-600 g.

Milyen betegség támadta meg a batátapalánta szárát és leveleit?

2023. április 19. 04:38

Édesburgonya-palántát nevelek májusi kiültetésre a lakásban az ablak előtt, és a palántákon eddig még nem látott elváltozások nőttek, kis kiemelkedések, mint a kiütések (képet mellékelek). Leveleken és a száron is vannak. Milyen betegség ez? Meggyógyíthatók és kiültethetők lesznek?