Málnabogyókban az idei 4. szedésnél néhány nappal ezelőtt apró, 2-3 mm nagyságú kukacokat találtam, előtte soha nem láttam ilyet. Egy termésben több is élt. A bogyó belseje elfolyósodott. Mik ezek a károsítók, és mit lehet tenni a málna megvédésére?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A málna terméseit a néhány éve betelepült, ázsiai származású pettyes szárnyú, foltos szárnyú muslica (Drosophila susukii) fertőzte meg, annak lárváit találta meg a belsejükben.
A kártevő igen apró, és a felületes szemlélők a ház körül gyakori ecetmuslincának vélik. Igen szapora és melegigényes rovar. Kedvező feltételt életéhez és szaporodásához a 20-30 °C biztosít. Hazánkban megfigyelések szerint június második felében szokott megjelenni az első légynemzedéke és károsítása, ami egybeesik a málna érésének indulásával. Az őszi lehűléskor 7-8 °C az élettevékenységét leállítja, és 0 foknál elpusztulnak. Ősszel a talajra lehullott, túlérett, beteg bogyókban sokáig fenntartják magukat.

Kedvelt gyümölcsfajok, melyekbe tojásaikat helyezik a nőstény muslicák, vékony héjúak. Az érésben lévő vagy már érett gyümölcs ép héját fűrészes tojócsövükkel felszakítják, átszúrják, és a héj alá helyezik petéiket. A gyümölcs húsában fejlődő lárva ott is bábozódik, majd a légy kirágja magát (lyuk jelzi) és újabb generációkat hoz létre. A gyümölcs húsa megpuhul, gyakran elrohad, mivel a bőrszöveti sebzésnél másodlagosan kórokozók is bejutnak a gyümölcsbe. Fertőzik a cseresznyét, a bogyós gyümölcsűeket – málnát, epret, szedret, áfonyát, szőlőt –, a fügét is. A termesztett gyümölcsfajok húsos termései mellett, felmérések szerint a som, vadon nőtt prunuszfélék, szedrek, bodza, tiszafa, alkörmös, kutyabenge bogyóit is fertőzik, károsítják, azokban is fenntartják magukat.
Tárolókban, pincékben, még a lakásokban is a szabadon tartott fertőzött gyümölcsből a muslicák szétrepülnek, meghúzódnak, és lehetővé válik számukra a fagymentes áttelelés lehetősége is.

Bár a kémiai védekezéshez rendelkezésre állnak rovarölő szerek, az élelmezésügyi várakozási idő nehezen vagy nem tartható be a folyamatos érés miatti folytonos szüretelés miatt. A lambda-cihalotrin hatónyagú Karate Zeon várakozási ideje 3-7-14 nap között változik, kultúráktól függően, míg a spinozad hatóanyagú Laser duplo esetében csak 3 nap. Ezek a szabad forgalmú szerek engedélyezettek és hatnak ellenük.
A védekezést a kártevő felszaporodásának, áttelelésének megakadályozására kell alapozni, ezért talajra ne dobáljuk le a beteg, fertőzött bogyókat, azokból folyamatosan kikelő muslincák biztosítják utánpótlásukat. A túlérett, beteg bogyók komposztra se kerüljenek ugyanezen ok miatt. A házi tárolókba, pincékbe ne helyezzünk el muslicával fertőzött gyümölcsöt, mert fagymentes helyen a téli életben maradásuk biztosítva lesz.

Egyedszámukat csapdákkal csökkenthetjük: vízzel hígított, ecetet, cukrot, a védendő érett gyümölcsöt, kevés mosogató szert is tartalmazó csalogató oldatok, apró lyukas tüll anyaggal szorosan befedett palackokban, a gyümölcsök szintjében kihelyezve, magukhoz vonzzák, jelentősen csökkentik a szárnyas, kifejlett muslicákat. A www.csalomoncsapdak.hu oldalon pedig erre a kártevőre kifejlesztett, profi csapdák kaphatók.
A rossz hírt a végére hagytam: ez a kártevő, ha megtelepedett a kertjében, állandó jelenlétére kell számítani a jövőben.