Agrárgazdaság

Jöhet a GMO? Mást mond a szaktárca, és mást a szakmai egyesület

Agrárminisztérium / IMBE

A génmódosítás helyett a génszerkesztés lett az új kulcsszó a növénytermesztésben. Az Európai Unió utóbbival megengedőbbnek tűnik, a magyar álláspont azonban változatlanul szigorú.

Megkezdődtek a tárgyalások az új génkezelési technikák szabályozásáról az Európai Unióban. A magyar stratégia nem változik. Hazánk továbbra is kiáll az Alaptörvényben foglaltak, azaz a magyar mezőgazdaság GMO-mentessége mellett – olvasható az Agrárminisztérium közleményében.

2023. július 5-én jelent meg az Európai Bizottság jogszabályjavaslata az új génkezelési technikákkal (NGT) létrehozott génmódosított növények szabályozásáról. A javaslat az új génmódosított növényeket két kategóriába sorolja, és két különböző eljáráshoz köti azok felhasználását, forgalmazását.

Az első kategóriába sorolt növényeket teljes mértékben kivenné a jelenlegi GMO szabályozás alól. Ezen növények környezetbe történő kijuttatását, a javaslat szerint, semmiféle kockázatértékelés nem előzné meg, és jelölés, illetve nyomon követés nélkül kerülhetnének forgalomba.

A második kategóriába tartozó növények engedélyezésénél pedig számtalan könnyítést vezetne be, például sokkal kevesebb adatra, hatásvizsgálatra lenne szükség az ilyen növények termesztésének engedélyezéséhez, mint a korábbi GMO-k esetében. Mindezeken túl bizonyos növények esetén semmiféle utókövetésre sem lenne szükség, így a jövőben arra sem derülne fény, hogy van-e bármilyen káros hatása az adott terméknek.

A javaslat nem teszi lehetővé, hogy a tagállamok maguk dönthessenek arról, akarnak-e ilyen új génkezelési technikákkal előállított növényeket termeszteni a területükön vagy sem. Ez meglehetősen érzékeny kérdés Magyarország számára – jelentette ki a szaktárca.

Az utóbbi években megjelent új géntechnológiai módszerek – például a génszerkesztés – segítségével szinte bármilyen GMO-t létre lehet hozni. Magyarországon is számos ilyen kutatás folyik kutatóintézetekben, egyetemeken és magáncégeknél. Míg a zárt rendszerű felhasználások, azaz laboratóriumi kutatások, gyógyszerfejlesztések esetén a megfelelő biztonsági intézkedésekkel a környezeti és egészségügyi kockázatok kiküszöbölhetőek, addig a termesztés, ami valójában a növény környezetbe történő szándékos kijuttatását jelenti, olyan környezeti és egészségügyi kockázatokat hordozhat magában, amelyeket mindenképpen vizsgálni kell, mielőtt egy ilyen termék a piacra kerül – hangzik az Agrárminisztérium álláspontja.

A kérdésben közleményt adott ki az Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiai Egyesület (IMBE) is, amely jelentősnek, és Magyarország érdekeit tekintve fontosnak tekinti az Európai Bizottság 2023. július 5-én ismertetett, a precíziós nemesítéssel előállított fajták, valamint a szaporítóanyagokra vonatkozó javaslatát.

Véleményük szerint a precíziós nemesítés olyan innovatív tevékenység, amely a termesztett növények és a háziállatok tulajdonságainak jobbításával járul hozzá az egyre gyakoribb mezőgazdasági és éghajlati kihívások kezeléséhez, így különösen a kártevők, a tápanyaghiány és a szárazság problémáinak megoldásához.

Mint a mostani EU állásfoglalási tervezet is kiemeli, a precíziós nemesítésből származó, és az irányított mutagenezissel előállított állat- és növényfajtákat nem indokolt összemosni a géntechnológai nemesítés más termékeivel (GMO-kkal), ezért külön szabályozásuk egyértelműen indokolt.

Tekintettel arra, hogy a precíziós nemesítés a jobb fajták előállításával segíti a magyar gazdák tevékenységét, és általuk a magyar mezőgazdaság versenyképességének megőrzését, az IMBE javasolja az EU állásfoglalás elfogadását, valamint támogatja az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) és a „Termőföldtől az asztalig” (Farm to Fork) Stratégia céljait – zárul a közlemény.

(Fotó: Leopictures/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

1300 embert küldenek el: nagy bajban a bajor agrárcég

2024. december 16. 12:40

A mezőgazdasági és építőanyagokkal foglalkozó BayWa mezőgazdasági csoport 1300 állás megszüntetését tervezi a következő három évben.

Rekordmagasra emelkedett egyes európai műtrágyák ára

2024. december 16. 11:10

A műtrágyagyártók a magas gázárak miatt kényszerülnek a pétisó árának emelésére. A karbamid és az UAN-oldat árai egyelőre nem változtak.

Emelkedhetnek a közeljövőben a sertéshúsárak az EU-ban

2024. december 9. 12:10

A termelési költségek nőnek, és betegségek is terhelik a sertéságazatot. Emiatt várhatóan csökken az állatlétszám és nő a hús ára.

Novemberben kilőtt a Deere & Company árfolyama

2024. december 6. 15:40

A három legjobban teljesítő papír közé került 10,1 százalékos drágulással a Case, Steyr és New Holland márkákkal fémjelzett globális traktorgyártó CNH Industrial NV.

GMO kilátások Európában

2023. július 17. 08:10

A globális felmelegedés fokozódásával egyes szakértők az extrém hőmérsékleti viszonyokat és a szárazságot elviselni képes új (Genetically Modified Organisms/GMO-nak minősített) növényfajták használatát szorgalmazzák a mezőgazdaság további zavartalan működtetése érdekében. Az Európai Bizottság szóvivője szerint az új géntechnológiai eljárásokkal előállított növények kulcsszerepet játszhatnak a termés kártevőkkel, betegségekkel és az éghajlatváltozás kihívásaival szemben való fenntartható védelmének kidolgozásában.

Mexikóban a nem génmódosított kukorica előállítását kutatják

2023. szeptember 25. 06:10

Három méter magas kukoricaszár nőtt ki egy kiterjedt chapingói táblán, ami korai jele egy lehetséges jövőbeli alternatíva számára.

Nagy GMO-csata: Európai Parlament vs. Európai Bizottság

2021. április 15. 09:42

Az Európai Bizottság és az Európai Parlament összecsapni látszik GMO ügyben. Mi a GMO, és mi van a feszültség hátterében?

Először igazolták, hogy génszerkesztéssel módosított haszonnövény is azonosítható PCR alapú módszerekkel

2020. szeptember 18. 13:45

A GMO-mentes élelmiszerekért dolgozó civil szervezetek csoportja és egy élelmiszerkereskedelmi vállalat jelentette be a világon az első olyan molekuláris (qPCR) módszer kifejlesztését és közzétételét, amely alkalmas génszerkesztéssel létrehozott haszonnövény kimutatására.