A génmódosítás helyett a génszerkesztés lett az új kulcsszó a növénytermesztésben. Az Európai Unió utóbbival megengedőbbnek tűnik, a magyar álláspont azonban változatlanul szigorú.
Megkezdődtek a tárgyalások az új génkezelési technikák szabályozásáról az Európai Unióban. A magyar stratégia nem változik. Hazánk továbbra is kiáll az Alaptörvényben foglaltak, azaz a magyar mezőgazdaság GMO-mentessége mellett – olvasható az Agrárminisztérium közleményében.
2023. július 5-én jelent meg az Európai Bizottság jogszabályjavaslata az új génkezelési technikákkal (NGT) létrehozott génmódosított növények szabályozásáról. A javaslat az új génmódosított növényeket két kategóriába sorolja, és két különböző eljáráshoz köti azok felhasználását, forgalmazását.
Az első kategóriába sorolt növényeket teljes mértékben kivenné a jelenlegi GMO szabályozás alól. Ezen növények környezetbe történő kijuttatását, a javaslat szerint, semmiféle kockázatértékelés nem előzné meg, és jelölés, illetve nyomon követés nélkül kerülhetnének forgalomba.
A második kategóriába tartozó növények engedélyezésénél pedig számtalan könnyítést vezetne be, például sokkal kevesebb adatra, hatásvizsgálatra lenne szükség az ilyen növények termesztésének engedélyezéséhez, mint a korábbi GMO-k esetében. Mindezeken túl bizonyos növények esetén semmiféle utókövetésre sem lenne szükség, így a jövőben arra sem derülne fény, hogy van-e bármilyen káros hatása az adott terméknek.
A javaslat nem teszi lehetővé, hogy a tagállamok maguk dönthessenek arról, akarnak-e ilyen új génkezelési technikákkal előállított növényeket termeszteni a területükön vagy sem. Ez meglehetősen érzékeny kérdés Magyarország számára – jelentette ki a szaktárca.
Az utóbbi években megjelent új géntechnológiai módszerek – például a génszerkesztés – segítségével szinte bármilyen GMO-t létre lehet hozni. Magyarországon is számos ilyen kutatás folyik kutatóintézetekben, egyetemeken és magáncégeknél. Míg a zárt rendszerű felhasználások, azaz laboratóriumi kutatások, gyógyszerfejlesztések esetén a megfelelő biztonsági intézkedésekkel a környezeti és egészségügyi kockázatok kiküszöbölhetőek, addig a termesztés, ami valójában a növény környezetbe történő szándékos kijuttatását jelenti, olyan környezeti és egészségügyi kockázatokat hordozhat magában, amelyeket mindenképpen vizsgálni kell, mielőtt egy ilyen termék a piacra kerül – hangzik az Agrárminisztérium álláspontja.
A kérdésben közleményt adott ki az Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiai Egyesület (IMBE) is, amely jelentősnek, és Magyarország érdekeit tekintve fontosnak tekinti az Európai Bizottság 2023. július 5-én ismertetett, a precíziós nemesítéssel előállított fajták, valamint a szaporítóanyagokra vonatkozó javaslatát.
Véleményük szerint a precíziós nemesítés olyan innovatív tevékenység, amely a termesztett növények és a háziállatok tulajdonságainak jobbításával járul hozzá az egyre gyakoribb mezőgazdasági és éghajlati kihívások kezeléséhez, így különösen a kártevők, a tápanyaghiány és a szárazság problémáinak megoldásához.
Mint a mostani EU állásfoglalási tervezet is kiemeli, a precíziós nemesítésből származó, és az irányított mutagenezissel előállított állat- és növényfajtákat nem indokolt összemosni a géntechnológai nemesítés más termékeivel (GMO-kkal), ezért külön szabályozásuk egyértelműen indokolt.
Tekintettel arra, hogy a precíziós nemesítés a jobb fajták előállításával segíti a magyar gazdák tevékenységét, és általuk a magyar mezőgazdaság versenyképességének megőrzését, az IMBE javasolja az EU állásfoglalás elfogadását, valamint támogatja az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) és a „Termőföldtől az asztalig” (Farm to Fork) Stratégia céljait – zárul a közlemény.
(Fotó: Leopictures/Pixabay)
