31℃ 16℃
június 22. Paulina, Tamás
Növénytermesztés

Egyetemi paprika az űrben

Debreceni Egyetem

A HUNOR – Magyar Űrhajós Program keretében a Debreceni Egyetem kutatói hosszútávú űrmissziók élelmiszer-előállítását kiszolgáló rendszerek kifejlesztésén dolgoznak.

A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar szakemberei hazai, saját nemesítésű paprikafajtákkal azon dolgoznak, hogy az űrutazások, illetve -missziók alatt az asztronauták teljes értékű, nulla emissziós, friss, zamatos és ropogós zöldségeket nevelhessenek és fogyaszthassanak.

A VEGBOX TS elnevezésű kutatásban a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) szakemberei több innovatív űrkertészeti fejlesztést és tudományos kísérletet végeznek.

Az egyetemen már a 70-es években voltak olyan programok, amelyek az űrbe juttatott és visszaérkezett minták földi feldolgozásával foglalkoztak, a DE SPACE keretében, az egyetem űrkutatási programjában pedig napjainkban is számos munkacsoport dolgozik. Az agrárkar több évtizedes nemesítési programja most eljutott oda, hogy a Nemzetközi Űrállomáson (International Space Station) a DE által kinemesített paprikát tesztelhetnek, hogy mennyire alkalmas az űrbéli termesztésre – mondta a programot bemutató sajtótájékoztatón Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese.

Az űrkutatási program vezetője kiemelte: a nemesítési program központja a DE biotechnológiai alapokon működő üvegháza, a Biodrome, ahol zárt technológiák között termelnek paprikákat. Az itt nevelt növények közül kerülhetnek ki azok a fajták, amelyeket az asztronauták az űrben megehetnek.

A DE-SPACE program űrélelmezési csoportjában számos növénytermesztéshez kapcsolódó kutatást végeztünk. A vizsgálataink alapját adó termesztés alapvetően külső területeken folyt, az űrkutatási programban azonban lehetőség nyílt a komplex kutatási infrastruktúrát és humánerőforrást a zártrendszerű növénytermesztésben tesztelni. A VEGBOX TS programba szeretnénk hosszútávon bevonni a szakemberek széles körét: fizikusokat, biológusokat, illetve orvosokat – jelentette ki Veres Szilvia, a DE MÉK tudományos dékánhelyettese, a program koordinátora.

Fári Miklós, a DE MÉK Alkalmazott Növénybiológiai Tanszék professor emeritusa kiemelte: a program elsődleges célja az, hogy olyan paprikát nemesítsenek, amely űrkörülmények között, mikro- vagy akár zéró gravitációban is képes fejlődni.

Fontos, hogy a magyar űrpaprika minden része hasznosítható: a bioaktív hatóanyagokban gazdag levelei alkalmasak az emberi fogyasztásra, szárával pedig rovarokat tudnak táplálni – hangsúlyozta a kutatás koordinátora.

Fári Miklós beszámolt továbbá arról, a VEGBOX TS programban a szakemberek új űrnövénynevelő kísérleti eszköz fejlesztésén is dolgoznak, amely a mikro gravitációban speciális, integrált körforgásos rendszerű növénytermesztési technikák kidolgozását megalapozhatják. A projekt része mindezeken túl vetőmag-előkezelési, palántanevelési és termesztési technológiák tesztelése, valamint űrbiológiai feldolgozásra alkalmas zöld biomassza-termesztés fejlesztése is. Ezen a területen további űrnövény-jelöltek kutatását is végzik a debreceni szakemberek, például hazai nemesítésű különleges lucernával, óriás fűfélékkel, illetve különleges bioaktív anyagokat előállító bársonyka fajtákkal.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Változik a szabályozás: átláthatóbb vízhasználat a cél

2025. június 20. 14:10

2025 júniusától új rendelet szabályozza a mezőgazdasági kutak engedélyezését, de a háztartási kutak többségét továbbra sem érinti a változás.

Szója, ami „beszél”: érzékelők figyelik az egészségét

2025. június 15. 13:10

Szenzorokkal „megszólal” a szója: amerikai kutatók olyan eszközöket fejlesztettek, melyek a növények állapotát közvetlenül mérik.

Burgonya fókuszban – jövőépítés nemzetközi szemlélettel

2025. június 4. 16:10

A burgonya világnapjához kapcsolódó szakmai konferencián hazai és európai szakértők vitatták meg a termesztés, kereskedelem és fogyasztás aktuális kihívásait és lehetőségeit.

Globális felmelegedés: veszélyben az élelmiszernövények

2025. május 12. 08:10

A felmelegedés miatt a legfontosabb élelmiszernövények fele veszélybe kerülhet világszerte, főleg az alacsonyabb övezeteken.

Új, ősszel vethető lencsefajták

2019. május 14. 11:17

Bár a tavasz a lencse hagyományos vetési ideje, az utóbbi években egyre több kutatás és nemesítési program indult télálló fajták előállítására.

A növénytermesztők fajtaválasztását segítik – Kísérletek nemzetközi összefogásban

2023. május 29. 09:26

Az európai növénytermesztés és fajtaminősítés hatékonyságát segítő Horizon 2020-InnoVar projekt legfrissebb tudományos eredményeit mutatták be a kutatók a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézetében.

Sertéstenyésztés - magasabb szintre kell lépni

2021. március 3. 08:36

A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusának (jogelőd Kaposvári Egyetem) és a Debreceni Egyetem konzorciuma egy jelentős, 4 éven átívelő növénytermesztési és takarmánygyártási, valamint -felhasználási kutatás-fejlesztési projektet indított 2016 őszén, amit a Széchenyi 2020 Program keretében, az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával – 1,935 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással – valósított meg. A projekt legfontosabb eredményeiről Krzyzewsky Nórával, a Bonafarm Csoport minőségirányítási és kutatásfejlesztési igazgatójával, egyben a projekt vezetőjével, Tossenberger Jánossal, a projekt szakmai vezetőjével, Dobos Attilával, a Debreceni Egyetem AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ vezetőjével és Tenke Jánossal, a Bóly Zrt. sertéságazati takarmányozási vezetőjével beszélgettünk.

Növénytani virtuális adatbázist hoztak létre a Debreceni Egyetemen

2020. szeptember 2. 12:17

A gyűjteményt tízéves tanszéki munkát követően, egy európai uniós projekt keretében hozták létre.