Franciaország felülvizsgálati javaslatot tett közzé, amely megtiltja a húsnevek, például a "steak" és a "borda" elnevezés használatát az országban előállított növényi alapú élelmiszereknél. Ezzel igyekeznek elkerülni bizonyos húsokra vonatkozó "félrevezető állítások" használatát.
Az Európai Unióban elsőként próbálkozott ilyen korlátozás bevezetésével Franciaország, ahol már tavaly júniusban megpróbálták ezt elfogadtatni. Azonban az ország legfelsőbb közigazgatási bírósága egy hónappal később felfüggesztette a szabályozást, azzal érvelve, hogy az nem egészen egyértelmű és túl gyorsan akarták bevezetni.
A növényi alapú fehérje globális piaca az elmúlt években meredeken emelkedett, elsősorban a környezetbarát és egészséges élelmiszerek iránti kereslet növekedése miatt. Az ipar gyakran hivatkozik a húskészítményekre, ami ellenérzést vált ki az állattenyésztők és a húsfeldolgozók körében Franciaországban is, az EU legnagyobb mezőgazdasági termelőjénél.
Az új rendelettervezet, amely csak a Franciaországban gyártott és értékesített termékekre vonatkozik, betiltja a 21 húsnévből álló lista használatát a fehérjealapú termékek leírásánál, beleértve a „steak”, a „borjúszelet”, a „borda”, a „sonka” vagy a „hentes” szavakat.
Azonban több mint 120 húshoz kapcsolódó elnevezés, mint például a „főtt sonka”, „baromfi”, „kolbász” vagy „bacon” használata továbbra is engedélyezett lesz, feltéve, hogy a termékekben típustól függően a növényi fehérje nem halad meg egy bizonyos mennyiséget a 0,5 százalék és 6 százalék közötti sávban.
Ez az új rendelettervezet tükrözi azon szándékunkat, hogy véget vessünk a félrevezető állításoknak és elnevezéseknek a húskészítmények területén. Ezeket az elnevezéseket nem lehet használni olyan élelmiszereknél, amelyek nem tartalmaznak megfelelő mennyiségben húst”
– mondta Marc Fesneau francia mezőgazdasági miniszter közleményében.
Ez átláthatóság és lojalitás kérdése, amely megfelel a fogyasztók és a termelők jogos elvárásainak”
– tette hozzá.
A „hamburger” szó, amelyet számos márka használ a fogyasztók érdeklődésének felkeltésére, nem szerepel a listákon.
A rendelet a közzététel után három hónappal lép hatályba, hogy a piaci szereplőknek legyen idejük a címkézés módosítására – számolt be a nemzetközi mezőgazdasági szaksajtó a brit Thomson Reuters hírügynökségre hivatkozva. Azt sem szabályozzák a gyártók számára, hogy a hatálybalépése előtt, vagy legkésőbb a közzétételt követő egy éven belül értékesítik-e az összes címkézett termékkészletet.