Hivatalosan kiemelkedő búzatermésről szólnak a kínai híradások, ám az ázsiai szuperhatalom mégis jelentős terményfelvásárlásba kezdett. Mi állhat a háttérben?
Hiába a világ egyik legnépesebb állama, amely az egyik legerősebb gazdasággal rendelkezik, Kína még ma is gyakran „titkolózik” a megtermelt javait illetően. Mostanában például azt találgatják a szakértők, mennyi gabonát termelhetett idén az ázsiai szuperhatalom, és miért szánta el magát ezen a téren jelentős importra.
Az Agrarheute című német mezőgazdasági lap szerint Kína számára rosszul jött, hogy május végén Henan tartományban (ahol az ország búzájának negyedét termesztik) 6 napig tartó folyamatos, heves esőzés rontotta le a terméskilátásokat. Ez volt az utóbbi 10 év legnagyobb kárt okozó csapadékhulláma.
Ennek ellenére Kína kimagasló búzatermésről adott hírt, aminek részben ellentmond, hogy ugyanakkor a terményimportja meredeken kezdett felfelé ívelni, miközben a búzaárak is magasan maradtak.
Az esőzések nyilvánvalóan sokat rontottak az általuk megtermelt kalászos minőségén, és ez természetesen kihat a globális búzapiacra is.
Kína az utóbbi hetekben jelentős mennyiségű búzát és árpát vásárolt Európából, nagyobb mértékben Franciaországból, valamint Ausztráliából. A 2023/2024-es gazdasági évben alighanem egyértelműen a kínaiak válnak a világ legnagyobb búzaimportőreivé.
Az aktivitásuk a globális árakon is meglátszik: miközben 2022 júniusában 435 dollár volt a búza tonnája, addig 2023 elején már 464 dollárt kértek érte. A búza tonnánkénti ára akkor 43 dollárral alakult magasabban a kukoricáénál, így a kalászos kiszorult a takarmány-alapanyagok közül, de még 2023 első felében 79 dolláros árzuhanás volt tapasztalható a búza belső piacán.
A májusi-júniusi esőzések viszont Kína búzatermő területeinek 30 százalékát érintették károsan, ami megint csak új helyzetet teremtett. Az árak felfelé indultak, és a magas hozamok ellenére az országnak immár nagy mennyiségű jó minőségű búzára lett szüksége, jóval többre az USDA (az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma) által prognosztizált 11 millió tonnánál.
Az importált termény nagy része magas minőségű, malmi felhasználás céljára, míg a takarmányüzemeknek csak kisebb mennyiséget vásároltak eddig. A kínaiaknak ugyanakkor nem kell félniük az „éhen halástól”, hiszen elemzők szerint már így is a világ legnagyobb búzakészletével rendelkeznek, amely akár 139 millió tonnára is rúghat. Ez a globális készletek bő felét jelenti.
(Fotó: Agate Travel/Facebook)
