Állattenyésztés

Több ezren fogtak bele ebbe a különleges üzletbe Afrikában

Agrofórum Online

500 grammos súly, 10 centiméteres testhossz – az Elefántcsontpart környékén élő, tekintélyes megjelenésű és kedvelt csemegének számító óriáscsigák a növényvédő szerek és az erdőirtások újabb áldozataivá válhatnak.

Annak érdekében, hogy ezt a különleges fajt megmentsék a kipusztulástól, továbbá hogy többletbevételre tegyenek szert, a helyiek erre a célra kialakított gazdaságokban tenyésztik a csigákat.

„A csigatenyésztés olcsó, nincs szükség hozzá állatgyógyászati termékre és állatorvosra, sem egyéb kiadásokra. Összességében az eljárás egyszerű, természetes és organikus” – mondta a csigatenyésztéssel foglalkozó helyi szervezet elnöke.

Ennek köszönhetően egy képzés elvégzése után több ezer elefántcsontparti fogott bele a csigabizniszbe, így 5 év alatt 25-ről 250 tonnára emelkedett a havi megtermelt mennyiség. A csigát elsősorban a húsáért tenyésztik, ami édeskés és nagyon jó ízű a helyiek szerint.

„Beavatjuk a gazdálkodókat a csigatenyésztés rejtelmeibe, segítünk nekik elkezdeni, majd a csigákat megvásároljuk. A csiga többi része sem megy kárba: a háza a helyi állatállomány takarmányába kerül, a nyálkája pedig kozmetikai termékekbe, illetve kizárólagos jogokat szereztünk szappan készítésére is” – tette hozzá a csigaszervezet vezetője.

A szervezet központjában négy asszony készít szappant és tusfürdőt a nyálkából, amelyet kókuszolajjal vegyítenek, zöld festéket adnak hozzá és illatosítanak. Így hetente átlagosan 5000 szappant és tusfürdőt tudnak eladni. Állítólag a csiga nyálkája hidratáló, nedvesítő hatású, és lassítja a bőr öregedését.

Az elefántcsontparti erdők közel 90%-a tűnt el az elmúlt 60 évben a mezőgazdasági művelés terjedése miatt. Az erdőirtásban a kókusz szerepe a legjelentősebb, ennek termesztésében az ország világelsőnek számít. Sajnos nemcsak a csigákat, hanem a teljes flórát és faunát, sőt az ott élőket is veszélyeztetik a növényvédő szerek és az éghajlatváltozáshoz is hozzájáruló egyéb szennyező anyagok.

(Fotó: Onésime Iba/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Segítség a száj- és körömfájás miatt károsult gazdálkodóknak

2025. április 1. 11:10

A ragadós száj- és körömfájás miatt nehéz helyzetbe került gazdálkodók anyagi támogatást igényelhetnek a Bérgarancia Alapból.

Száj- és körömfájás: lezárások és kényszervágások jönnek

2025. március 27. 11:10

Újabb hazai szarvasmarhatelepen igazolta a Nébih a rendkívül fertőző száj- és körömfájás jelenlétét, ezúttal Győr-Moson-Sopron vármegyében.

Tojótyúkok ketreces tartása: Csehország uniós tilalmat sürget

2025. március 16. 11:10

Csehország 2027-től betiltja ezt a tartási formát, ezért a cseh tojástermelők egyenlő versenyfeltételeket szeretnének az uniós piacon.

Madárinfluenza Csongrád-Csanádban: új gócpontot találtak

2025. március 14. 08:10

Madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Csongrád-Csanád vármegyében.

A háborús Ukrajnában kezdtek gazdálkodásba, lakásvásárlás helyett

2023. november 23. 08:10

A háború miatt Volodimir Mironenko és barátnője, Veronika Harkivból Ivano-Frankivszkba költözött. Új lakóhelyükön saját vállalkozásba kezdtek, amelyben mikrozöldeket és ehető virágokat termesztenek.

Egy pillanat alatt elpusztult a 30 éves vállalkozás

2023. december 12. 15:10

Az ukrán zöldségtermesztő elmesélte, mit tett a háború a gazdaságával és az üvegházaival.

Minden cseppjében családi vállalkozás

2020. január 10. 06:36

Az egykor egy tehénnel induló „vállalkozás” ma már mintegy 160 állatot számláló állománnyal rendelkezik, és a DARASSA TEJ Kft. termékei is felkerültek a hazai élelmiszerláncok polcaira.

Több mint egy mester, több mint egy mesterség - debreceni mézeskalács manufaktúra

2020. január 19. 10:36

Radics László népi iparművésszel, a Népművészet Mesterével, a szakmája gyökereiről, a több száz éve megőrzött eszközökről, alapanyagokról beszélgettünk.