500 grammos súly, 10 centiméteres testhossz – az Elefántcsontpart környékén élő, tekintélyes megjelenésű és kedvelt csemegének számító óriáscsigák a növényvédő szerek és az erdőirtások újabb áldozataivá válhatnak.
Annak érdekében, hogy ezt a különleges fajt megmentsék a kipusztulástól, továbbá hogy többletbevételre tegyenek szert, a helyiek erre a célra kialakított gazdaságokban tenyésztik a csigákat.
„A csigatenyésztés olcsó, nincs szükség hozzá állatgyógyászati termékre és állatorvosra, sem egyéb kiadásokra. Összességében az eljárás egyszerű, természetes és organikus” – mondta a csigatenyésztéssel foglalkozó helyi szervezet elnöke.
Ennek köszönhetően egy képzés elvégzése után több ezer elefántcsontparti fogott bele a csigabizniszbe, így 5 év alatt 25-ről 250 tonnára emelkedett a havi megtermelt mennyiség. A csigát elsősorban a húsáért tenyésztik, ami édeskés és nagyon jó ízű a helyiek szerint.
„Beavatjuk a gazdálkodókat a csigatenyésztés rejtelmeibe, segítünk nekik elkezdeni, majd a csigákat megvásároljuk. A csiga többi része sem megy kárba: a háza a helyi állatállomány takarmányába kerül, a nyálkája pedig kozmetikai termékekbe, illetve kizárólagos jogokat szereztünk szappan készítésére is” – tette hozzá a csigaszervezet vezetője.
A szervezet központjában négy asszony készít szappant és tusfürdőt a nyálkából, amelyet kókuszolajjal vegyítenek, zöld festéket adnak hozzá és illatosítanak. Így hetente átlagosan 5000 szappant és tusfürdőt tudnak eladni. Állítólag a csiga nyálkája hidratáló, nedvesítő hatású, és lassítja a bőr öregedését.
Az elefántcsontparti erdők közel 90%-a tűnt el az elmúlt 60 évben a mezőgazdasági művelés terjedése miatt. Az erdőirtásban a kókusz szerepe a legjelentősebb, ennek termesztésében az ország világelsőnek számít. Sajnos nemcsak a csigákat, hanem a teljes flórát és faunát, sőt az ott élőket is veszélyeztetik a növényvédő szerek és az éghajlatváltozáshoz is hozzájáruló egyéb szennyező anyagok.
(Fotó: Onésime Iba/Pixabay)