Melyek az Európai Unió elsődleges mezőgazdasági területei? Ezt mutatja meg az Eurostat térképe, egészen meglepő összefüggésekre világítva rá.
Az Eurostat egészen kifinomult rendszert fejlesztett ki annak érdekében, hogy az Európai Unió egyes térségei közötti eltérések pontosan mérhetők legyenek. A NUTS (vagyis a Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája) 1-es szintjén Magyarország csupán három országrészre oszlik, a NUTS 2 nyolc tervezési-statisztikai régióból áll, míg a NUTS 3-as szint a megyéknek és Budapestnek felel meg.
Ez utóbbi alapján készült el az az aprólékos térkép, amely tökéletesen megmutatja, hogy az EU-régiók közül melyek támaszkodnak leginkább a mezőgazdasági termelésre. Az alábbi ábrán minél sötétebb egy terület, annál inkább az agráriumból élnek a legtöbben:
Valószínűleg sokak számára meglepő, hogy Portugália, Lengyelország, Románia és Görögország vezetnek ezen a téren, míg Magyarországon a Szabolcs-Szatmár-Beregtől Baranyáig húzott vonal alatt sötétebbek a régiók.
2020-ban az EU összes munkavállalójának a 4,5 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, ami körülbelül 9,4 millió embert jelent. Ez meglehetősen kevés a közösség 448 millió lakosához képest, ám ez is jól mutatja, hogy a fejlett agrárium ennyi gazdálkodóval is képes gondoskodni a kontinens ellátásáról, sőt exportra is termelni.
Romániában akadnak olyan régiók (Vaslui és Neamţ), ahol 61, illetve 51 százalék körül alakul a mezőgazdaságban dolgozók aránya, ami az egész EU-ban a legmagasabbnak számít. Nálunk Békés jelenti a csúcsot, de ott is „csupán” 13 százalékos arányt mértek.
Összességében 114 olyan uniós régió van, ahol 16,5 százalék fölötti a mezőgazdaságban, erdészetben és halászatban tevékenykedők aránya. A másik végletet az a 137 régió jelenti, ahol az agráriumhoz köthető dolgozók aránya a 0,5 százalékot sem éri el.
(Fotó: sgrunden/Pixabay)
