Valóban a NAK által telepíttetett Jégert rendszer a felelős az idei év példátlan aszályáért? Annyi bizonyos, hogy tudatos időjárás-módosításról van szó, amelynek akár ilyen kiszámíthatatlan következménye is lehet.
Azt hihettük, hogy az évszázad aszályát hozó 2022-es év után rosszabb már nem következhet a magyar mezőgazdaság számára. Ám idén még pusztítóbb csapadékhiány és gyakran 40 Celsius-fok fölötti nappali csúcshőmérsékletek sanyargatták a termést, az állatállományt és így végső soron a gazdálkodókat. Végső elkeseredésükben a termesztők az Országos Jégkármérséklő Rendszert (Jégert) találták hibásnak a kialakult helyzetért, ezért az új kormányzat azt több megyében le is kapcsolta az érintettek kérése alapján.
A helyzet mindezzel együtt sem sokat javult, hazánk jelentős részén az ősz is száraznak bizonyult eddig. A HungaroMet szerint az 1901 óta folyó mérések alapján a mostani volt a hetedik legszárazabb szeptember, az országos csapadékátlag mindössze 15,1 mm volt, ami 74 százalékkal elmarad a szokásostól (az Alföldön általában 10 mm alatt maradt). Ráadásul a középhőmérséklet is 17,7 Celsius-fokra emelkedett, 1,7 fokkal haladva meg az éghajlati normált.
Egyelőre nem nagyon érzékelhető tehát pozitív változás a Jéger lekapcsolása óta, igaz, jelentős jégkárok sem keletkeztek az elmúlt néhány hónapban. A vészes csapadékhiány mögött a VulcanAgro Kft. alapító-tulajdonosa szerint is a jégkármérséklő rendszer hatása áll, ezért 14 ezer aláírást tartalmazó petíciót nyújtott át a leállítás érdekében Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszternek.
Nem mindig indokolt a használata
Vázsonyi László a közelmúltban egy „sztármeteorológus”, Pártai Lucia véleményét is kikérte a témában, aki nem habozott kimondani, miszerint Magyarországon időjárás-módosítás zajlik. A NAK által működtetett 986 darab generátor erre egyértelműen alkalmas, bár nem példátlan a megoldás, vannak korábbi előzményei. Mielőtt a Jéger 2018-ban elindult, előtte 5–8 évig már kipróbálták a francia licencű generátorokat, ám mindössze két területén (borvidékén) az országnak. De csupán akkor indították be azokat, amikor nagyon nagy volt a valószínűsége annak, hogy komoly károkat okozó, heves jégeső alakulhat ki.
Az ezüst-jodid oldat égetésével működő gépeket egymástól 6–8 kilométeres távolságban célszerű elhelyezni, ezt azonban nem mindenhol tartják be. Vázsonyi László információi szerint például Budapest területén ennél sokkal sűrűbben telepítettek generátorokat (nemcsak a NAK-éról van szó). A jégeső egyébként nem mindig ártalmatlanítható, 2010-ben például egy dél felől belépő szupercella (tornádó erejű széllel) egy 10 km széles sávban, 70 km hosszban mindent letarolt – az ilyenek ellen a Jéger sem védene.
A teljes beszélgetés itt tekinthető meg:
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
