Az idei év nem a legrosszabb eredményeket hozta gabonatermés tekintetében. Hogy mi határozza meg az árak alakulását, hová lett, vagy hová lesz az Ukrajnából származó, gyakran kérdéses minőségű termény, és ez hogyan csapódik le az európai uniós élelmiszerláncban, arról érdemes tájékoztatni a magyar fogyasztókat is. A témával kapcsolatos kérdéseket körüljárva, és vezérelve attól a szándéktól, hogy derüljön több fény a valóságra, Petőházi Tamással, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökével készült interjú.
Az idei hazai gabonatermésünket hogyan értékeli?
PT.: 2022-ben jelentős, történelmi léptékű aszály rázta meg országunkat. Az őszi kalászosok esetében még értékelhető, azonban a kapás növények esetében már rekord alacsony termés alakult. A napraforgónál 30-40%-os kiesést, a kukoricánál a 60-70%-os terméskiesést tapasztalhattunk, így 2,7 millió tonna hozammal számolhatunk figyelembe véve, hogy a növény helyenként nem is hozott termést. Ennek következtében 2022 őszén, a kedvező bekerülési költségek, árak alapján úgy gondolták, hogy az őszi kalászosok területének növelése megoldás lehet. Őszi árpát kiemelkedő mennyiségben, 397.000 ha területen vetettek a gazdák, valamint újra egymillió ha felett vetettünk őszi búzát. 2023 tavaszán szerencsére kedvező volt az időjárás, ami elmondható az egész szezonról is, így az őszi kalászosok termése jól alakulhatott: 5,6 millió tonna búza termett, és megközelítőleg ilyen termést adott az őszi árpa is. A kukorica és napraforgó vetésterülete csökkent és megközelítőleg kukoricából 6 millió tonnás végeredmény várható hazánkban. A háromtonnás átlagot sajnos nem értük el napraforgóból, és kétmillió tonna alatt maradtunk napraforgótermésben is.
A piaci viszonyok 2023 tavaszától jelentősen megváltoztak azzal, hogy az ukrán export mind szárazföldi, mind tengeri fronton beindult. Számos, alapvetően lengyel és magyar gabonát vásárló nyugat-európai ország átállt az ukrán gabona vásárlására, melynek következtében kedvezőtlen áralakulás indult be. Így, mondhatni veszteséget termel még az is, aki nagyon jó átlagon áll. Kalászosok vonatkozásában úgy látom, hogy 100-150 ezer forint/ha a veszteség mértéke, a termelőknél, mely a kukoricánál még nem látható pontosan.
Egyik, közelmúltban rendezett eseményen azt mondta, hogy első sorban a globalizáció következménye, hogy a mai árak a nemzetközi tőzsdéhez kötődnek. Az árképződésnek több köze van a geopolitikához, mint magához a termeléshez. Ezt kifejtené?
Comodity árutőzsdei termékekről beszélve körülbelül 50 tényező befolyásolja a világon a gabonaárakat. A befolyásoló tényezőket különböző módon lehet csoportosítani, vagyis lassan, gyorsan ható, nagy amplitúdójú mozgást kiváltó, vagy kisléptékű tényezőkre. Mindig vannak olyan faktorok, amelyek sokkal erősebben fejtik ki hatásukat egy szezonon belül. Régen a növények állapotából, vetésszerkezetből következtethettünk az árakra. A globalizáció hatására azonban a 2000-es évek elejétől elkezdtük figyelni a chicagoi, MATIF tőzsdék alakulását, mivel, különös tekintettel a gabonaterményre, minden második kg gabonánk exportra került hazánkból.
A háború kirobbanásával az áralakulást jelentősen meghatározó körülménnyé váltak a logisztikai problémák is. A tavalyi árugrás oka is abban keresendő, hogy a szokványos, Oroszországból és Ukrajnából induló, fekete-, illetve földközi-tengeri kiszállítás a háború következtében megszűnt, és hónapokig nem hagyta el áru Ukrajnát, miközben a háborút megelőző időszakban az ország 5 millió tonnányi gabonát exportált tengeren keresztül havonta.
A szárazföldi szállítás felvetődött mint alternatíva, azonban ilyen úton legfeljebb kétmillió tonna áru mozgatása lehetséges.
Ukrajna rég óta szóban forgó európai uniós csatlakozása milyen gabonapiaci helyzetet vetít előre?
A háború kirobbanása előtt is sokat foglalkoztunk a kérdéssel. Akkor azt gondoltuk, hogy 10-15 év az a távlat, amíg a probléma bekopogtat az ajtónkon. Sajnos azonban a háború kitörésével ez egy év alatt bekövetkezett. Az Európai Unió részéről könnyelmű hozzáállást tapasztalhatunk a téma ügyében. Véleményem szerint a következő európai uniós választások nagy fordulatot vehetnek ebben a kérdésben. Több válaszlehetőség létezik: minden ukrán áru előtt megnyílnak a határok, és erre már van is egyéves precedens. Mára látszik, hogy ez az út nem járható, hiszen 2-3 millió tonna gabonával hatalmas káosz alakulhat ki az Unióban, kedvezőtlen hatást gyakorolva a termelői társadalomra.
A 26, európai uniós tagállam közül csupán 6 exportál gabonát, az összes többi importőr. Ha számolunk egy, a csatlakozást megelőző kodifikációs eljárással, amely során ugyanazokat a szabályokat írják elő Ukrajna számára, amelyeket számunkra is az eus csatlakozásunk környékén, az jelentősen megváltoztatná az ukrán termelés és export irányát. Legjárhatóbb útnak az ukrán árukra történő kvóták bevezetését tekintem. Egy biztos: a témakörnek rendkívül komoly élelmiszer-biztonsági aspektusa is van. Ukrajnában – nincsenek élemiszerbiztonsági előírások, de elmondható ez minden európai unión kívüli harmadik világbéli országról is. Ennek következtében az uniós lakosságot tájékoztatni kellene a felmerülő kérdéseket illetően.
Annak idején az európai uniós termelők az élelmezésbiztonsági követelményeket azért fogadták el, hogy az uniós lakosság és haszonállat-állomány biztonságát növeljék. Ez egyik percről a másikra szűnt meg azzal, hogy ukrán alapanyagok kerülnek be hazánkba, és az élelmiszerláncba, azok olcsósága miat. Kötelességünknek tartom, hogy az európai uniós lakosságot tájékoztassuk erről.
A beáramló áru minőségét milyennek ítéli meg?
Évjárattól függ, de mivel nincsenek valódi előírások, a termelők olyan készítményt használnak, ami rendelkezésükre áll. Képzelhetjük, hogy háborús helyzetben mit használhatnak…valószínűleg a beszerzési források jelentősen korlátozottak. A probléma mostanság fog kiéleződni, amikor olyan tételeket találnak Nyugat-Európában, ami teljesen összeférhetetlen az európai termeléssel. Van egy nagyon komoly elvi kérdés, amit tisztázni szükséges, és az Európai Unió jelenleg nem hajlandó rá. Az pedig az, hogyha tíz évvel ezelőtt egy hatóanyagot kivontak az Európai Unióban, hogy fogadhatjuk el egy ukrán importból származó termékben? Ezt a kérdést kell tisztázni, és amíg ez nem valósul meg, addig nem tudunk lépéseket tenni.
A toxin-, és szermaradékméréseket mi akadályozza?
Amikor a kiszállítások megkezdődtek, mindenki arra számított, hogy a tételek tranzitban mennek át majd hazánkon. Ezeknek a vizsgálatoknak komoly költség- és időigénye van. A tranzit segítése miatt nem vizsgálták a tételeket. Sajnos kiderült, hogy a szárazföldi szállítás jóval költségesebb (6-8*) mint a tengeri szállítás. A termékekben kell vizsgálni, hogy hogyan jelennek meg a maradékok, szennyeződések.
Az idei termés elég jól alakult hazánkban is. A raktárak nagy része azonban telített. Milyen kapacitásra lenne még szükségünk ilyen körülmények között?
Megközelítőleg 22 millió tonna jó minőségű raktárkapacitással rendelkezünk. Emellett 3-4 millió tonnányi kényszertároló kapacitásunk van. Úgy gondoljuk, hogy a 20-21 millió tonna környéki raktárkapacitás jelenleg tele van. Nem tudjuk pontosan, hogy mennyi ukrán áru került áttárolásra Szlovákiából, vagy éppen Lengyelországból. A Schengeni határ miatt Romániából van egy adatunk, miszerint 2022-ben 172 ezer kamionnal több jött be Romániából, mint az azt megelőző évben, 2021-ben. Hogyha feltételezzük, hogy ebből a mennyiségből ,,csupán” százezer kamionnyi volt gabona, akkor az 2,4 millió tonna terménynek felel meg.
Hazánkban jelenleg 24 termékre van behozatali tilalom, de a tranzitot engedélyezzük. Jelenlegi körülmények között, hogyha Ukrajnából hoznánk gabonát, a szállítási költségeket kalkulálva, drágább lenne, mint a jelenlegi magyar áru: valószínűleg ez védi meg a piacot.
Ilyen inputanyagárak mellett hogyan látható a jövő év nyereségessége?
A jelenlegi árszinten még támogatások mellett sem lehet majd jövedelmezően termelni. Hogyha az árak változnak, akkor lehetséges lesz. 2022 őszén egy hatalmas inputanyagár-robbanás zajlott le Európában, mely különösen a műtrágyákat érintette. A földgáz eredetű nitrogén műtrágyák áremelkedése párhuzamosan zajlott a gázárnövekedéssel: a 2021-es 70-80.000 Ft-os szintről 2022 októbere környékére 400.000 Ft-ra emelkedet. Ez mára jelentősen visszaesett, de hatalmas bizonytalanság övezi a kérdést.
Akik megégették magukat e tekintetben, azok még óvatosabbak, és azt is hozzá kell tenni, hogy a pénzügyi tartalékok is kezdenek elfogyni, vagy már számos helyen el is fogytak.
Meddig érdemes tárolni a terményeket?A gazdák szeretnek kivárni…
A termények biológiailag alkalmasak arra, hogy több évig tárolhatók legyenek megfelelő körülmények között, és ugyanazt a minőséget adják. A piac szemontjából látni kell, hogy a szántóföldi növénytermesztésnek volt 8 jó éve, de sajnos az elmúlt két év nem tartozik bele. Azok a kényelmi állapotok, melyeket a keresleti piac határozott meg, megszűntek. Immár kínálati piac van, vagyis a termelőnek kell vevőt keresnie a termékére. Az árszint jóval alacsonyabb, az alku lefelé halad. A három részletben való értékesítés klasszikus példa, amely eddig elmaradt, és megoldást kínálhat a helyzetre. A kínálati piacnak megfelelően kell új stratégiában gondolkodni a termelőknek.
Az európai zöld megállapodás mennyire érinti a raktározásban használatos szereket? Ez mennyire okoz problémát?
A szabályozás már a Green Deal előtt érintette a készítményeket. 2000 körül a Cut-off kritériumok kapcsán indultak el a szerkivonások az Európai Unióban. A zöld átállást az Európai Parlament az elmúlt időszakban lesöpörte az asztalról. Ne felejtsük el, hogy az Európai Parlamenti választások lesznek, és nagyon komoly szavazótábort veszíthet el a vezetőség, hogyha ebbe a kérdéskörbe rugalmatlanságot mutatna. Nyugat-Európában a bio gazdaságok helyzete nem túl rózsás, a termelők lehetetlen helyzetbe jutva elkezdték felszámolni a gazdaságaikat, hiszen azt az árat, amely megilletné őket a lakosság nem hajlandó megfizetni, egyre romló anyagi körülményeik miatt…
