2020 óta La Niña állapot uralkodott a trópusi Csendes-óceán térségében, mely jelentős befolyást gyakorolt a légköri nedvesség eloszlására, ezzel hozzájárulva a globális szárazság és aszály kialakulásához, ami többek közt Magyarországon is jelentkezett.
Két és fél év után, az elmúlt hetekben, hónapokban újra beköszöntött ellentétes hatásokkal bíró párja, az El Niño, mely az egyenlítői Csendes-óceán felszínhőmérsékletének pozitív anomáliájához köthető természeti jelenség.
A tanulmányból kiderül, hogyan működik, miként hat a trópusok, valamint a mérsékelt öv időjárására és klímájára, mi köze a Medárd-időszaki zivatarok megjelenéséhez hazánkban, s hogyan hat a globális átlaghőmérséklet alakulására.
Az ENSO jelenség (El Niño – Déli Oszcilláció) időszakosan ismétlődő természeti jelenség, amely a trópusi Csendes-óceánban fordul elő, s amely körülbelül 3-7 éves ciklusokban a felszíni vizek hőmérsékletének változását jelenti.
Ez a változás a normálishoz képest 1-3 Celsius fokos melegedést vagy hűlést jelent.
Ez az ingadozó melegedési és lehűlési mintázat közvetlen hatással van a csapadék eloszlására a trópusi területeken, és jelentős hatással lehet az időjárásra, valamint a klímára világszerte. Az ENSO-ciklusnak két ellentétes fázisát különböztetjük meg, amelyek az El Niño és a La Niña, emellett létezik egy harmadik, semleges fázis.
Pozitív fázis
Az El Niño jellemzője a trópusi Csendes-óceán középső és keleti részén lévő óceáni felszín felmelegedése, az átlag feletti tengerfelszíni hőmérséklet, ez a pozitív fázis. Az El Niño esetén csökken a csapadék mennyisége Indonézia fölött, míg növekszik a trópusi Csendes-óceán középső és keleti részén.
A jellemzően keletről nyugatra fújó alacsony szintű felszíni szelek gyengülnek, vagy időnként megfordulnak. Minél magasabb a tengerfelszínhőmérséklet, azaz minél inkább eltér az átlagostól pozitív irányba, annál erősebb az El Niño fázis.
Lehűlés, csapadék
A La Niña esetén az óceáni felszín lehűl, az átlagosnál alacsonyabb tengerfelszíni hőmérséklet figyelhető meg a Csendes-óceán középső és keleti trópusi részén. La Niña esetén nő a csapadék mennyisége Indonézia fölött, míg csökken a Csendes-óceán középső és keleti részén.
A szokásos keleti szél az Egyenlítő körül megerősödik. Minél alacsonyabb a tengerfelszínhőmérséklet, azaz minél inkább eltér az átlagostól negatív irányba, annál erősebb a La Niña fázis.
A semleges fázis nem tartozik sem az El Niño, sem a La Niña kategóriába. A csendes-óceáni trópusi tengerfelszíni hőmérsékletek általában közel vannak az átlagoshoz.
Az elmúlt években, 2020-tól kezdődően egy rövid ideig tartó semleges fázissal történő megszakítással La Niña fázis uralkodott, mely az utóbbi hetekben, hónapokban elkezdett változni. A jelenséget folyamatosan követő, amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) megerősítette, hogy májusban a Csendes-óceán mind a négy El Niño-régiójában a tengerfelszínhőmérséklet heti átlagai a sokévi átlagtól több, mint +0,5 °C-kal eltértek, azaz megerősítették az El Niño beköszöntét.
Eddigi ismeretek szerint az idén májusi, tengerfelszín alatti 300 m átlagos hőmérséklete volt a negyedik legmelegebb májusi érték az 1979-től tartó adatsorban, melyet az 1980-as, 1997-es és 2015-ös májusi értékek múltak felül, s melyekből a 2015-ös és az 1997-es erős El Niño fázisnak bizonyult, ám ez közel sem biztos, vagy kizárólagos mutatója egy erős El Niño időszaknak.
(Fotó: JodyDellDavis/Pixabay)
