Bulvár

Fémben gazdag bolygók keletkezését figyelték meg magyar kutatók

HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Az embereket régóta foglalkoztatja, hogyan alakult ki a Föld és a Naprendszer. Bolygónk jelenlegi állapotából kiindulva a tudósok vissza tudták követni a Föld történetét a kezdetekig. Ma már tudjuk, hogy a Föld abból a porból alakult ki, amely 4,5 milliárd évvel ezelőtt korong alakban körülvette az újszülött Napot. A Naprendszer eredete olyan távoli fiatal csillagok keresésével is tanulmányozható, mint amilyen a Napunk is lehetett kialakulásakor.

Ma már tudjuk, hogy a Föld abból a porból alakult ki, amely 4,5 milliárd évvel ezelőtt korong alakban körülvette az újszülött Napot. A Naprendszer eredete olyan távoli fiatal csillagok keresésével is tanulmányozható, mint amilyen a Napunk is lehetett kialakulásakor.

Egy ilyen csillagot figyelt meg egy nemzetközi kutatócsoport Dr. Varga József, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársa vezetésével és több magyar kolléga részvételével.

A csillagot körülvevő korongban lévő por anyagösszetételének vizsgálatával a kutatók elsőként szolgáltattak kézzelfogható bizonyítékot vas jelenlétére, amit a fiatal csillagok körüli korongok porában eddig csak gyanítottak. Az eredményeket bemutató tanulmány az Astronomy & Astrophysics tudományos folyóiratban jelent meg.

A kutatók által most vizsgált rendszer a tőlünk 500 fényév távolságban levő HD 144432 jelű fiatal csillag, amelyet egy poros korong vesz körül. A kutatók az Európai Déli Obszervatórium (ESO) chilei Paranal Obszervatóriumának VLTI interferométerével térképezték fel a korongot.

Az új adatok eddig sosem látott részleteket fedtek fel a korong belső régiójáról, megmutatva, hogy a por három gyűrűben koncentrálódik. Ez az első alkalom, hogy ennyire összetett gyűrűs szerkezetet észleltek egy csillag körüli korong belső régiójában.

A Naprendszerrel összehasonlítva a HD 144432 legkisebb gyűrűje a Merkúr pályáján belül helyezkedne el, a második gyűrű akkora, mint a Mars pályája, a harmadik gyűrű pedig közel van a Jupiter pályájához.

Művészi illusztráció. © Jenry – Photos © xxx.

Miért fontosak ezek a gyűrűk?

A legtöbb esetben a Naprendszerünkön kívüli úgynevezett exobolygók túl kicsik és halványak ahhoz, hogy közvetlenül megfigyelhetők legyenek. De a kellően nagy tömegű bolygók, ha már létrejöttek egy fiatal csillag körüli korongban, réseket nyitnak a pályájuk mentén. Ezért a HD 144432 korongjában a gyűrűk között akár Jupiter-tömegű bolygók is rejtőzhetnek.

A HD 144432 jelű csillag körüli korongról alkotott hamisszínes kép, a VLTI infravörös mérései alapján. A mértékléc hossza 2 csillagászati egység, ami a Föld-Nap távolság kétszerese. A színek a következő hullámhosszaknak felelnek meg: kék: 2,2 μm, zöld: 4,75 μm, piros: 11,3 μm. A központi csillagot nem ábrázoltuk ezen a képen. © HUN-REN CSFK

A kutatók a korongban lévő por anyagösszetételét is megvizsgálták. Ebben olyan kémiai elemeket – magnéziumot, szilíciumot, oxigént – találtak, amelyek a Föld leggyakoribb építőelemei közé tartoznak. Ezek mellett vas jelenlétére utaló jeleket is találtak. A vas jelenlétét a fiatal csillagok körüli korongok porában eddig csak gyanították, de az új tanulmány elsőként szolgáltat rá kézzelfogható bizonyítékot.

Az is figyelemre méltó, hogy a por vasban gazdagnak, viszont szénben szegénynek tűnik, ami hasonló ahhoz, amit a Föld kialakulásakor is feltételezünk. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a Föld és a Naprendszer többi kőzetbolygójának kémiai összetétele nem kivételes, hanem meglehetősen gyakori lehet galaxisunkban.

A Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet egyik nagyon sikeres, nemzetközileg is elismert témája a csillagok és bolygók keletkezése. A HD 144432-vel kapcsolatos tanulmányt is jegyző kutatócsoport több éve alkalmazza az interferometriai technikát a nagyon kis látszó méretű csillag körüli korongok megfigyelésére.

A VLTI négy óriástávcső jelét egyesíti egyetlen sokszoros felbontású méréssé. Példaként: a VLTI felbontóképességével meg lehetne számolni egy katicabogár pöttyeit 40 km távolságból. A publikáció első szerzője, Varga József ennek a technikának, különösen a VLTI MATISSE műszerének a specialistája, aki ehhez hasonló különlegesen nagy felbontású megfigyelések alapján tervezi jobban megérteni, hogyan alakulnak ki a bolygórendszerek.

Az ESO Very Large Telescope (VLT) légifelvétele a Cerro Paranal tetején, a chilei Atacama-sivatagban. A VLT interferométer (VLTI) négy távcső fényét egyesíti, ami lehetővé teszi hogy a távoli égi objektumokról részletes képeket kapjunk. © J.L. Dauvergne & G. Hüdepohl (atacamaphoto.com)/ESO

A Csillagászati Intézet közreműködésével megépített VLTI/MATISSE műszer üzembe helyezéséről, az „első fény”-ről szóló hír az MTA honlapján jelent meg 2018 márciusában.

A jelen kutatás a VLTI/MATISSE és a VLTI/GRAVITY műszerkonzorciumok közreműködésével jött létre, többek között magyar, holland, francia, és német intézetekben dolgozó kutatók részvételével.

A szakcikk szabadon elérhető változata itt olvasható.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Hatszáz bála gyulladt ki

2024. október 23. 12:10

A károsult gazda a bérelt réteken lekaszált szénát a tél folyamán 70 lovának etetésére akarta felhasználni.

16 millió forintnyi GPS-rendszert loptak el traktorokból

2024. október 17. 11:10

Az eltulajdonított GPS-rendszerek értéke mintegy 40 ezer euró, azaz hozzávetőleg 16 millió forint volt, jelentős anyagi kár keletkezett.

Állami támogatásért manipuláltak csapadékmérőket Coloradóban

2024. szeptember 29. 16:10

Az egyesült államokbeli Dél-Coloradóban két gazdálkodó a csapadékmérők illegális manipulálásával, tehát csalással jutott állami támogatáshoz.

Elképesztő: kibertámadás miatt pusztult el egy tehén és a borja

2024. szeptember 26. 13:10

A hackerek támadásai a számítógépes rendszerek ellen a mezőgazdaságban is súlyos problémákat okoznak. A megelőzés mindenki érdeke.

Itt a Nébih karantén kutatása

2020. május 3. 14:47

A szervezők a tartós otthonlétbe kényszerült lakosok mellett azok tapasztalatait is várják, akiknek életmódját kevésbé, vagy másféleképpen érintette a veszélyhelyzet.

Mi történik a sárgadinnyével oltás és tárolás hatására?

2023. május 16. 12:39

Vajon melyik a legédesebb és legélénkebb színű sárgadinnyefajta? Mi történik a sárgadinnyével oltás és tárolás hatására? És tényleg lehet tökízű az oltott sárgadinnye? Németh Dzsenifer, a MATE doktorjelöltje e kérdésekkel kapcsolatban végzett fajtaösszehasonlító vizsgálatokat az élelmiszertudományban használatos modern eljárások segítségével.

Dunazugi Denevérkutató Program - 22 denevérfaj él a Pilisi Parkerdő területén

2019. június 9. 11:35

A denevérek az erdő természetességének indikátorai, emblematikus jelölő fajok. Az utóbbi két évtized során erdőlakó denevéreink egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek. Megmaradt állományaik rendkívül sérülékennyé váltak, melynek egyik fő oka, hogy szaporodó kolóniáikról, azok helyzetéről nem áll elegendő információ a rendelkezésre.

Változtassunk étkezési szokásainkon! - A Föld jövője múlhat rajta

2018. október 28. 03:37

A kutatók szerint a mezőgazdasági termelést is át kellene alakítani. Ebbe beletartozna az emberi egészség számára fontos növények termesztése, valamint a hatékonyabb víz- és trágyafelhasználás.