Tápanyag-utánpótlás
Fizetett tartalom

Tápanyag-utánpótlás: mit érdemes és mit nem szabad?

A 2024 tavaszi felkészülés jegyében továbbra is az árlisták böngészése, valamint az alap matematikai műveletek uralják a „szakmai” gondolkodást. Mielőtt a végső döntést meghozzuk azért egy-két dolgot érdemes figyelembe venni.

A mögöttünk lévő 2023-as év csapadékban igen jól ellátott volt, (1901-től napjainkig a 8. legcsapadékosabb év) azaz a talajok természetes tápanyag-szolgáltató képessége sokkal jobb képet mutatott, mint amilyen a tényleges, valamint a terméssel kivont tápanyag mennyisége magasabb volt, mint a szárazabb években. Emellett az elmúlt években gyakorlatilag megszűnt az NPK kijuttatás, így a növényeink egyre inkább kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek. Azt a dilemmát kell feloldani, hogy az összes egyéb termelési költség megtérülését kockáztatjuk egy tényező elhagyásával, vagy azzal még növeljük a költséget, és így kell eredményt elérni. Segítségül szeretnék egy-két gondolatot megosztani a gazdálkodókkal.

Fokozott figyelmet fordítsunk a magas foszfortartalmú NPK műtrágyákra! Ez részben eddig is elfogadott volt, de most ennek a jelentősége még sokkal nagyobb. Az ideális termékkel a kezdeti fejlődéskor jelentkező, azonnali foszforigényt is kielégítő, majd a vegetáció végéig azt biztosító termékkel tudunk sikeresek lenni. Kettő olyan Yara termék található a portfóliónkban, amely ezeknek megfelel. Legmagasabb foszfortartalommal a YaraMila 16-27-7 rendelkezik, ahol a 27% foszfor mellett a 16% nitrogén is komoly induló mennyiséget jelent. Hasonló összetételű termékeknek sok esetben a starter nevet adják más gyártók, ami tökéletesen mutatja, hogy ideális a kezdeti fejlődéshez, gyökérképződéshez, de annál azért több, mert a vegetáció teljes egészét végigkíséri. A makroelemek mellett kén- és cinktartalom javítja még a termék hatékonyságát.

A másik szintén kiemelt figyelemre méltó termékünk a YaraMila 10-24-24, amely az NPK piacon a leginkább kedvelt és keresett összetétel. A kiemelkedő foszfortartalom mellett magas a kálium is, így ezeket egyszerre, harmóniában lehet kijuttatani. Az alacsonyabb nitrogéntartalom a kezdeti időszakban elegendő, de azt rövid időn belül ki kell egészíteni. Itt a kén és cink mellett még bór, vas, mangán is található a termékben. Azt nem is kell hangsúlyozni, hogy mindkét termék oldékonysága, szemkeménysége, homogenitása kiemelkedik a mezőnyből, ezért a tavaszi felhasználás az igazi területe ezeknek a termékeknek. Külön kedvelt a csökkentett dózist lehetővé tevő, vetéssel egymenetben történő kijuttatást alkalmazó termelők esetében, ahol a 150 kg/ha mennyiséggel már sikeresek lehetünk.

A kezdeti foszfor biztosítására lehetséges megoldás a Yara NP-Starter, amely a mikrogranulátum-piacon a legmagasabb foszfortartalommal bíró termék (47%), mellette nitrogén (10,5%), illetve cink (1,8%), és egy kis bór teszi komplexé a terméket. Az általunk javasolt 10-15 kg/ha dózis és a rendkívül kedvező ár együttesen azt eredményezi, hogy az általa elért gyors kezdeti fejlődés, homogén állomány, hidegben is könnyebb foszforfelvétel együttesen egy megtérülő kiadás.

Abban az esetben, ha a lombtrágyázásra is gondolunk, akkor két termékkört érdemes figyelembe venni; az egyik a klasszikusnak mondható, növényspecifikus termékek használata, amely a repce estében a YaraVita Brassitrel, a kalászosoknál a YaraVita Gramitrel. Mindkét termék esetében azonos a dózis (3 l/ha), és ami még közös, hogy minél korábban juttassuk ki a termékeket. Amennyiben a cikk elején kiemelt foszfor kérdésre koncentrálunk, és ezt lombon keresztül kívánjuk segíteni, akkor a YaraVita Kombiphos az ideális megoldás, ahol a 450 g/l foszfor mellett komoly K-, Mg-, Zn- és Mo-tartalom is segíti növényünk fejlődését.

Fejtrágyázással kapcsolatban csak egy mondat: A YaraBela Sulfan összetétele, növényre, talajra gyakorolt hatása, fizikai, kémiai tulajdonságai sokkal több előnyt jelentenek, mint egy átlagos kezelés esetén felmerülő hektáronkénti pár ezer forintos többletköltség, ami már a kén és nitrogén együttes alkalmazásakor megtérül.

A címben feltett kérdésre a válasz: nem szabad abban a hitben ringatni magunkat, hogy minden év olyan csapadékos lesz és a tápanyagfeltáródás könnyen megy. Figyelembe kell venni, hogy a folyamatos tápanyagkivonás szépen lassan, de folyamatosan erodálni fogja a terméseredményeket, növelve a többi termelési költség kockázatát. Remélem a „mit érdemes” részre is sikerült olyan választ adni, ami lehetővé teszi a sikeres gazdálkodást 2024-ben.

Gyuris Kálmán
Yara Hungária Kft.

Melyik nitrogén műtrágyát és milyen dózisban használjam?

2026. január 5. 14:10

Nem mindegy, milyen nitrogént szórunk ki: talaj, hozamcél és kísérőelemek döntik el a fejtrágyázás sikerét.

Kávézacc, tojáshéj, fahamu – mit érnek valójában?

2025. december 3. 07:10

Mindenki használja, de kevesen tudják, mennyit ér valójában a kávézacc, a tojáshéj és a fahamu. Megnéztük, mire elég a házi tápanyagpótlás.

Meglepő! Ettől nőnek brutális tempóban a palánták

2025. november 30. 07:10

A lótrágya az egyik leghatékonyabb természetes hőforrás a korai palántaneveléshez. Mutatjuk, hogyan épül fel a profi melegágy.

Komposzt, istállótrágya, szaruőrlemény: melyik a legjobb?

2025. november 5. 08:10

Az organikus trágyák nemcsak a növényeket, hanem a talajt is életre keltik – a fenntartható, egészséges kertészkedés alapjai.

Egy virágkötészet napi tevékenységei I. rész

2019. szeptember 13. 08:04

Miután beérkeznek az üzletbe a palánták, cserepes növények vagy vágott virágok, első fontos feladat a számukra megfelelő környezet kialakítása.

Mikrobiológiai készítmények hatékonysága - Tápanyag-gazdálkodási szakmai nap (IV. rész)

2018. március 18. 19:05

A mikrobiológiai készítmények hatékonysága: a nitrogénkötés, a tápanyagok mobilizálása, a szervesanyag-gazdálkodás és a talajszerkezet-javítás.

A gyep és a pázsit gondozása ősszel

2021. november 1. 05:36

Még a legstrapabíróbb gyep is megfárad az őszi hónapokra a nagy tavaszi és nyári igénybevételtől. Mit tehetünk, hogy évről évre élvezhessük a gyepünk vagy pázsitunk szépségét?

A mángold kisüzemi termesztésének tapasztalatai

2020. április 29. 05:38

Mivel a mángold üzemi termesztése nem jellemző sem hazánkban, sem Európában, így kevés irodalmi adat található meg arra vonatkozóan, hogy milyen technológiával célszerű dolgozni a növény esetében.