Egy hormonhatású vegyület tehető felelőssé azért, hogy hosszú távon a konzervekben található ételek betegségeket okozhatnak.
Valószínűleg mindannyiunknál lapul a spájzban néhány doboz konzerv „a szűkösebb időkre”, legyen az paradicsompüré, bab vagy akár tonhal. Ez nem is csoda, a konzerv szinte örök időkig eláll, megspórolunk vele egy csomó munkát, olcsó, ráadásul olyan, sok esetben kifejezetten egészséges ételek fogyasztását is lehetővé teszi, ami a régiónkra vagy az évszakra nem jellemző.
Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy bár sok tápanyag a főzéssel eltűnik ezekből az ételekből, a szénhidrát, a fehérje és a zsírban oldódó vitaminok megmaradnak.
Akkor hol itt a baj?
Röviden: a baj a csomagolásban rejtőzik. Sok konzervdoboz (a műanyag csomagolóanyagokon túl) tartalmazza a biszfenol A (BPA) nevű vegyületet, amely egyes hormonokra hat, megemelheti a vérnyomást, fokozhatja a rák kockázatát és viselkedési problémákhoz vezethet.
A BPA ugyanis az ösztrogén hormonhoz hasonló felépítésű vegyület, amelyet azért használnak, hogy megakadályozzák a konzervdoboz felületének korrodálódását. Belekerülve az ételbe azonban több tanulmány szerint is agyi és hormonális elváltozásokat okozhat.
A legsúlyosabb problémák a terhes nőknél jelentkeznek. Nő a magzatban a későbbi viselkedési problémák (hiperaktivitás, agresszió), a cukorbetegség, szívbetegségek, májbetegség kockázata.
Bár a BPA a környezetünkben sok helyen előfordul, a fogtöméstől az elektronikai cikkekig, igazán gondot csak a konzervekkel elfogyasztva okoz. Akár napi egy konzerv is 24%-kal megnövelheti a BPA szintjét a vizeletben, többdoboznyi pedig 54%-kal.
Mennyi a biztonságos mérték?
Bár pontos adatok még nem állnak rendelkezésre, azt feltételezik, hogy már 1-2 mg testtömegkilogrammonként okozhat negatív elváltozást a szervezetben, a 3 évnél fiatalabb csecsemőknek szánt élelmiszerek esetében pedig be is tiltották a BPA-t tartalmazó csomagolást.
Nagyjából a konzervek 10%-ánál használnak BPA-t, az Egyesült Államokban ugyanakkor 3-ból 2 konzervben megtalálható, és a lakosság több mint 90%-ának a vizeletében kimutatható. Ennek tudatában a szakemberek tanácsa az, hogy amikor csak tehetjük, kerüljük a konzerv- és feldolgozott ételeket, keressük inkább a friss vagy fagyasztott termékeket a boltokban.
Mostantól inkább ne vegyünk konzerveket?
Erről azért nincs szó, át kell gondolni a lehetőségeket. Sok konzerv tartalmaz túlzott mennyiségű konyhasót, ami szintén egészségkárosító hatású, viszont mellettük szól magas tápanyagtartalmuk és könnyű kezelhetőségük.
Napi 1 doboz konzerv, főleg ami jó minőségű ételt tartalmaz, több előnnyel jár, mint hátránnyal. Vannak már olyan adatbázisok is, amelyek megmutatják, hogy egyes márkák tartalmaznak-e BPA-t vagy sem. A legjobb tanács az, hogy mérlegeljünk, mert a szélsőségek sosem vezetnek optimális eredményhez.
(Fotó: goodlynx/Pixabay)
