Nagyjából 10 évvel ezelőtt még csak a Nyugat-Európában élő rokonok, barátok elmondásából ismertük a krónikus szakemberhiányt és az ezzel járó gondokat. Immár a mi napjaink meghatározó részévé vált mindez és zömmel kikényszerítette a megoldást is.
Így, ki-ki kapacitása, tehetsége szerint bevetette magát a „csináld magad” projektbe. Ennek egyik formája a kültéri vagy beltéri bútor készítés vagy felújítás is, amely során nagy segítségünkre lehet a tungolaj.
Tungfán terem
A Közép- és Nyugat-Kínában őshonos tungfának (Aleurites fordii) jellegzetes fehér virágai vannak, amelyek vöröses közepűek. Termése gömbölyű és alma nagyságú. Az olajat diószerű magjából nyerik ki. A fák hektáronként jellemzően 4,5–5 tonna gyümölcsöt hoznak, az ültetést követő harmadik évtől kezdődően fordulnak termőre és 10-12 év alatt érik el a maximális hozamot.
Az olajat Magyarországon napjainkban leginkább a fa bútorok, eszközök, épületek ápolására, védelmére használják, de mint látni fogjuk, hazájában egykor a világítást is ezzel oldották meg, sőt a hajók építésénél is alkalmazták.
Ázsiából Amerikába
A tungfa magvából sajtolt olaj iránt az 1900-as évek elején igen nagy kereslet volt, hiszen lakkok, linóleumok, gyanták, festékek, zsírok, fékbetétek, fényesítő anyagok és műbőr előállításához használták azt fel.
Az USA-ban az 1900-as évek elején a behozatala elérte az évi egymillió gallont is, a nagy kereslet indokolta a fa honosítását. Az 1920-as években már több mint 10 ezer hektáron termesztettek tungfát Floridában, Georgiában, Alabamában, Mississippiben, Louisianában és Texasban.
Amíg a második világháború ideje alatt Kínában (némi átalakítással) az olaját üzemanyagként is használták, addig az Egyesült Államokban az 1940-es évektől kezdődően a szintetikus gyanták kezdték azt kiszorítani.
Szinte kiirthatatlan
A termelés visszaesett és már nem volt jövedelmező ezzel a növénnyel foglalkozni, a fák viszont megmaradtak és meghonosodtak az erdőszélekben, utak mellett és városi zöldterületeken is. Olyannyira, hogy Floridában, Georgiában és Alabamában invazív és ártalmas gyomnak számítanak és terjedésének szabályozása komoly kihívásnak bizonyul.
Mivel a gyökereken keresztül szaporodhat, ezért a fa eltávolításának teljesnek kell lennie, így a kivágása után a megmaradt tuskót azonnal vegyszeres kezelésnek kell alávetni.
Elterjedésében, ezt nem nehéz kitalálni, jelentős szerepet játszott az, hogy viszonylagosan jól alkalmazkodik a különböző talajviszonyokhoz , illetve az is , hogy levele, magva mérgező, nem csábító falat az állatok számára. Viszont további elterjedésének korlátja az, hogy fagyérzékeny, a hosszú, forró nyarakat kedveli, mindezt bőséges csapadékkal kísérve.
Majd ismét Ázsia
Miközben az USA-ban emiatt erőteljesen csökkent a népszerűsége, addig a kereslet szerte a világon megnövekedett az olaja iránt, hiszen a környezetet nem terheli, biológiailag lebomló anyag. Napjainkban Kína, Argentína, Paraguay, Brazília mind jelentősebb tungolaj-termelők.
Nem mind bio, amit annak mondanak
Mielőtt közelebbről, alaposabban megismerkednénk a tungolajjal, jöjjön egy rövid közbevetés a bio készítményekről, egészségtudatosságról, effélékről… Az élet számos, területén (miért is lenne kivétel a fa ápolása) a bio termékek nagy presztízs értékkel rendelkeznek.
„Természetes, környezetbarát, környezetkímélő” – gyakran találkozunk ezekkel a jelzőkkel, és előfordul, hogy minden valós tartalom nélkül adunk hitelt ezeknek. Pedig néhány dolgot szem előtt tartva könnyen rájöhetünk, hogy üres szólamról van-e szó, vagy valóban megfelelnek ezeknek az adott termékek. Amire figyelemmel kell lennünk, az a következőképpen foglalható össze:
- Ezeknél a készítményeknél nem használnak kémiailag módosított növényi és ásványi alapanyagokat, így a szermaradványok komposztálhatóak, tehát nem veszélyeztetik a környezetet és az emberi egészséget;
- az összetevők egyértelműen feltüntetettek;
- az oldószerek is csak természetes anyagok (pl. narancshéjolaj, víz) stb.
És mi mire használjuk?
Folytassuk, ahol abbahagytuk, vagyis a tungolajnál, pontosabban annak az előállításánál. A magokból az olaj kinyerése napjainkban is roppant egyszerűen, kétféle módon történhet. Az éretlen gyümölcsöt pörkölhetik, vagy az érett gyümölcs húsát erjesztésével választják el a magvától.
Ezt követően azokat aprítják, majd egyszerű faprések segítségével kinyerik belőlük az olajat, ennek színe a világossárgától sötétbarna színűig változhat. Lényeges tulajdonsága, hogy 5 fok alatt ugyan elkezd dermedni, de ha visszamelegítjük, akkor ismét folyékonnyá válik.
Vékony rétegben célszerű a felületre felhordani, majd elkenni, hiszen igen gyorsan szárad. Nem áttetsző a felszín, amelyet képez, hanem matt. Számos oka van, hogy napjaink egyik legkedveltebb növényi olaja, az egyik ezek közül az, hogy keményebb, vízállóbb felületet biztosít, mint pl. a lenolaj.
Beissza magát a fába
Kiss Győző (hobbiasztalos.com) véleménye szerint ez a faolaj kiválóan alkalmas játékokra és élelmiszerek közvetlen közelében található felületek védelmére, emellett ideális konyhai bútorokra és nagy értékű beltéri fa berendezésekhez is. Ennek oka, hogy rendkívül tartós bevonatot képez a felületen, így az ellenáll a víznek, alkoholnak, olajoknak. Ugyanis a
tungolaj nem a fa felületén képez védőbevonatot, hanem annak szerkezetébe beivódva magát a fát keményíti meg.
A szakember szerint felvitele igen egyszerű, ecset vagy rongy segítségével történhet. Egyszerűbbé válik a munkafolyamat, ha az első két réteget terpentinnel (50%) hígítjuk, majd ezt követően hagyjuk az olajat kb. 20-30 percen keresztül a fa pórusaiba beszívódni.
Ha ezzel megvagyunk, akkor távolítsuk el a felületen hátramaradt olajat egy tiszta, puha pamutrongy segítségével, majd következik a várakozás. Mielőtt továbblépnénk, érdemes ugyanis körülbelül egy napot pihenni , illetve pihentetni a kezelt felületet.
Amennyiben ez az idő letelt, az utolsó felvitelt megelőzően töröljük le a felületet egy száraz ronggyal, mivel ez a száradást elősegíti. Kiss Győző javasolja, hogy legalább 4 réteget vigyünk fel, kültéri bútorok vagy porózus felületek esetében ne fukarkodjunk, célszerű ennél is több réteggel dolgoznunk.
A tökéletes eredmény elérése érdekében a felületet minden felvitt réteg után egy „0000″ finomságú acélgyapot segítségével csiszoljuk át. Mint azt a hobbiasztalos megfogalmazza, mindez macerásnak tűnik, lehet, hogy az is, de az elért eredmény bőven kárpótol bennünket.
Ha már időről beszélünk, azt sem szabad elfelejteni, hogy a fa élő struktúra, így állandó ápolásra szorul, vagyis az emlékeztető kezelést érdemes megismételni. Ne lepődjünk meg, ha művünk némileg „illatos”, a tungolaj ugyanis enyhén kellemetlen szagot áraszt az alkalmazás után néhány napig. Ez a szag idővel mérséklődik, de vannak, akik még több napot követően is érezni vélik.
