Éves szinten az élelmiszerek drágulása várhatóan elmarad az inflációtól, vagyis visszafoghatják a pénzromlás ütemét 2024-ben.
Nagy János makrogazdasági elemző közölte, hogy az Erste 4,7 százalékos inflációt valószínűsít idén, miközben a mezőgazdasági termelői árak 2-4 százalékkal, az élelmiszeripar árai 3-5 százalékkal, az élelmiszerek kiskereskedelmi árak 3-4 százalékkal nőhetnek – adta hírül az MTI.
A részben szolgáltatásnak tekinthető házon kívüli étkezést, házhoz szállítást és a büféárukat nem tekintve az alapvető élelmiszerek árai csökkennek, ám az elmúlt évek termelési költségsokkjai rávilágítottak a belföldi élelmiszergazdaság hiányosságaira, főképp a viszonylag gyenge termelékenységre és a korszerűtlen energiafelhasználásra.
Nagy János hozzátette, hogy a kedvezőtlen körülmények hatására kockázatos és kiszámíthatatlan piac lett az élelmiszereké.
A vásárlóknak pedig a drágulás közepette az sem kedvezett, hogy a kereskedők a bevételcélokat a korábbiakkal ellentétben nem nagyobb forgalommal, hanem nagyobb haszonnal, vagyis minél magasabb árakkal akarták teljesíteni.
Nagy János szerint a válságsorozat tanulsága, hogy a magyar mezőgazdaságot és az élelmiszeripart érzékenyen érintik a válságok, ezért elkerülhetetlen a versenyképességük erősítése.
Csordultig tele a gabonaraktárak
Az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője úgy véli, hogy a fejlesztések jelentőségét a termelők is felismerték, de a termelési költségek emelkedése az elmúlt években hátráltatta a komolyabb szerkezeti változtatásokat.
Bár a belföldi élelmiszerárakat mérsékli, a szántóföldi növénytermesztőknek nem kedvez, hogy a vártnál gyengébb kivitel miatt a gabonaraktárak jelentős része még mindig tele van. A szállítási kapacitások ismeretében már nem is remélhető, hogy minden készletet jó áron értékesíteni lehet
– mondta Fórián Zoltán, aki szerint a merev termelési szerkezet, a 4-5 növényfajtára alapozó szántóföldi termelés elavult.
A belföldi termés túlnyomó részét még mindig a takarmány-alapanyagok teszik ki, miközben étkezési gabonára és más, jó minőségű termékre lenne kereslet, emellett főképp a vetőmagtermelés lehet kitörési pont Magyarország számára.
Az állattartók jobb helyzetben vannak
Az agrárszakértő szerint a növénytermesztéshez képest most az állattartás kilátásai a kedvezőbbek, a jövedelmezőségük is kiszámíthatóbb. Az áraik ugyan nem jelentős, de a mezőgazdasági növényekénél nagyobb és alighanem tartós emelkedés előtt állhatnak.
A régóta tartó, nagyságrendi visszaesés után jelentős eredmény, hogy Magyarországon a sertésállomány csökkenése megállt, a sertéstartók beruházásai meghozták az eredményeiket, értékesítési kilátásaikat pedig javítja, hogy a várakozások szerint Németországban hamarosan sertéshúshiány alakul ki.
A tej ma már szintén világpiaci termék, hiszen az összmennyiségnek a korábbi 3-5 százaléka helyett már legalább a harmada nemzetközi szinten talál vevőre, tartósan emelkedő árakkal.
Fórián Zoltán szerint az élelmiszerpiacra aligha tér vissza az elmúlt években kialakult rendkívüli helyzet, amikor a termelői árak, az élelmiszeripari árak és az élelmiszerárak egyszerre és jelentős mértékben emelkedtek.
A folyamatot súlyosbította, hogy a mezőgazdasági termékek jelentős része nem csupán nemzetközi, hanem tőzsdei termék is, ezért a részvénypiacokra jellemző hangulati kilengések és félelmek is fölfelé hajtották az árakat.
Csökkenő kereslet, romló fogyasztási színvonal
Ilyen szélsőségek hatására természetes, hogy a kereslet csökkent, ám ezzel együtt sajnos a fogyasztás színvonala is romlott, az élelmiszerkeresletet az „akcióvadászat” határozza meg, a gyengébb élelmiszerek forgalma nőtt. A termelői árusítás és más közvetlen értékesítési lehetőségek, a rövid ellátási láncok felértékelődtek ugyan, de legfeljebb a piac 15-20 százalékát érhetik el.
A válság hatására várhatóan az élelmiszergazdaság koncentrációja is felgyorsul, már most nagy a kínálat eladó vállalkozásokból, sok termelő hagy fel a tevékenységével. Ezzel együtt visszaszorulhat a történelmi okokból önállóságra törekvő, együttműködésekre kevésbé hajlandó termelői „individualizmus”, amely még ma is erős, de egyre kevésbé életképes hagyomány a magyar mezőgazdaságban.
Változásra kényszerül az élelmiszeripar is, és mivel a kereskedőknél sokkal kevésbé befolyásolhatják az árakat, így létérdeke a termelési költségek csökkentése, a fejlesztés, a folyamatos korszerűsítés
– mondta az Erste agrárszakértője.
(Fotó: Alexa/Pixabay)
