Az egyik nagyhatalom furcsa játszmája már a nemzetközi kereskedelmet is súlyosan érinti az ellenőrizhetetlen készletvándorlások révén.
Felemás helyzet mutatkozik globálisan a terménypiacokon, elég csak a kukorica helyzetét nézni. Miközben Európa – és benne Magyarország – a példátlan aszály következményeitől szenved, aközben az Egyesült Államok, Brazília és Argentína már előzetesen, májusban rekordméretű kukoricatermésre számítottak idén.
Mindezzel együtt a készletek apadni fognak az állati takarmányozás és az etanolgyártás növekvő igényei miatt. A gabona tehát továbbra is fontos terméke marad a világpiacnak, nem véletlen, hogy a bő három és fél éve tartó orosz-ukrán háborúban is évek óta vita tárgyát képezi.
Még csak a fegyveres konfliktus közepénél jártunk, amikor 2023 novemberében arról adott hírt a világsajtó, hogy Oroszország nagyjából 1 milliárd dollár (közel 340 milliárd forint) értékű gabonát zsákmányolt Ukrajnától, és azt szemrebbenés nélkül értékesítette a világpiacon. Az ukrán hatóságok szerint a háború azon szakaszában a felkészültnek tűnő ellenség naponta 12 ezer tonna terményt rabolt el a megszállt területekről.
Kijev jelentős területeken vesztette el az irányítást az ország keleti és déli részén, ami természetesen a mezőgazdasági üzemek szokásos rutinját is érintette. A Dombász ipari létesítményeiről és a Krím kikötőiről több szó esik a háború kapcsán, de mellettük az agráriumnak is súlyos kihívásokkal és következményekkel kell szembenéznie nap mint nap.
Nemzetközi következmények nélkül
Bár az Ukrajna által megtermelt, nagyjából 80 millió tonna gabonának csupán negyede szükséges a hazai fogyasztás kielégítésére, a rablással okozott gazdasági kár természetesen jelentősen visszaveti a háborúban álló északkeleti szomszédunkat. Friss jelentések szerint az ilyen irányú akciók mind a mai napig folytatódnak, ráadásul mindenféle nemzetközi retorzió nélkül.
„Ez bűncselekmény. Folyamatosan küzdenünk kell a jelenség legalizálása ellen”
– nyilatkozta Kateryna Yaresko ukrán újságíró a New Eastern Europe nevű weboldalnak. Elmondása szerint az oroszok többféle forgatókönyvet alkalmaznak, a legbántóbb viszont az, hogy a globális közvélemény, sőt a piacok is szemet hunynak fölötte. Az ukrán gabonát krími kikötőkön keresztül exportálják, amelyek már a mostani háború kirobbanása előtt le voltak zárva a nemzetközi kereskedelem előtt.
Az oroszok katonai erővel zsákmányolták el a terményt, amelyet eleinte Törökország vásárolt fel a legnagyobb mértékben. A háború kiszélesedésével a törökök lemondtak a „rablott holmiról”, amely aztán Szíria felé vette az irányt. Az ottani oroszbarát rezsim 2024 végi bukása után a helyzet ismét változott, a fő befogadó szerepét Egyiptom vette át.
A Krímből, valamint Zaporizzsja, Herszon, Donyeck és Luhanszk térségéből hatalmas mennyiségű ukrán gabona áramlik ki az oroszok miatt, bár az áruk nyomon követése meglehetősen nehéz. Putyin orosz elnök az elrabolt gabona által elsősorban politikai befolyást akar vásárolni a megcélzott térségekben, ezzel a gyakorlattal viszont rengeteget árt a globális kereskedelemnek is az ellenőrizhetetlen készletvándorlások miatt.
Így zajlik az ukrán aratás a fegyverropogásban:
