Állattenyésztés

Óriási veszély, hogy sok sertéstartó nem magyar fajtát hizlal

Agrofórum Online

Sok sertéstenyésztő egyáltalán nem hizlal már magyar fajtát, amit a szakértők igen aggasztónak tartanak. A gazdák döntésének oka, hogy a külföldi fajták előnyösebb jellemzőik révén magasabb haszonnal kecsegtetnek.

 

Óriási veszély, hogy sok sertéstartó nem magyar fajtát hizlal – jelentette ki egy agrárfórumon Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkára. Ezt a helyzetet azzal indokolta, hogy a külföldi fajták előnyösebb jellemzőik folytán magasabb haszonnal kecsegtetnek. Mint mondta, az állattenyésztésen belül fejleszteni kell a nemesítést, mert ezen a területen – szemben a növénynemesítéssel – Magyarország nincs a világ élvonalában.

Valóban aggasztó a helyzet – válaszolta a Világgazdaságnak Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) ügyvezető igazgatója. Miközben a szarvas­marhát és a juhot, illetve néhány őshonos magyar fajtát illetően elsősorban hazai tenyésztésű állatokkal dolgoznak az árutermelők, a baromfi esetében már szinte eltűntek a hazai genetikai hátterű fajták, a sertéssel pedig „most van elmenőben a hajó”.

Az állam eddig is támogatta a tenyésztést: a Magyar Fajtatiszta Sertés-tenyésztők Egyesülete (MFSE) és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete (MOE) tenyésztésszervezési támogatás címén 2016-ban 171 millió forint támogatást kapott. A tavalyi költségvetésben a sertés­stratégiára elkülönített 1,148 milliárd forintból a hazai sertéstenyésztés genetikai alapjainak fejlesztésére, a hazai fajták tenyésztésére támogatói szerződés keretében az MFSE 130 millió, a MOE 100 millió forint támogatást kapott – közölte az FM a VG-vel.

Ma Magyarországon öt hazai, három honosított és hat külföldi sertésfajtát tartanak nyilván, amelyből három hibrid, tizenegy pedig fajtatiszta. Viszont a magyar és a külföldi fajták pontos százalékos aránya a szaktárca szerint sem határozható meg. A becslések meglehetősen nagy tartományban szórnak. A szakma egy része úgy tudja, 15-20 százaléknál nem több a hazai fajta részaránya. Kiss György, az MFSE elnöke viszont állítja: a külföldiek aránya nem több 40 százaléknál. Vele előfordult, hogy bár csak két tenyészkant akart vásárolni egy külfölditől, azzal a feltétellel kapta volna meg őket, ha az összes anyaállatát átíratja a külföldi tenyésztőszervezethez. Utóbbiak térnyerése vitathatatlan. Pedig Wagenhoffer szerint a hazai viszonyok között összességében a külföldi genetika nem teljesít jobban a magyarnál. Csakhogy a mögöttük álló cégek tőkeerősebbek. Jobb a marketingjük és képesek nagy tételben szállítani, kedvezményeket és különféle finanszírozási konstrukciókat kínálnak.

Azt, hogy a különböző fajtákból melyik a legmegfelelőbb, meghatározza, hogy mire használják majd fel a sertés húsát. A hazai fajták húsa ízletesebb, szalámi, kolbász és hagyományos sonka készítésére sokkal alkalmasabb a nagy vízfelvevő képességű külföldi fajták húsánál – mondta a Világgazdaságnak Eicher József, az MFSE ügyvezető igazgatója.

Az utóbbi időben a hazai fajták (magyar nagyfehér, magyar lapály, duroc) sokat javultak a gazdasági mutatóikban. Jobb lett például a takarmányhasznosításuk, a színhúsarányuk, de a sertéshizlaláson elérhető haszonban még előnyösebbek lehetnek a külföldi hibridek – elsősorban a szaporasági mutatóik miatt.

Egyelőre azonban nincs mód arra, hogy kipróbáljuk, mire képesek a külföldi és a hazai sertések azonos körülmények között. A külföldi tenyésztők ugyanis nem viszik be tesztelésre az állatokat a herceghalmi teljesítményvizsgálóba.

Az enélkül is tudható, hogy a nemzetközi fajták korszerűbb tartástechnológiát igényelnek. A hőmérsékletre és páratartalomra is érzékenyebbek, mint a magyar, illetve a közép-európai környezetben tenyésztett fajták. Szakértők szerint ezért utóbbiak az itthoni „közepes” körülmények között jobban teljesítenek versenytársaiknál.

(Világgazdaság)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Fűfehérje: új fehérjeforrás a tejágazatban?

2025. július 3. 14:10

Holland innováció: fűből nyert fehérje válthatja a szóját, miközben csökkentheti a nitrogénkibocsátást és a trágya mennyiségét.

Juhhimlő Romániában: mi következik?

2025. június 19. 14:10

Romániában először azonosították a juhhimlő vírusát. A betegség gyorsan terjed, és komoly gazdasági károkat okozhat az állattartóknak.

Drágulás jöhet a mézpiacon: súlyos kiesést jelentettek

2025. június 11. 11:10

Az ukrán méhészek gyenge évre és mézdrágulásra számítanak – az akácot elvitte a fagy, a napraforgó sem ígér sokat.

Modern állatmenedékek: miért hódít a plexi és a polikarbonát?

2025. június 4. 13:10

A plexi és a polikarbonát egyre népszerűbb választás az állattartók körében – nem véletlenül. Ezek a korszerű anyagok biztonságot, tartósságot és esztétikus megjelenést nyújtanak a kutyák, macskák, madarak vagy kisállatok számára kialakított otthonokban.

Soha ne legyen rosszabb évünk! - A magyar mezőgazdaság 2018. évi teljesítményének elemzése

2019. március 29. 13:46

Előzetes adatok alapján a mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátásának volumene a 2017. évi 4 százalékos csökkenés után 2018-ban 3 százalékkal emelkedett. Ezen belül a növényi termékek kibocsátásának volumene 2, az állatok és állati termékeké pedig 6 százalékkal bővült.

Kétmilliárd forint támogatás érhető el a baromfi- és sertéságazatban

2019. június 18. 12:33

A támogatási kérelem 2019. június 24. és július 5. között nyújtható be a Magyar Államkincstárhoz, a Kincstár által rendszeresített és a honlapján közleményben közzétett nyomtatványon.

A Sano megvásárolja a Solum Mezőgazdasági Zrt.-t

2020. augusztus 15. 04:36

A fejlesztések során a Solum szarvasmarhatelepén a tejelő tehenek számát 900-ról 2000-re növelik, a Sano saját sertéstelepén pedig 500 kocáról 1200-ra emelik az állományt.

Különösen fontos az ASP elleni védekezés aratáskor

2020. július 9. 11:17

Magyarországon az ASP csak a vaddisznóállományban van jelen. Éppen ezért a betegség terjedésének lassítása, felszámolása mellett a legfontosabb feladat a házisertés-állományok megóvása.