Jelentősebb mennyiségű csapadék elvétve hullott, a hegyekben havazott, így továbbra is az időjárás aszályos jellege az uralkodó. A növények és a károsítók fejlődése és károsítása ennek megfelelően lelassult, de még mindig előrébb van a megszokottól.

Kalászos gabonáink közül az őszi árpa országszerte kikalászolt, illetve virágzik, míg a búza zászlóslevele teljes mértékben kiterült, a kalászok hasban vannak vagy előbújt a toklász. A hűvösebb idő és a szárazság miatt a betegségek terjedése lelassult vagy megállt.

Új helyeken is felbukkant a sárgarozsda

A jellemző tendencia mellett viszont a sárgarozsda tipikus és időnként atipikus tünetei olyan tájegységekben is megjelentek, ahol az állományok ettől a kórokozótól mentesek voltak. A többi, levélfoltosságot okozó betegség (szeptória, pirenofóra, rinchosporium) gyenge fertőzési szint mellett mindenütt jelen van, de stagnál a betegség terjedése, akárcsak a gabonalisztharmat.

A hőmérséklet emelkedése és csapadékosabb jellege mellett azonban ugrásszerű változás állhat be a kórokozók szaporodásában.

A kártevők közül továbbra is a vetésfehérítő bogarak károsításával kell számolni, de csökkent a bogarak létszáma, lelassult a lárvakelés, helyenként az alacsony éjszakai hőmérséklet és szárazság miatt jelentős a tojásmortalitás.

Ennek ellenére a vetéseket rendszeresen ellenőrizni kell, különösen a tavaszi árpát és a zabot, mert itt várható újabb kártétel.

Viaszérésig veszélyben

Csapadékosabb körülmények mellett a kalászosok fuzáriumos fertőzési veszélye ugrásszerűen megnövekszik, ezért különösen fontos a preventív védekezések elvégzése. További kezelésekről az időjárás alakulásától függően kell táblaszinten dönteni, mert a kórokozó egészen a viaszérésig veszélyezteti a kalászosokat.

Országszerte teljes gőzzel halad a napraforgó és a kukorica vetése, a korábban talajba került magvak már kelésnek indultak. Általános tendencia a vontatott és hiányos kelés, a barkófélék károsítása mindkét növénykultúrában.

A pár levélkés növények fejlődését a vízhiány mellett a levélveszteség is gátolja. Sajnos a vetőmagcsávázás és kellően hatékony állománykezelési lehetőség hiánya az ilyen helyzetekben üt vissza.

Az őszi káposztarepce virágzása szintén lelassult, de a korábbi védekezéseknek köszönhetően kevesebb a kártevő is. A fénybogarak létszáma csökkenő tendenciát mutat, a becőormányosoké stagnál, így jelenleg alig emelkedett a károsított becők aránya.

A kisebb becőormányos károsítás és a szárazság miatt most még jelentéktelen a becőszúnyogok okozta becődeformáció is, és a levélen és száron betegségeket előidéző kórokozók is csupán észlelési szinten vannak jelen a repcén.