Időjárási szempontból viszonylag eseménytelen hetet tudhatunk magunk mögött. Országos viszonylatban folytatódott a mérsékelten meleg, gyakran borús, csapadékmentes őszi időjárás.
A minimum hőmérsékletek 3-12 °C között alakultak és a nappali felmelegedés is visszafogott volt. Az éjszakák, reggelek néhol ködbe borultak, a jelentős páralecsapódás csak lassan szűnt a délelőttök folyamán.
Aszály sújtja az Alföldet – lassan haladnak a munkák
Az aszály továbbra is meghatározó az ország területén, az alföldi tájakon különösen. A betakarítás utáni napraforgó, kukorica táblákon megkezdődtek a tarlóhántások, de a száraz, nehezen művelhető talajok miatt a munka csak lassan halad. A szárazság miatt késlekedik a búza vetése is, és a repce regulátorozása, annak lassú fejlődése miatt sem sürgető. Az elvetett őszi kalászosok a dunántúli területeken és az ország északi részében szépen sorolnak, míg másutt egyenlőtlen, hiányos a kelés, a legyengült állományok jövője csapadék nélkül kérdéses (Alföld).
Károsítók fellépése egyenlőre nem jellemző az őszi gabonákban, azonban a tábla előéletének, gyomfertőzöttségének ismeretében célszerű felkészülni az őszi gyomirtásokra. A magról kelő egyszikű gyomnövényekkel (pl. nagy széltippan, vékony egércsenkesz, parlagi ecsetpázsit stb.) fertőzött táblákon a gyomnövények várható kelése miatt, rendszeres tábla ellenőrzések szükségesek. Amennyiben a talajhőmérsékletek 10 °C körül alakulnak (jelenleg ez a feltétel fennáll) és csapadék is érkezik, a gyomnövények kelése intenzívvé, tömegessé válhat!
Kártevők újabb hulláma: figyelni kell a repcebolhára és a légyre
A repce állományok az ország valamivel nedvesebb területein lassan, de szépen fejlődnek, általában 4-6 leveles állapot jellemző. Ezzel szemben az Alföld száraz régióiban sok a hiányos, fejletlen, legyengült állomány. A repcedarázs elleni fő védekezési időszakon túl vagyunk. Rajzása már alig észlelhető (1-2 db imágó/csapda/hét), az idős álhernyók azonban még hellyel-közzel fellelhetők gócszerű kártételekkel.
A nagy repcebolha aktivitása a napsütéses napokon időnként növekvő. A korábbi állománypermetezések ellenére újabb és újabb betelepülő populációval találkozhatunk. A kártevő levélhámozgatása, a lombozat fejlettsége miatt mostanra már kisebb jelentőségűvé vált. Ellenben megkezdődött az imágók tojásrakása és a lárvakelés is az alsó levelek levélnyelében! Ezért ahol jelenleg is nagyszámú a populáció, a tojásrakás és lárvák károsításának megelőzése érdekében újabb rovarölőszeres beavatkozás válhat szükségessé.
Az újabb állománypermetezésekkel a folyamatosan rajzó kis káposztalégy tojásrakását, ezáltal gyökérkártételét is csökkenthetjük. Az eddig lerakott tojásokból azonban már megkezdődött a nyüvek kelése és gyökér károsítása, melyek ezekkel a kezelésekkel már nem mérsékelhetőek megfelelő mértékben.
Betegségek nyomában – fóma, peronoszpóra, gyökérgolyva
Az ország nyugati területein folyamatosan fennállnak a kedvező időjárási körülmények a repce peronoszpóra és a fómás betegség újabb fertőzéséhez. Itt a levéltünetek kissé erősödtek, azonban az éppen folyamatban lévő, vagy rövidesen tervezett regulátoros kezelések várhatóan fékezik terjedésüket.
Az átlagosnál szárazabb szeptemberi, októberi időjárás ellenére az idei évben újabb repcetáblákon jelent meg a káposzta gyökérgolyva (Vas-és Zala vármegyék)! A talajban lévő spórák csírázásához a talaj legalább 50%-os vízkapacitása az idei őszön csak elvétve teljesült (főleg a mélyebb fekvésű táblarészeken). Ennek ellenére a gyökérfertőzöttség a repce 4-6 leveles állapotára erős mértékűre emelkedett!
A betegség fellépése egy-egy táblán belül szórványos. Jellemzően a tábla széleken, mélyebb fekvésű részeken tapasztalható, a lombozaton egyenlőre minimálisan látható elváltozás mellett (sárgulás, antociános elszíneződés)! A betegség jelenlétére a gyökérnyaki rész megnyúlásával, a növény eldőlése (görbülése), gyenge fejlettsége utalhat, illetve a napsütéses napokon enyhe levél kanalasodás jelezheti a csökkent mértékű víz-és tápanyagfelvételt.
A betegség ellen hatékony állományvédelemre nincs lehetőség, legfeljebb megfelelő (elsősorban lombon keresztüli) tápanyag utánpótlással (pl. B tartalmú lombtrágyák) mérsékelhetjük a káros következményeket (téli kipusztulás, drasztikus termés kiesés).
A mezei pocok újra elszaporodott – gócok országszerte
Folytatódott a mezei pocok felszaporodása a mezőgazdasági területeken. Országos szinten nagyon változó a fertőzöttség, azonban egyes tájegységeken góc-szerű erős kártételek léptek fel! A kártételi küszöbszintet jóval meghaladó egyedszám (8-20 db lakott járat/100 m2) elsősorban lucernában, valamint ruderális területeken jellemző (árokpartok, tábla szegélyek). De megkezdődött betelepülésük a repce, illetve az akár frissen elvetett gabona táblák széleibe is. A táblák rendszeres ellenőrzése és szükség esetén a csalétkes védekezés javasolt!
Az előrejelzés a Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Zala vármegyei Növényorvosi Kamarák szakembereinek megfigyelései alapján készült.
A képek a szerző felvételei.
