32℃ 20℃
június 7. Róbert, Robertina, Arianna, Fülöp, Roberta
Növénytermesztés

3–5 tonnás hozamokkal kezdődött a kukorica betakarítása – nincs már perspektíva a növényben?

Agrofórum Online

Erős mondatok hangzottak el a kukoricáról egy, a napokban zajlott debreceni konferencián. Vajon miért állnak szemben a globális trendek a magyarországi helyzettel?

A Debreceni Egyetem agrárkarán 27. alkalommal rendeztek kukorica-, napraforgó- és szójatanácskozást szeptember legelején. Ezen tartott előadást Futó Zoltán, a MATE Környezettudományi Intézet Öntözésfejlesztési és Meliorációs Tanszékének ​​​​​egyetemi docense, mégpedig az idén (is) sokat sínylődő haszonnövényünk, a kukorica lehetőségeiről és kilátásairól.

Egyre többen meggondolják, hogy foglalkozzanak-e a kukoricával, mert ez a leginkább aszályérzékeny növényünk, vagyis a jelenlegi változó klímában a legnehezebben termeszthető. Pedig világszinten perspektivikus növényről van szó, amely nagyobb terméspotenciállal rendelkezik, mint a klasszikus gabonafélék, jelenleg 1200 millió tonna kukoricát állít elő a világ, bő 200 millió hektáron

– mutatott rá a globális trendek és a magyarországi helyzet szembenállására Futó Zoltán. Aki egyáltalán nem optimista az idei évre vonatkozólag, és alighanem joggal, hiszen az augusztus második felében Dél-Békésben megindult kukoricabetakarítás egyelőre 3 és 5,2 t/ha közötti hozamokat mutat.

Aszály és vízhiány

A HungaroMet friss jelentése szerint szeptember elején aszályhelyzet csak a hegyvidékeken nincs Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdasági területeket súlyos vagy nagyfokú aszály sújtja.

Augusztus 28-án hazánk nagy részén 150-200 mm víz hiányzott a felső 1 méteres talajrétegből, és az ilyen évjáratok egyre gyakoribbak lesznek. Mindez nemcsak a kukoricának katasztrofális, de az azt követő őszi vetésű növényeknek is.

A klíma megváltozása sok mindenben átgondolásra készteti a gazdákat. A kukoricatermesztéstől idehaza sokaknak elvette a kedvét, a három nagy termesztési régiónkban (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl és Észak-Alföld) közel 100 ezer hektárral csökkent a vetésterületet az elmúlt években.

A gazdák egyre kevesebb lehetőséget látnak a növényben, ám ez nem így van, a kukorica terméspotenciálja jó, csak ki kell hozni belőle

– véli az egyetemi docens. A szarvasi kísérleteik tapasztalatai alapján pedig elmondta, hogy megdőlni látszik Ruzsányi László professzornak a kukorica vízfelvételi dinamikáját felvázoló modellje is. Korábban a növény napi vízfelvétel-maximuma 5-6 mm volt, ám ma már 7-9 mm napi párolgás is mérhető, ezt pedig nem tudja a kukorica a hagyományos agrotechnika mellett ellensúlyozni.

Kritikus pont: az elérhető víz mennyisége

Miközben mindenki a vízhiányról beszél, az átlaghőmérséklet-emelkedés ennél sokkal veszélyesebb. Nem mindegy ugyanis, hogy a növény párologtatása 22 vagy 26 Celsius-fokos átlaghőmérséklet mellett következik be. A tartós forróság a vízháztartását teljesen felborítja, képtelen alkalmazkodni hozzá, csökken a gyökérképződés (akár a felére), ezáltal kevesebb tápanyagot tud felhasználni a kukorica.

A termesztés kritikus pontja az elérhető víz mennyisége

– emelte ki Futó Zoltán. Ennek megfelelően már a talajművelésnél is a vízmegtartó módszereket kellene előnyben részesítenünk. Magyarországon a talaj felső 1 méteres rétege 30-35 köbkilométernyi vizet képes tárolni, ami az éves csapadékmennyiség 70 százaléka is lehet, ám ezt egyelőre nem használjuk ki. Az új talajművelési eljárásokkal (mulcshagyó művelés, sávos művelés stb.) akár 25-30 százalékkal több, a növény számára felvehető víz állhat rendelkezésre.

Nincs műtrágya, nincs hozam

Rosszul állunk a tápanyag-gazdálkodás területén is. Míg 2019-ben Magyarországon 1 783 000 tonna műtrágyát értékesítettek a gazdálkodóknak, addig 2023-ban alig 1 millió tonna felett.

Ha nem tápláljuk a növényt, az rossz terméseredményekhez vezet – bár azt is tudomásul kell venni természetesen, hogy víz nélkül nincs tápanyagfelvétel. Egyébként aszályos években 95-100 kg műtrágya tud(na) hasznosulni, de most még ezt sem érjük el kijuttatásban.

Az elérhető hozamok tekintetében kulcsfontosságú a vetéstechnológia is. Mikor vessük a kukoricát? Idén előfordult Dél-Békésben, hogy már március végén földbe kerültek a magok, ezt a meleg, száraz tél és a száraz tavasz indokolta is.

A hidegtűréshez igazodóan a lehető legkorábban vessünk. Így ahogyan fokozatosan szárad ki a talaj, a csírázó növény a gyökerével le tudja követni a változásokat. Aki a vetésben idén lemaradt, annak háromleveles állapotban stagnált egy hónapig a kukoricája, majd utána kapott esőt a további fejlődéshez. A korai vetéssel nem csúszik bele a legérzékenyebb időszak, a virágzás sem a nyári aszályba

– tanácsolta Futó Zoltán. A tőszám kapcsán elmondta, hogy minél nagyobb ez, nyilvánvalóan annál jobb lehet a hozam, de a kockázat is. Szinte minden hibrid optimuma 60-80 ezer tő között van, ám szárazodó klímában nem szabad messzire rugaszkodni az alsó intervallumtól.

Minél nagyobb ugyanis a tőszám, annál nagyobb a levélterületi index és a párolgás. Ebben az évben is sokan belecsúsztak, hogy kialakult a nagy lombfelület, de a virágzás és terméskötődés időszakában a lomb csak párologtatni tudott, a termés kitelítődéséhez viszont már nem volt elég víz.

Öntözés, öntözés, öntözés

Futó Zoltán szerint öntözéssel akár háromszoros termést is elérhetünk aszályos években, míg átlagos szezonokban 80-110 százalékos terméstöbblet realizálható. Éppen ezért fájó, hogy a 4,3 millió hektárnyi mezőgazdasági területből még mindig csupán 100 ezret tudunk öntözni, ami nagyon csekély.

Előrelépést jelenthetnének a víztakarékos technológiák, a precíziós vízkijuttatás, a precíziós tápanyagellátás (elképesztően heterogének a tábláink), de az automatizálás is fontos lenne, mert kevés a megfelelő tudással rendelkező alkalmazott.

A precíziós vetés is fontos, ám a kulcskérdés inkább a megfelelő hibridválasztás. Az, hogy egy hibrid hogyan képes hasznosítani a vizet és a tápanyagot, illetve ellenállni a szárazságnak, eldönti a gazdálkodó sikerességét

– zárta előadását az egyetemi docens.

(Fotó: Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Búzapiaci nyomás és precíziós jövőkép Debrecenben

2025. június 1. 08:10

A XXXII. Búzatanácskozáson szó esett piacokról, versenytársakról, AI-megoldásokról és a klímaváltozás hatásairól is.

Szójabab a vetésforgóban

2025. május 27. 13:10

A vetésforgó a termelési kapacitások felhasználásának jól kiszámított tervszerű rendszere az erőforrások legjobb kihasználása érdekében.

Őszi káposztarepce fajták kísérleteinek beltartalmi eredményei

2025. május 26. 13:10

Az őszi káposztarepce fajtaösszehasonlító kísérletekben elengedhetetlen valamennyi beltartalmi tulajdonság meghatározása.

Olajfa a kertben: sikeres gondozás magyar klímán

2025. május 26. 08:10

A klímaváltozás kedvez az olajfatermesztésnek, de hazai körülmények között még mindig odafigyelést igényel. Íme a sikeres nevelés titkai!

Ami késik, nem múlik - Tudósítás az állami növényfajta elismerést tanúsító oklevelek átadásáról

2018. március 2. 17:00

Megkésett, de ma is aktuális beszámoló az állami növényfajta elismerést tanúsító oklevelek átadásáról.

A kukorica megfelelő tápanyag-utánpótlása

2023. július 14. 14:10

A kukoricatermesztés szempontjából elengedhetetlen a talaj megfelelő termőképessége. A termőképességre vonatkozó követelmények a terméshozam-céloktól, a talaj termőképességének szintjétől és a termesztési rendszerektől függnek.

Toxinkontroll kukoricában

2024. április 10. 11:10

Napjainkban felértékelődött az egészséges termény előállításának fontossága. Nem csak a saját takarmányt előállító állattenyésztők számára kulcskérdés ez, mivel a toxintermelő gombák a terméscsökkenés mellett egyes évjáratokban a termény eladását is ellehetetleníthetik.

Olcsóbb a kukorica a nagy kínálati nyomás miatt

2024. július 19. 06:40

Európában a malmi búza stagnált, a kukorica, a repce és a takarmánybúza kurzusa viszont pluszban zárt.