A NÉBIH által a napokban talált szennyezett hazai tojás a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Mezőhékről származik. A termelőtől a tojás sütödékhez és magánemberekhez is kerülhetett.
Éppen tíz évvel ezelőtt vezették be az Európai Unióban a tojásokra vonatkozó jelölés jelenlegi formáját. Az utóbbi napok eseményei rávilágítottak arra, hogy milyen fontos a tojás azonosító számának használata, hiszen ez alapján tudta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) tájékoztatni a hazai fogyasztókat, hogy melyek a szennyezett tojások.
Mint a NÉBIH közölte, a 3HU1503T03/4 azonosító számú tételben mutatott ki szennyezést. A hivatal a köztévé keddi híradójának elárulta, mezőhéki lehet a szennyezett tojás. A műsorban elhangzott: a cégnél (Vitaleggs Kft.) évente 80 ezer tojó tyúk mintegy 24 millió tojást rak. Ezek közel 800 partnerhez jutnak el, köztük sütödékhez és magánemberekhez is.
A tojáson lévő számsor első számjegye azt jelenti, hogy milyen termelési módból származik a termék. Ez esetben a 3-as kódszám a ketreces tartást jelenti. (Az 1-es a szabad tartás, a 2-es alternatív termelési módot takar, míg a 0-s az ökológiai tartást jelenti.) A HU az országkódot takarja, ez esetben Magyarországról van szó. A harmadik számsor 1-tól 20-ig a termelés tágabb helyét mutatja, vagyis hogy melyik megyéből (vagy a fővárosból) származik az adott termék. A szennyezett tojás kódja a 15-ös, ami Jász-Nagykun-Szolnok megyét jelenti. A következő két szám az állategészségügyi kerület kódja, vagyis ennek kellene megmutatnia, a megyehatáron belül melyik szűkebb régióban termelték a tojást. Az ötödik rész a tojótyúk-jelölés („T”), míg a hatodik szám az állattartó telep kétjegyű sorszáma a kerületben. A perjel után következő szám azt mutatja, melyik istállóból származik a termék.
(Magyar Nemzet)
