A bortermelők és az állam is jól járhat a kisüzemekre vonatkozó szabályozással. A gazdálkodókra nehezedő adminisztráció mérséklésével a borpiac is tisztulhat. Az egyszerűbb eljárásnak köszönhetően a jövőben minden tételüket könnyebben adhatják el a pincészetek.
Régóta várt rendelet jelent meg a minap a Magyar Közlönyben. A kisüzemi bortermelők regiszteréről szóló szabályozással így lezárult a jövedéki törvény tavalyi módosításával elindult folyamat. Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára a Magyar Időknek elmondta: a tervezetről korábban számtalan alkalommal egyeztettek a szakmai szervezetekkel, a rendelet többször megjárta a HNT szakmaközi bizottságát is. – A komoly szakmai előkészítő munkának köszönhetően olyan rendelet született, amely valóban könnyebbséget jelent a kistermelőknek – fogalmazott a szakember.
A rendelet célja elsősorban az, hogy csökkentse a kisüzemi bortermelők adminisztrációs terheit. Az október elsejétől hatályos szabályozás szerint az érintetteknek nem kell pincekönyvet vezetniük, elegendő lesz, ha a kisüzemi regiszterrel rendelkeznek. A dokumentációt papíron vagy elektronikus formában is vezethetik az érintettek. A regiszternek az egyes bortételekre vonatkozó nyilvántartási lapból, borkimérés- és tárolótartály-nyilvántartásból kell állnia.
Brazsil Dávid szerint az intézkedés jól illeszkedik a borászok 2010-ben megfogalmazott 12 pontjához is. A szakma kéréseit összefoglaló dokumentumban is azt szorgalmazták, hogy a kormányzat külön szabályozza a kistermelői borászatok működését. A HNT főtitkára szerint a jövedéki szabályozás és a bortörvény újragondolásával sikerült ezt a célt elérni. – Az elmúlt hónapokban megnéztük, az egyes tagállamokban hogyan élnek az Európai Unió teremtette lehetőséggel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sikerült ügyfélbarát rendszert alkotni Magyarországon – emelte ki.
Az új rendszer amellett, hogy csökkenti az adminisztrációs kötelezettséget, a hazai borpiac fehérítéséhez is hozzájárul. A HNT-hez érkezett visszajelzések szerint voltak kistermelők, akik az adminisztratív terhek csökkentése miatt vártak arra, hogy belépjenek a borpiacra. Az észszerű szabályozás emellett a gazdaság fehéredését is szolgálja.
A főtitkár elmondta: látható, hogy a kormányzat számol a hegyközségi rendszerrel, hiszen a kisüzemi bortermelői regisztert a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa állítja elő és hitelesíti, a nyilvántartási lapokat pedig a hegybíróktól szerezhetik be a gazdálkodók. A jövedéki törvény is számos feladatot bízott a szakmai önkormányzatra: 2018. augusztus elsejétől például az éves jelentést a hegybírókhoz kell eljuttatniuk a bortermelőknek, amit a HNT informatikai rendszerén keresztül továbbítanak majd az adóhatóság felé. – A szőlő- és borágazat irányítását a szakmai szervezettel közösen kívánja megvalósítani a kormányzat, ezt üzeni a kisüzemi bortermelői rendelet is – jegyezte meg a főtitkár.
Ma megközelítőleg négyezer kisüzemi bortermelő működik az országban. A jövedéki szabályozás értelmében az nevezhető kisüzemi bortermelőnek, aki három év átlagában ezer hektoliter alatt saját, vagy vásárolt borszőlőből készít bort a saját pincészetében. Ebben az esetben nincs szükség adóraktári engedélyre, a tevékenységet borászati üzemengedéllyel végezhetik. A Földművelésügyi Minisztérium korábbi tájékoztatása szerint az érintettek gyakran arra panaszkodtak, hogy energiájuk és idejük jelentős részét a nyilvántartási kötelezettségek aránytalanul nagy terhei kötik le. Az egyszerűsített rendszer könnyebben betartható, a bortermelők felszabaduló energiái pedig lendíthetnek az üzemek fejlődésén is. Becslések szerint a kisüzemekben készül a hazai borok mintegy tíz százaléka.
(Magyar Idők)
