Az előrejelzések ma már sokkal jobbak, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Egy háromnapos hőmérséklet-előrejelzés ma már ugyanolyan pontos, mint az egy napra előre szóló hőmérséklet-előrejelzés volt mondjuk 40 évvel ezelőtt.
10-14 nap a maximum
A meteorológusok a hosszabb távú előrejelzésekben is egyre jobbak, de a modern technológiának is megvannak a maga korlátai. A szomorú valóság az, hogy konkrét időjárás-előrejelzés – a pontos legmagasabb és legalacsonyabb értékek, csapadéktípusok és -mennyiségek előrejelzése – szélcsendes körülmények között körülbelül hét-tíz nappal előre lehetséges, de ez az időtáv is csökken, ha időjárás-változás közeledik.
Az ennél is hosszabb előrejelzések többnyire általános mintákat foglalnak magukban. Ez azt jelenti, hogy statisztikákból próbálnak következtetni a jövőben bekövetkező eseményekre, valamint figyelembe veszik például az ismert éghajlati jelenségek (El Niño, La Niña) egész Földre kiterjedő hatását is. Konkrét, az adott időszakra – például amire pillanatnyilag kíváncsiak vagyunk, hogy hideg, illetve havas lesz-e az idei tél – vonatkozó biztos előrejelzés nem létezik.
Az emberek ezt nehezen fogadják el, például akkor amikor arra kíváncsiak, például amikor a gazda arra kíváncsi, elég hideg lesz-e ahhoz, hogy a károsítók kipusztuljanak (amire évek óta nem volt példa). És aki keres, az talál… Bizony mindig lesznek olyan oldalak, újságok és hírek, amelyek „biztos” tudást osztanak meg a következő hónapok időjárásáról. És lesznek olyan emberek is, akik ezeket elhiszik, noha semmiféle tudományos alapjuk nincs. Körülbelül annyit érnek és úgy is vannak megfogalmazva, mint egy horoszkóp, általános előrejelzésekkel, amit mindenki úgy értelmez, ahogy neki tetszik.
Miért léteznek mégis hosszabb távú előrejelzések?
Szögezzük le tehát: a szakemberek szerint nincs olyan tudomány, amely lehetővé tenné konkrét időjárás-előrejelzés elkészítését kicsit több mint egy héttel előre. Az AccuWeathernek ugyan vannak 45 és 90 napos előrejelzései, ám ezek is a korábban már emlegetett statisztikai modelleken alapszanak és a trendek felismerésére szolgálnak. Még akkor is, ha annak érdekében, hogy hitelesnek tűnjenek, pontos értékeket adnak meg bennük készítőik.
Ezeket tehát ne vegyük készpénznek, legfeljebb iránymutatónak. Ugyanis míg a hosszú távú előrejelzések általános tendenciákat mutatnak be (például az átlagosnál melegebb vagy hűvösebb), a konkrét részletek (mint például a pontos hőmérséklet vagy csapadékmennyiség) egy hétnél tovább már nem megbízhatóak.
Ha tudni szeretné, milyen lesz az időjárás a következő héten, használja az időjárás-előrejelzést, mert nagy valószínűséggel bekövetkezik, amit abban írnak. Egy hétnapos előrejelzés az időjárás körülbelül 80%-ában, egy ötnapos előrejelzés pedig az időjárás körülbelül 90%-ában képes pontosan megjósolni az időjárást. (Kivételt képeznek a záporok-zivatarok, ezeket még a legjobb eszközök és sokszor még órákra előre sem tudják pontosan megjósolni.) A 10 napos – vagy hosszabb – előrejelzés azonban csak az esetek felében ad pontos képet.
Hogyan készülnek az időjárás-előrejelzések?
Az időjárás-előrejelzéshez szükséges információk egy része a környezeti műholdaktól származik. Ehhez háromféle környezeti műholdat használnak, amelyek a Föld időjárását figyelik.
A geostacionárius műholdak körülbelül 35 000 kilométerrel a Föld felett keringenek, és arról adnak képet, hogy milyen az időjárás jelenleg. A geostacionárius azt jelenti, hogy a műholdak a Föld forgásával megegyező sebességgel keringenek, így szinte folyamatosan tudnak képeket küldeni ugyanarról a területről. Mivel egy pontra összpontosítanak, percről percre pontos információkat szolgáltatnak. Ezek az információk segítenek megérteni, hogy milyen gyorsan növekszik és mozog egy vihar, például egy hurrikán.
A sarki pályán keringő műholdak körülbelül 800 kilométerrel a Föld felett keringenek. Naponta 14 alkalommal kerülik meg bolygónkat pólustól pólusig. Mivel úgy keringenek, hogy közben a Föld alattuk forog, ezek a műholdak a Föld minden részét naponta kétszer látják. A sarki pályán keringő műholdak nagy felbontással képesek megfigyelni a Föld teljes légkörét, a felhőket és az óceánokat. A globális időjárási minták megfigyelésével segíthetnek a meteorológusoknak a hosszú távú előrejelzések készítésében, de csak legfeljebb 7 napra előre.
A mélyűri műhold egymillió mérföldre kering a Földtől. A műhold űridőjárási riasztásokat és előrejelzéseket ad ki, miközben a Föld által naponta elnyelt napenergia mennyiségét is figyelemmel kíséri. Megfigyeléseket végez a Föld légkörében lévő ózonról és aeroszolokról is. Ezek a tényezők fontosak a levegőminőségi előrejelzések készítésében.
Lehet-e hát tudni, milyen telünk lesz? Határozottan nem lehet. Mégis lesznek, akik megpróbálják megjósolni, és a sok jóslás között talán lesz olyan is, amelynek sikerül eltalálnia. Ez azonban nem tudomány, csupán olyan, mint az egyszeri szerencsejátékos, aki aznap kivételesen a jó lapra tett.
Fotó: Pixabay